Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Dr. Bendefy László: Debrecen városi belsősége süllyedésének hidrogeológiai vonatkozásai

Bendefy L.: Debrecen városi belsőség Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. 553 illetőleg az 1927. évi országos szintezés eredményei alapján. (Bendefy L. 1967) 1. Relatíve emelkedő területek Abb. 5. Auf das ,,Schaubild" der TJingebung von Debrecen bezogenen relativen Niveauveranderungsverhaltnisse auf grund der Resultate der W iener Militarischen Nivellierungen aus dem Jahr 1882 bzw. jener der Landesnivellierungen in 1927 (Bendefy, L. 1967) 1. relatív steigende Gebiete Fig. 5. Relatíve changes in terrain elevation of the Debrerecen region, based on the Vienna military survey of 1882 and on the national first-order survey of 1927 (Bendefy, L., 1967) 1. Relatively rising areas A ilebrecen-sápi vápa szerkezete és kiterjedése Megállapítható, hogy a 4. és 5. ábra között többrendbeli lényeges hasonlóság van és mindkettő magán hordja a 2. ábra negyedkori üledékvastagsági térképének jegyeit. Ezek alapján vizsgálataink eredményét az alábbiakban rögzíthet jük. 1. Debrecen térségében Apafa—Sáp, illetőleg Nagycsere, és Berettyóújfalu vonalában egy-egy erőteljes vető (törésnyaláb?) húzódik. Ennek mentén, illetőleg a kettő közötti térségben már a debreceni vízművek létesülése előtti időkben relatíve is süllyedő irányzatú szintváltozás ment végbe. Ez az a „mélyebb szerkezeti vápa", amelyet Erdélyi 1. kérdésében említ. A vápa Sáptól DNv-ra is folytatódik. 2. A vápa nem egységes, hanem három párhuzamos mélyedésből áll. A kettőt elválasztó övezetek (a szintváltozási adatokból megítélhetően) enyhe lejtővel vezetnek át az ÉNv-i, ill. DK-i igen sekély mélyedésekből a vápa ívelten húzódó tengelyében kialakult legnagyobb (kb. 100—150 méteres) mélységben levő pannon határfelületig. A relatív süllyedés a vápa DNy-i részén (középütt) 7,5 mm/10 év. 3. A vápán belüli agyagos hátak jelenléte — a szintváltozási térképek alapján — valószínűsíthető. Viszonylagos magasságuk — a szintváltozási adatokból számítva és a medence pannon aljzatához mérten — 40—50 méterre tehető. A Debrecen és Sáp között húzódó, süllyedő jellegű teknő (vápa) kiterjedése kimagasló fontosságú kérdés lesz Debrecen jövőbeni vízellátásának megoldásánál. Mind a szintváltozás-vizsgálatok, mind a mélyfúrási eredmények bizonyítják, hogy a szóbanforgó süllyedék Debrecentől a Sáp—Berettyóújfalu közötti vasútvonalig megszakítás nélkül követhető. Az Alföld talajvizének térszínalatti átlagos mélységéről Rónai András által készített térkép [28] szerint a Debrecentől Sápig húzódó vápa egyenest a Nagy—Sárrétbe torkollik. Végig hármas osztatú, miként azt a szintváltozási térképek is jelzik. Nyugati (Debrecen—Derecske közötti), valamint keleti (Nagycsere—Mikepércs—Sáránd—Tépe közötti) övezetében a talajvíz mélysége átlagosan 3, helyenként 4 m. A kettő közötti szélesebb övezetben azonban csupán 1,5—2,0 m közötti átlagos talajvízszint-mélység alakult ki; nyilván azért, mert ebben a zónában a vízzáró rétegek magasabb szintben vannak. A szóbanforgó ÉÉK—DDNy tengelyű vápát Tetétlen, illetőleg Földes magasságában egy K— Ny-i csapású süllyedek zárja le. Rónai térképén ennek északi és déli szegélyét a talajvizet 3 m mélységben tartalmazó töbrök jelzik. Az utóbbi K—Ny-i határ a talajvízjáték több évtizedes alakulásában is megnyilvánul. Míg ez a Földes—Esztár vonaltól északra 3—4 m, attól délre 4—5 m nagyságot is elér [28], Ugyancsak ez a szerkezeti rendszer nyilvánul meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által szerkesztett, a talajvízállásváltozásokat feltüntető, havonként kiadott tájékoztató térképeken is [40]. Az utolsó három esztendő térképeit átvizsgálva megállapítottuk, hogy Debrecen és Sáp között az esetek 70—80%-ában egy 7X22 km nagyságú elliptikus folt alakjában határozottan kirajzolódik az ÉÉK—DDNv-i irány; Földes magasságában pedig — hasonló gyakorisággal — a K— Ny-i szerkezeti határ. Rónainak a magyarországi talajvizek vegyi összetételét ábrázoló térképe [28] a Debrecen környéki nagyszerkezeti viszonyok tanulmányozása szempontjából nagyon tanulságos (6. ábra,). Ez a térkép az 1950 és 1955 között rendszeresen gyűjtött talajvízminták vegyelemzésének adatait dolgozza fel az anionok és kationok 100% egyenértékeinek alapján. A térképre tekintve azonnal szembeötlik, hogy a Debrecen és Sáp közötti vápában elhelyezkedő talajvíz magas Na, Cl és S0

4-, valamint feltűnően alacsony HCO

s és NO., tartalmával elüt a környezet minden más talajvizétől. Ez a kémiai jelleg a Kertész-sziget 88. és Nagyrábé 99. sz., valamint a Kaba 606. sz. kutakban szélső értéket ér el. Ezek, valamint Nádudvar 1039 sz. kútjának talajvize jelölik ki kémiailag az azonos jellegű, lassan a NagySárrét felé áramló talajvízzel kitöltött süllyedék legszélső határát. Hidrogeológiai viszonyok Debrecen belsőségében Debrecen belvárosának altalaja több száz 10—200 rn mélységű kút és fúrás szelvényéből is-