Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
12. szám - Dr. Bendefy László: Debrecen városi belsősége süllyedésének hidrogeológiai vonatkozásai
556 Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. Bendefy L.: Debrecen városi belsőség V T = az Isz. vizmi} termelése [millióm 3] s [Ah] [m] [mm] tékeket, hanem ezáltal a különböző szintezések megbízhatóságát is ellenőrizhették. Az utolsó évtizedben a Látókép-csárda melletti alapponthoz rögzített nulla-vonal távolodott a várostól, amiből Miskolczi és Ódor [20—21] joggal a depressziós tölcsér növekedésére következtet. Vizsgálataik arra mutatnak, hogy Debrecen város felszíne napjainkban — annak a mesterséges beavatkozásnak következtében, amely megbontotta a város alatti talaj- és rétegvíz állomány természetes hidrológiai egyensúlyát — gyorsuló ütemben süllyed. Ennek a folyamatnak szemléltetését, valamint a rétegvíztermelés és a szintváltozások közötti összefüggések felderítését célozzák a 11—13. ábrán bemutatott diagramok. A jelenség geokinetikailag két fázisban tanulmányozható. Lehetséges ugyanis, hogy az 1. sz. vízmű vízkivételi tevékenységével kapcsolatos ta11. ábra. A rétegvíz-kitermelés és a térszíni süllyedés összefüggése Debrecen I. sz. vízmüvének körzetében (Bendefy L. 1967) Abb. 11. Zusammenhang der Schichtenwasserförderung und der Terrainsenkung in der Náhe des Wasserwerks Nr. I in Debrecen (Bendefy, L. 1967) Fig. 11. Relationship between surface settlement and groundwater mining in the vicinity of Waterworks No. 1 in Debrecen (Bendefy, L., 1967) terület, csak 1955-ig volt zárt alakzat. A 8. ábra amellett tanúskodik, hogy a fokozottabb víztermelés már a fentebb ismertetett vápának az Ondód vasútállomás felé eső részén is érezteti hatását. A depressziós tölcsér alakja mindkét térképen (7. és 8. ábra) ÉK—DNy-i, valamint nágyon is szembetűnő ÉNy—DK-i szerkezeti elemekre utal. A szintváltozásnak ez a módja kapcsolatos a negyedkori képződmények vastagsági viszonyaival, illetőleg a pleisztocén- és a felső pannon közötti határfelület mai helyzetével is. Ez utóbbit a posztpannón-, illetőleg főként az vijpleisztocén korban végbement, sőt azóta a mai napig is tartó kéregszerkezeti mozgások alakították ki (9. ábra). Ebből következik, hogy azok a szintváltozási jelenségek, amelyeknek Debrecen városában napjainkban tanúi vagyunk, noha jellegzetesen konszolidációs okok miatt keletkeztek, nem mentesek a tektonikai elemektől sem. A tektonika hatása ilyen rövid időn: fél évszázadon belül geodéziailag nem mutatható ki; az évszázados (szekuláris) változás azonban annál jobban. Mivel a ,,Látókép"-i vonatkoztatási alappont szekuláris mozgása teljesen független a debreceni konszolidációs jelenségektől, az utóbbira vonatkozó meghatározások a 10. ábra szerint értelmezendők. A szintváltozások és a kitermelt rétegvizmennyiseg összefüggése Miskolczi és Ódor a rendelkezésükre álló alapadatokból a szintváltozást szakaszról-szakaszra haladva vizsgálták. Eljárásuk nemcsak azért bizonyult szerencsés eljárásnak, mivel ily módon elsősorban a kompakció okozta szintváltozás mértékének változására nyertek közvetlenül számszerű éra r;0y M [mm] 30 ci ^ ^ i? Oi oa Qi 12. ábra. A rétegvíz-kitermelés, a dinamikus nyugalmi vízszint, valamint a térszín süllyedésinek összefüggése Debrecen belsőségében. QT, QV és S görbék Orlóczi I. szerint-, A Qr és Q v görbék egyszeres, ill. az utóbbi részben kétszeres simítással menetgörbévé alakítva (Bendefy L. 1967) Abb. 12. Zusammenhang der Schichtenwasserförderung, des dynamischen Ruhewasserspiegéls und der Terrainsenkung im Gewann der Stadt Debrecen Kurven Q r, Q v und S laut Orlóczi, /.; die Kurven Q r und Q v sind mit einfacher bzw. im letzteren Teil mit zweifacher Glattung zur Ganglinie umgeSndert (Bendefy, L. 1967) Fig. 12. Relationship between the rate of groundwater mining, dynamic steady groundwater levél and terrain settlement in Debrecen toivn The curves Q[•• Q v and S curves after Orlóczi, I., the curves Q r and Q v transformed by single, respectively in part by double adjustment into trend curves (Bendefy, L., 1967)
