Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Horváth Lajos–Szalontai Gergely: Gellért, gyógyfürdő I. sz. forráscsoportja

Horváth L.—Szalontai G.: Gellért fiirdő Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. 509 kező hévizek mutathatók ki. A foglalt forrásmedencében létesített állandó jellegű nagyobb depresszió különösen magas dunavízállások idején, lehetővé teszi azonban, hogy a Dunából utánpótlódó dunavíz jellegű víz jelenjen meg a Gellért I. sz. forrásrendszer forrásainál. Ez jól kimutatható volt a forrásmedence Duna felőli forrásainál (6. ábra, 10., 12. sz. források). Az 1052—54. években Richter vizsgálatai szerint a dunavízállás és a coliszám közötti összefüggés egyenesen arányos. A Fővárosi Fürdőigazgatóság laboratóriumának újabb rendszeres vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a Duna 4,8 m-nél magasabb vízállásánál emelkedik csak a coliszám 2 fölé (7. ábra). Közvetlen dunavízbetörés a Gellért 1. sz. forrásrendszer medencéjében a vizsgálati időszakban — kémiai jelleg alapján — nem volt kimutatható, azonban bizonyos körülmények között egyes forrásoknál a dunavíz jelleg felé való eltolódás azt bizonyítja, hogy a dunavízzel való kismértékű keveredés esetenként fennállhat. Ennek a kérdésnek a tanulmányozása céljából 1967. évben 164 esetben végeztünk vízkémiai vizsgálatokat és vízhőmérséklet mérést a Gellért I. sz. forráscsoport vizénél. A szivattyúházi mintavevő csapon vett vízminták klorid koncentrációjának értékeit a Duna vízállásának függvényében ábrázoljuk a 8. ábrán. Ezek a gyűjtőmedencében fakadó különböző források mindenkori keveredési arányának megfelelő, a forráscsoportra jellemző értékek. Ugyanezen ábrán tüntetjük fel a vízminták hőmérsékletének értékeit hasonlóan a vízállással való összefüggésükben. Megállapítható, hogy a szokásos mértékű vízkivételnél + 470 cm, azaz 100,35 mAf. dunavízállásig az üzemvitel szempontjából nézve a klorid koncentráció, valamint a vízhőmérséklet nem változik jelentősen, míg ennél magasabb vízállásnál ugrásszerű csökkenés tapasztalható, ami részben a beszivárgó dunavíznek tudható be. Mindez teljesen egyezik a bakteriológiai tulajdonságokról az előCo/i-szóm 0JbB.cc/i 100 m/ vízben) IHl VII! IX X XI XII [hónap] 7. ábra. Gellért I. sz. forráscsoport vizének coliszám és a dunavízállás összefüggése Puc. 7. 3aeucuM0cmb Mexcdy HUCAOM KOAU eodu ucmonnuKoe JV° I AeieőHuifbi reAAepm u zoptaonmaMU dynaűcKoü eodbi Abb. 7. Zusammenhang der Koli-Zahl des Wassers der Quellen gruppé Gellért Nr. I mit dem Donauwasserstand - 600t 500110 120 130 no 150 ISO 120 cr[mg/t] 300. i 35 b0 Vlzhómérséklek [C] 8. ábra. Gellért I. sz. forráscsoport klorid koncentrációjának, hőmérsékletének és dunavízállásnak összefüggése Puc. 8. B3auM0cen3b Mejtcdy KOHifeumpaifueü KAopuda u meMtiepamypbi ucmomiuKoe I Aeneónuijbi VeAAepm u zopu3onmaMii dynaücKoü eodbi Abb. 8. Zusammenhang der Ghloridkonzentration, Tempcratur der Quellen gruppé Gellért Nr. I mit dem Donauwasserstand zőekben mondottakkal, melyet a 7. ábrán szemléltettünk. Fentiekben közölt és ábrázolt értékek olyan átlagértékeknek tekinthetők, melyek a változás jellegét egyértelműen bizonyítják, azonban a keveredés számszerű értékére vonatkozó adatok megállapítását még nem teszik lehetővé. Figyelembe kell venni az egyéb, e jellegváltozást befolyásoló tényezőket is, melyek a beépített környezet hatására és a mesterséges feltöltésen át a forráscsoport felé áramló vizeknek a forráscsoport vizével történő esetleges keveredése miatt nagyságrendben is jelentős lehet. d) Csurgalékvíz A Gellért I. sz. forráscsoport medencéjének környékén a vízzáró agyag felett jó vízvezető képességű rétegek találhatók. A Fővárosi Vízművek közelben levő víztárolójának esetleg elszivárgó vize, valamint a forrásmedence felett vezetett vízhálózati főnyomócsövek meghibásodása következtében elszökő vizek a talajban közvetlen eljuthatnák a forrásrendszerbe. Egyértelműen jól kimutatható volt a vízkémiai vizsgálatokkal 1963—64. években a Vízművek elszökő vizének megjelenése a Gellért 1. sz. forráscsoport medencéjében. A forrásoknál alacsony hőfokú és városi ivóvíz jellegű víz volt észlelhető, míg a lejárófolyosó boltozatán a talaj ásványi anyagait kioldva a szulfátos talajvízhez közelítő jelleget mutatott a beszivárgó víz. A Gellért Gyógyfürdő környékén az ún. szökevényforrások hasznosításával sokan foglalkoztak, részben elvi, egyesek gyakorlati vonatkozásokban is. Sok elgondolás született ezen elszökő hévizek „megfogására". Az utóbbi években a VITUKI végzett feltárófúrásokat és telepített figyelőkút akat e területrészen, melyeknél a Fővárosi Fürdőigazgatóság laboratóriuma végzett vegyvizsgálatokat a kitermelt vízből.