Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A magyar hidrológusok közreműködése a Nemzetközi Hidrológiai Decennium célkitűzéseinek megvalósításában
500 Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. Lászlóffy W.: Magyar hidrológusok közreműködése karotázs-berendezést és a kutakban uralkodó áramlási viszonyok kimutatására alkalmas reométert szerkesztettek. A decennium nemzetközi programjának külön pontja az izotópok hidrológiai alkalmazása. Ebben a vonatkozásban a VITUKl —már említett — felső-dunai hordalékvizsgálatain kívül a szolnoki vízügyi igazgatóság neutron-szondás talajnedvesség-méréseire hivatkozhatunk. Nagy súlyt vet a nemzetközi program a kutatási eredmények közreadására, a tudományos propagandára és — természetesen — a nemzetközi együttműködésre. A Koordináló Tanács idevágó határozatának tett eleget a VITUKI, amikor megindította Havi Hidrológiai Tájékoztató c. magyar és angol nyelvű kiadványát. Ezzel a decennium-állomások észlelési anyagának közkinccsé tételében minden más országot megelőztünk. Érdemes hidrológiai vonatkozású kezdeményezése volt a szegedi vízügyi igazgatóságnak az augusztus folyamán rendezett Vízvédelmi Kiállítás és ülésszak, amelyen jugoszláv szakemberek is részt vettek. Értékes tapasztalatcserére adnak alkalmat a miskolci igazgatóság vízkémikusainak a szlovák, és a szegedieknek a jugoszláv szakemberekkel az országhatárt szelő vízfolyásokon közösen végzett vízminőség-vizsgálatai. Végül a hidrólógusképzést illetik a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumon indítandó hidrológiai tagozat előmunkálatai, és a Vízkutató és Fúró Vállalat szakembereinek közreműködésével a Mérnöki Továbbképző Intézet keretében lezajlott tanfolyam a korszerű kútépítésről, amelynek 50 résztvevője volt. b) Tájjellemző és kísérleti területeket a vízügyi szolgálat szervei közül a VITUKI, továbbá a nyíregyházai és a székesfehérvári tart fenn. Részben a felszíni lefolyás tanulmányozására szolgálnak (Mirhó—Gyolcs, Rakaca, Péli-völgy, Bakonynána, a rohodi tározó völgye), részben a belvízképződés és talaj vízviszonyok kutatására vannak berendezve (,,Komlósi"-telep, Fehértó-Majsa, Tahitótfalu). A telepeken folyó tervszerű észlelési és adatgyűjtő munka mellett a berendezések fejlesztése említhető. A bakonynánai telepen folytatott kutatás az egységnyi árhullámkép-módszer vonatkozásában elméleti eredményt is hozott. A vízügyi szolgálat szervein kívül a következő intézmények kísérleti területeiről érkezett beszámoló. Az Öntözési és liízstermesztési Kutató Intézet kondorosvölgyi kísérleti területén a belvízképződés feltételeinek vizsgálatán kívül a talaj nedvességi állapotának számítására és a talajvízállás előrejelzésére dolgoztak ki eljárást. Az Erdészeti Tudományos Intézet a már fentebb említett mátrafüredi erdő-hidrológiai munkáin kívül összefoglaló jelentésben számolt be a kisnánai erózió-kísérleti állomás tízéves munkájáról (Újvári, MTA Agr. Közi. 1967/26. és dr. Szőnrji, Az Erdő XVI. évf. 9.). Az Agrártudományi Egyetem Földméréstani és Kultúrtechnikai tanszéke szabadföldi középparcellás kísérletei a csapadékból öntözött területeken adódó lefolyás meghatározására vonatkoztak (Sági, kézirat). Végül a Budapesti Műszaki Egyetem Ásványéi Földtani tanszékének jósvafői kutatóállomása folytatólagosan regisztrálta a környék karsztforrásainak vízhozamát és vizük elektromos ellenállását, az észlelésekhez új műszereket szerkesztett, karsztmorfológiai és hidrogeológiai összefüggésvizsgálatokat végzett. A jelentés rámutat az állomás oktatási jelentőségére, amelynek kifejtésében anyagi eszközök hiánya gátolja. V. EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS ORSZÁGOK DECENNIUM-BIZOTTSÁGAIVAL A Decennium nemzetközi jellege a Koordináló Tanácsban és munkabizottságaiban folyó munkán kívül főként a különféle szimpozionokban és kongresszusokban nyilvánul meg. De a Koordináló Tanács külön határozatban sürgeti a különböző országokban folyó kutatások összehangolását is, — elsősorban a nagy nemzetközi folyók vízgyűjtőterületén osztozó országok között. Nemzeti bizottságunk ezért már korábban együttműködési megállapodást kötött a csehszlovák és az osztrák nemzeti bizottsággal és kapcsolatainak további kiszélesítésére törekszik. így került sor Csehszlovákia, Magyarország és az NDK párolgáskutatóinak első találkozójára, amely a Szentendre szigeti surányi gátőrházban július 4—7-én zajlott le, és a fontosabb hazai állomások (Martonvásár, Kecskemét-Komlósi-telep, Szarvas, Siófok) megtekintésével zárult. A leningrádi árvízszámítási szimpozion alkalmával a Szovjetunió decennium bizottsága hármas találkozóra hívta meg Hazánk és Csehszlovákia decennium bizottságának jelenlevő tagjait, amely a Tisza hidrológiájának közös tanulmányozásához szolgálhat kiindulópontul. Szeptemberben a Fertő-tó vízháztartásának tanulmányozása és a közös talajvíz-kutatások ügyében osztrák—magyar, ill. osztrák—bajor—magyar megbeszélések voltak. Végül — de nem utolsó sorban —, meg kell említenem a dunai országok hidrológiai előrejelzési munkaközösségét, amely ugyan — magyar kezdeményezésre — ínég az NHD-t megelőzően, 1961ben alakult meg, de az 1965. évi bukaresti 3. konferencia óta a Decennium jegyében folytatja munkásságát, és 1967. évi pozsonyi 4. konferenciáját az NHD csehszlovák Nemzeti Bizottsága rendezte 6. V]. A NEMZETKÖZI PROGRAM HAZAI SZEMPONTBÓL KÜLÖNLEGES FIGYELMET ÉRDEMLŐ PONTJAI 7 Az NHD egyik célja kétségtelenül az, hogy a hidrológiai adatgyűjtés és -feldolgozás a Föld azon területeire is kiterjedjen, ahol ilyen munka eddig egyáltalában nem, vagy csak elégtelen keretek közt folyt. Nem kevésbé fontos célkitűzés azonban a hidrológia tudományának fejlesztése, amiért a Koordináló Tanács külön határozatokban hívja fel a tagországok figyelmét egyes kutatási feladatok fontosságára. Nyilvánvaló, hogy az így kiemelt kérdéseket nemzeti programunkban is nagyobb súlyúnak kell tekintenünk. 6 Az 5. konferenciát, 1969 májusára, az NHD Jugoszláv Nemzeti Bizottsága hívta össze. 7 Dr. Szesztay Károly, a nemzeti bizottság titkárának beszámolója alapján.
