Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Déri József: Franciaország vízgazdálkodásának időszerű kérdései

522 Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. Déri J.: Franciaország vízgazdálkodása 4. A regionális fejlesztési programok Franciaország a második világháború óta nagyszámú fejlesztési program révén megteremtette a gazdasági és ezzel a társadalmi kiegyenlítődés előfeltételeit. Ezt a célt szolgálják a mezőgazdaság ügyét is előmozdító nagy regionális fejlesztési programok, amelyek jól szabályozott, egységes vízgazdálkodási tételeznek fel. A regionális programok sikere érdekében szükséges vízgazdálkodási intézkedéseket a földművelésügyi minisztérium irányítja. Ezek az intézkedések nagyrészt Franciaországnak a Le Havre-t Cannes-nal összekötő eszmei vonaltól délre és délnyugatra fekvő részeit érintik (5. ábra). Az ország többi része, a múlt századtól kezdve jelentős ipari fejlődésen ment át: erre a területre esett a francia ipari beruházások majd 90%-a. Ugyanakkor az ország déli és délnyugati területei megtartották zömmel mezőgazdasági jellegüket és elmaradtak a gazdasági fejlődésben. Az egy főre eső átlagos jövedelem itt csak mintegy fele annak, amivel az északi országrészben számolni lehet. A fejlesztési program eredményessége szempontjából alapvetően fontosnak tartják, hogy az intézkedéseket ne kívülről erőltessék az érdekeltekre, hanem hogy felkeltsék az érdeklődésüket minden gazdasági ágazatban, lehetővé tegyék részvételüket és közreműködésüket a feladatok megvalósításában [25]. Ebből a célból a tervezett intézkedések végrehajtására, a létesítmények fenntartására és üzemeltetésére a legtöbb esetben helyi szervezeteket hoznak létre. Ezek a szervezetek általában vegyes gazdasági társaságok (Société d'économie mixte), amelyekben az állam megfelelő részt vállal. A szükséges hiteleket rendszerint az állani adja és fenntartja a közérdekű vízgazdálkodási létesítmények háramlási jogát 75 vagy 100 év múltán. Az állami alapból juttatott hitelek gazdaságosságára jellemző, hogy az 1 millió franknál kisebb összegű öntözési beruházások megtérülése 5—20 év, míg az 5 milliónál nagyobb összegű beruházásoké legalább 30 év. Ezek a hosszú időszakok a vízügyi befektetések természetéből adódnak, az összes tőkés államokban tapasztalhatók és francia vélemény szerint irreális lenne rövidebb időszakkal számolni [12]. Példaként megemlíthető, hogy az állani a helyhez kötött öntözőberendezések építési költségeinek 60%-át, a hordozható berendezések értékének 40%-át adja hitel formájában 30 évre 2.5% kamattal a vállalkozónak. A francia mezőgazdasági beruházásokban - akár állami, akár szövetkezeti vagy egyéni jellegűek, — mindinkább növekszik a vízépítési munkák fontossága. Jelenleg a mediterrán övezetben, a délnyugati országrészeken jelentős kollektív öntözési tervek megvalósításán fáradoznak: ezek millió hektár nagyságrendű öntözhető területet jelentenek. A Garonne, a Dordogne és a Loire völgyében is vizsgálják a komplex vízgazdálkodás lehetőségeit [26], •5. ábra. A vízgazdálkodás fejlesztési körzeteinek határai Fig. ó. Frontieres des régions de développement de l'éeonomie hydraxdique Az említett regionális intézkedések kihatásának súlyponti területeit az 5. ábra, mutatja be. Az ábrán feltüntetett területek egyikét kiválás/.! ott példaképpen — mutatjuk be az alábbiakban: Vízgazdálkodási intézkedés a gascogni dombvidéken '. E vidék Franciaország inségkörzeteihez tartozik. A hektáronkénti hozama az 1100 frank/ha országos átlaggal ellentétben mindössze 580 frankra rúg. A terület gazdasági fejlesztése érdekében a Génié Raral 1956-ban átfogó programot dolgozott ki és annak megvalósításához hozzá is kezdett. Egyelőre 77 000 hanak, vagyis a művelhető területek és a legelők 20%-ának az öntözését irányozták elő. A vízszükségletet az éghajlati viszonyok figyelembe vételével — és tekintettel a vízvezetés nagy távolságára, továbbá a párolgási veszteségekre — :>00 mm-ben jelölték meg. A vízszükségletet részben a Xeste-csatornán történő vízátvezetéssel, a helyi tározókban gyűjtött vízkészletekből és részben a Garonne-foól szivattyúzással kívánják fedezni. A fenti területen kivül 14 kisebb egyesülés keretében kereken 17 000 ha-t rendeztek be öntözésre. A költségek a teljes ötözött területekre vonatkoztatva ha-ként 5800 frankra tehetők. 5. A vízgazdálkodás szervezete Franciaországban a vízkészletek használatával, ill. fogyasztásával kapcsolatos műszaki-gazdasági-közigazgatási-jogi tevékenységek s az ellenőrzés fokozatosan kialakult rendszere igen bonyolult, nehezen áttekinthető, ami egyes esetekben akadályozta a vízkészletek ésszerű hasznosítását és a vizek elszennyeződése elleni harc hatékony kibontakozását. E sajátos helyzetből fakadó problémák megoldásának fő irányát és az átfogó vízgazdálkodás egységes szervezete kialakításának módozatát az 1964. december 16-i új vízügyi törvény szabta meg, de már előzőleg, helyenként az 1950-es évek végén megindult az a folyamat, melynek eredményeként a francia vízgazdálkodás mai szervezete kialakult.