Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Takács Sándor: Egy oxidációs árok próbaüzeme komplex vizsgálatának tanulságai

Takács S.: Oxidációs árok Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. 513 Photograph 1. The oxidation pond at Alberttelep in tlie course of filling 1. kép. Az alberttelepi oxidációs árok feltöltés közben <t>omo 7. OKiicjiumeAbHctH aMa AjiöepmmeAen eo epeMn HanoAHenuíi 2. kép. Forgókefe a betonivekkel 00)710 2. Bpaufawufan ujemica c SemÖHHbiMU dyeaMu Photograph 2. Revolving brush with concrete segments Az oxidációs árok feltöltését július I-én kezdtük nyers szennyvízzel. Műszaki és egyéb hibák (áramlási zavarok stb.) miatt az árkot augusztus 2-án leürítettük. A próbaüzemet gátló tényezők elhárítása után az árkot a befogadó Szuha patak vizével töltöttük fel és ezután a nyers szennyvizet szakaszosan adagoltuk be. A telepre érkező szennyvíz napi mennyiségét a szabványos V bukóélen átfolyó víz magasságából, illetve az átemelő telep szivattyúinak üzemidejéből állapítottuk meg. A berendezés utóvizsgálatát 1967 januárjában végeztük el. A próbaüzem során kémiai vizsgálatra 1 liter, bakteriológiai vizsgálatra 50 ml ós biológiai vizsgálatra 250 ml szennyvizet vettünk a biológiai vizsgálatok eredményeiről dr. Schiefner K. [10] közleménye számolt be. A minták kémiai vizsgálatát helyszínen aszennyvízszabvány előírásai szerint végeztük. A nitrit mennyiségót a laboratóriumban Spektronom 360-as fotométerrel határoztuk meg. A bakteriológiai mintákat jég közt tároltuk,és a'mintavótel napján szállítottuk laboratóriumba. Kémiai, bakteriológiái vizsgálatra, 404 mintát vettünk és összesen 5300 vizsgálatot végeztünk. A minták pont és átlagminták voltak. Három alkalommal 24 órás vizsgálat is volt. A próbaüzem idején minden nap két óránként mértük a levegő, a nyers- ós az árokban levő szennyvíz hőmérsékletét. A berendezés próbaüzeme során az volt a célunk, hogy megállapítsuk: 1. az elkészült műtárgyak műszakilag alkalmasak-e a szennyvíz továbbítására, tárolására; 2. milyen műszaki vagy egyéb hiba akadályozza a próbaüzemet; 3. a nyers szennyvíz tartózkodása az átemelőben okoz-e elváltozásokat; 4. milyen kémiai ós bakteriológiai változások következnek be az eleveniszap kialakulásáig; végül, hogy 5. mennyi idő szükséges az árok bedolgozásához ós a bedolgozott ároknak milyen a hatásfoka. Eredmények Műszaki vizsgálatok Az 1. időszakban az átemelő mindkét szivattyúja párhuzamosan üzemelt, de a szennyvizet így sem tudta zavartalanul szállítani, gyakori volt az üzemzavar. Az árokban az iszapzsomp tolózáraknája valamint a forgókefe híd lábai előtt és után ÉiiÜiáái