Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Dr. Vitális György: Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 542 HIDROGEOLÓGIA Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához Dr. VITÁLIS GYÖUfl Y* A Dunai Cement- ós Mószmű (DCM) részére — a Szilikátipari Központi Kutató ós Tervező Intézet (SZIKKTI) által — végzett mészkő kutatás során az 1965—1967. években a váci Nagyszál nyugati részén (Szarvashegy), összesen 28 db 3950 fm magfúrás készült. A részletes földtani kutatás eredményét a DCM mészkő és agyag nyersanyag kutatásáról szóló SZIKKTI zárójelentés tartalmazza. Jelen közlemény a földtani megfigyelések és a fúrásokban végzett radioaktív szelvényezések összefoglaló értékelése alapján csak a terület kasztosodásával foglalkozik. Vízföldtani vázlat A Nagyszál nyugati részének magas-, illetve kibukkanó karsztját alárendelten karni dolomit, uralkodóan nóri mészkő építi fel, melyekre a felszín jelentős részét elborító — a töréses szerkezetnek megfelelően — 1,2—58,5 m között váltakozó vastagságú lattorfi homokkő és konglomerátum települ. A vizsgált terület és közelebbi környékének vízföldtani adottságait az 1. ábrán bemutatott vázlatos vízföldtani térkép szemlélteti. A Nagyszál különálló mészkőröge a felszín alatti vizek szempontjából külön vízföldtani egységet képez. Belsejében egységes karsztvíztükör alakulhatott ki. A jelenlegi állandó karsztvíztükör a kosdi barnakőszénbánya és a szendehelyi fúrások adatai alapján +119 — +120 m tszf-i magasságban van. A terület jelentősebb karsztos forrása a hegy északi oldalán kb. 300 m tszf-i magasságban fakadó, kis vízhozamú Bik kút. A Nagyszál nyugati részének kőzetösszletét a legnagyobbrészt 510—540 mB. f. tengerszint feletti magasságról mélyített fúrások többnyire a 370—380 mB. f.-i szintig harántolták, ezért csak a leszálló karsztot tárták fel. A karsztvíz tükrét még a 272,7 mB.f.-i szintet elért V1I-04. sz. fúrás sem érhette el. A fúrások anyagvizsgálata során megállapítottuk, hogy az eddig egységesnek tartott nóri mészkő jelentős része dolomitos mészkő, meszes dolomit, alárendelten dolomit közbetelepüléseket tartalmaz, amely mind a vízföldtani adottságok, mind a karsztosodás szempontjából fontos. A fúrásokban végzett radioaktív szelvényezések adatai alapján pedig a mészkőösszlet karsztosodottságára kaptunk számszerű adatokat. Felszíni és felszínközeli karsztjelenségek A terület kisméretű karsztjelenségekben elég gazdag. A hegyvonulat meredek oldalain lejtőskarrok, lapos tetején — ahol a mészkő a fedő homokkő alól kiáll — kisebb karrmezők találhatók. A karsztosodott mészkőben kisebb barlangok, víznyelők, hévforráskürtők és kavernák vannak. * EVM Szilikátipari Központi Kutató ós Tervező Intézet, Budapest. A váci Nagyszál nyugati részének — a mészkő kutatás során készült 1:1000 léptékű topográfiai térkép alapján szerkesztett — karsztosodási térképe feltünteti az irodalomból is ismert Nagyszáli víznyelőt (a túristatérképeken Sárkány 13. 15. 16. i na 1. ábra. A váci Nagyszál környékének vázlatos vízföldtani térképe (Magyarország vízföldtani atlasza után) J. Öntésföld (holocén); 2. Kavics, 3. Homok, 4. Lösz (pleisztocén); í>. Andezittufa, (!. Andezit (miocén); 7. Homok—agyag (felsőolígocén); 8. Agyag (középsőoligocón); 9. Homokkő és konglomerátum (alsóoligocén); 10. Mészkő; 11. Dolomit (felsőtriász); 12. Fontosaid) törés; 13. Országos vízválasztó; 14. A főbb vízrendszerek vízválasztója; 15. Kiemelt kisebb vízrendszerek vízválasztója; 10. Víznyelő (Sárkány gödör); 17. Jelentéktelen vízhozamú forrás (Bik kút) Puc. 7. CxcMamutecKaH Kapma eudpoeeoAoauu OKpecmuocmu eopbt Hadbca/i y e. Baif (FIo audpoaeojiozuicacoü Kapme Bempuu) 1. roJiouCHHbie CJTOH, 2. I~paBHft, 3. riecoií, 4. Jlecc (oneftcToueH), 5. AHiie3HTORbie Ty(fibi, 6. Ahac3ht (MHOueii), 7. necoK-rjimia (BepxHHtt ojinroueH), 8. PjiHHa (cpe.'nwti ojinroueH), 9. riecMamiK h KOHnjOMepaT (hhwhhB oJinrouen), 10. M3BecTHHK, 11. ÍXo^omht, (BepxHHft Tpwac), 12. Ba>KHef}ujne H3.noMbi, 13. rocynapcTBeHHWft Bo;iopa3fleji, 14. BoJlopa3AejI OCHOBHblX BOAHblX CHCTeM, 15. Bofl0pa3AeiI OTflejlbHblX BbmcjieHHbix negojibuiHX BOflHbix CHCTeM, 16. Bononor/iaTHTejib (ma UlapKaHb), 17. HCTOHHHK lieSHaHHTejIbHbIM fleÖHTOM (KOJIOACU EHK). .166. 1. Schematisclic hydrogeologischc Kartc der Umgcbung des Nagyszál bei Vác (aus dem Hydrogeologischen Atlas Ungarns) 1. Schíittboden (Holozán); 2. Kies, 3. Sand, 4. Löss (Pleistozán), 5. Andesittuff, 6. Andesit (Miozan) 7. Sand-Ton (oberes Oligozán); 8. Ton (mittleres Oligozan); 9. Sandsteín und Konglomerat (unteres Oligozán), 10. Kalkstein, 11. Dolomit (obere Trias); 12. Wichtigere Brüche; 13. Landes-Wasserscheide; 14. Wasserschcide wichtigerer Wassersysteme; 15. Wasserscheide wichtiger kleineren Wassersysteme; 16. Ponor (Sárkány gödör); Quelle, mit unbedeutender Schüttung (Bik Brunnen)