Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Horváth Lajos–Szalontai Gergely: Gellért, gyógyfürdő I. sz. forráscsoportja

Horváth L.—Szalontai G.: Gellért fiirdő Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. 507 JELMAGYARÁZAT: * Csillaghegy; Romai, Pünkösd, Óboda Árpát); o Béke, Margitsziget l-lll, Elektromos, Pascal; • Lakács-Császár-, + Margitsziget II, Széchenyi Hl; A Csepel Hl; Gellért, Rác, Rudas Tétényi út 5. ábra. Budapesti hévizek (karsztvizek) jelleg-diagram ábrája Puc. 5. JJuaepaMMa-xapaKmepucmuKa mepMüÁbHux (Kapcmosbix) eod e. Bydaneuim Abb. 5. Gharakter-Diagramm der Budapester Thermalwásser ( Karstwasser) gyekből a Duna felé áramló karsztvíznek tekinthető. Ezen alkalmankénti és nem teljesnek mondható elemzési adatok megbízható következtetésekre, ill. tervezési alapadatokként nem tekinthetők mértékadónak. A Fővárosi Fürdőigazgatóság felismerve ennek következményeit, fejlesztette ki laboratóriumát ós végez 1957-től rendszeresen és folyamatosan kémiai és bakteriológiai vizsgálatokat a Gellért Gyógyfürdőnél, valamint atöbbi budapesti fürdőnél, ásványvíz-előfordulásnál. A Gellért I. sz. forráscsoport gyűjtőmedencéjében észlelt vizek eredetére, ill. utánpótlódására vonatkozólag — különös tekintettel az időnként jelentkező hőmérséklet-változásokra —- a földtani, hidrogeológiai és műszaki adottságok alapján több lehetőség kínálkozna: a) felmelegedett karsztvíz. b) talajvíz, c) dunavíz, d) csurgalékvíz. a) Budapest meleg és langyos karsztvizei A Budai-hegység nagyszerkezeti formáival és az ezekkel körülhatárolt hegyszerkezeti egységekkel szoros összefüggésben vannak az e területen természetes források és mélyfúrások útján felszínre törő felmelegedett karsztvizek. A nyitott harántvető által biztosított intenzívebb vízáramlás egyben bizonyos lezáró tulajdonsággal is bír, így az ezekkel elválasztott területegységeken a mezozoós kőzetekben, ill. a fiatalabb mészköveknek, márgáknak átadott víz hőmérséklete, kémiai jellege között jól észlelhető különbségek vannak. A Budai-hegység felszínen levő és lezökkent tömegének erősen szabdalt jellege adott helyeken azonban lehetővé teszi ezen területrészek szerinti különböző vizek keveredését is. Mindez jól tanulmányozható a vízjellegeket ábrázoló négyzetdiagramon (ő. ábra). Megállapítható, hogy: — egyes területrészeken a tektonikai vonalakhoz kötve, nagyobb távolságban is azonos kémiai jellegű víz található, — máshol kis távolságban egymáshoz közeli forrásoknál lényegesen eltérő víz van, — a budapesti hévizek harántörések szerinti jellegcsoportokra sorolhatók, ami megfelelhet a vizetadó kőzet jellegének. Az elkülönülések elsősorban a dolomit és mészkő eltérő geokémiai tulajdonságainak tulajdoníthatók, — a harántvetők mentén folytonos keveredés van a langyos és meleg komponensek között . Az Ördögárok harántvetője által különválasztott Gellérthegy és környékének jellegzetes meleg karsztvize található a Gellértfürdő forrásaiban. Az elemzési adatok tanúsága szerint azonban eltérések mutatkoznak időszakonként az egyes forrásoknál, mely a hőmérséklet, az oldott anyagok mennyiségének ingadozásában, azok jellegének eltolódásában, időnként coli jelentkezésében nyilvánulnak meg. A 6. ábra az egyes források jellegpontjait tünteti fel az 1958. IX. 12-én végzett vizsgálatok eredményeként. Ugyanitt szerepelnek a szivattyúházi mintavevő csapnál vett mintákból meghatározott jellegértékek is. Az egyes források jellegpontjainak pozíciója a négyzet-diagramban jelzi, hogy a melegebb vizű források a gyűjtőmedence délnyugati oldalán (1., 3., 4., 6., 7. sz. források) jelentkeznek, az ÉK oldalon valamivel alacsonvabb hőmérsékletű források észlelhetők. A források vize alkáliákat tartalmazó kalcium-magnézium hidrogén karbonátos, szulfátos, kloridos ásvány-gyógyvíz. Kedvező összetétele, hőmérséklete kiválóan alkalmassá teszi különösen a mozgásszervi megbetegedések kezelésénél történő felhasználásra. Az egyes oldott anyagoknak a jellegdiagramból leolvasható relatív mennyisége mellett elméleti és gyakorlati szempontból hasonlóan fontos abszolút értékeit a Gellértfürdő I. sz. forráscsoportjá-