Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Az agrai, wazirabadi és okhlai víztározók növényi mikroszervezetei

484 Hidrológiai Közlöny 1968. 11. s-s. Hortobágyi T.: Növényi mikroszervezetek szervezet. Többségük a Földön mindenütt meg­található, de az egyes biotópokban más és más le­het a jelentőségük. A vízi életmód tompítja a kör­nyezeti tényezőket, emellett az algák — különösen a Chlorococcalesek — széles oekologiai valenciájú szervezetek. így érthető, hogy Magyai-országtól oly távoleső területen, mint jelen esetben Indiában sorra előkerültek a Magyarországból leírt szerveze­tek. Néhány példa: Planctomyces Békefii Gim., P. guttaeformis Hortob., Chodatella balatonica Scherffel, Ch. crassiseta Hortob., Keratococcus sestonicus Hortob., Tetraédron proteiforme (Tur­ner) Brunnth. var. granulatum Hortob., Scenedes­mus ecornis (Ralfs) Chod. var. disciformis Cliod. f. obiciturus Uherkov., S. magnogranulatus Hortob., S. balatonicus Hortob. Hasonlóképpen a szomszé­dos országokból közölt algákból is él Indiában több, mint pl. a Siderocelis nana Főtt et Hevnig, Golen­kiniopsis solitaria Korschik. stb. Gazdag Scenedesmus lelőhelyek A magyarországi pontyos halastavi vizsgála­tok során feltűnt, hogy e biotópok — melyeket ter­mészetes vízfolyásokból táplálnak és rendszeresen takarmányoznak és trágyáznak — különösen gaz­dagok Scenedesmusokban. Ez Magyarországon leg­inkább a buzsáki halastavakban nyilvánult meg, amelyekben több évi vizsgálataim során 183 meg­határozott Scenedesmus taxont (species, varietas, forma) mutattam ki. Mivel a Földön kevés kutatás történt hasonló „mesterségesnek" tartott bioto­pokban, ezért számos új species, varietas és forma is előkerült, Buzsákon pl. 134. Az eutroph pontyos vizek nagy Scenedesmus gazdagsága alátámasztja azt a sok kísérleti adatot, melyek szerint a Scenedesmusok az oldott szerves anyagokat jól hasznosító myxotroph szervezetek. A Jamuna folyó menti víztározókat legalább ilyen gazdag Scenedesmus lelőhelyeknek kell tar­tanunk, mivel 3 vízmintában 3 hónapban gyűjtött anyagban eddig 71 féle Scenedesmus alakot talál­tam. Miként a halastavakban, itt is a tudományra több, összesen 29 féle taxon újnak bizonyult: 2 species, 20 varietas és 7 forma. Ha időközben a bu­zsáki halastavakból nem írtam volna le számos addig ismeretlen taxont, úgy az újak száma tete­mesen megnagyobbodott volna. A víztározók phy­toplanktonja sem tartozik még a gyengén ismert biotópok közé sem. A magyarországi halastavak és a jamunai víztározók eddig a Föld leggazdagabb Scenedesmus lelőhelyei, ahol nemcsak változatos­ságukat tanulmányozhatjuk, hanem sokféle meg­jelenési formáik, nagyszámú teratomáik révén be­pillanthatunk a genus morphologiai plasticitásába; megláthatjuk a sokféle párhuzamos fejlődési ten­denciáikat, jobban észrevehetjük a phylogeneticai vonatkozásokat, s a Scenedesmus genuson túlme­nően számos rokongenusra nézve is világosabbá válhatnak a rokonsági kapcsolatok. A Scenedesmusokban gazdag lelőhelyek felku­tatása az elméleti jelentőségű megállapításokon kívül a közeljövő gyakorlata szempontjából sem elhanyagolható mivel a Chlorella genus mellett a Scenedesmus genus taxonjai igen jelentősek az algatenyésztésben. Teratomák Figyelemre méltóak az előkerült teratomák. A Pediastrumok közül főképpen a P. clathratum (Schroet.) Lemm. var. asperum Lemm. coenobiu­mai mutattak rendellenes alakulásokat. A P. clathratum (Schroeter) Lemm. var. punctatum Lemm. normális alkatú coenobiumai mellett olyanok is előfordulnak, amelyeken a rendes állású nyúlványokon kívül görbültek is kialakulnak. A P. Boryanum (Turp.) Menegh. és a P. duplex Meyen, valamint a P. simplex Meyen olyan coenobiumok­kal is mutatkoznak, amelyeken egy-egy belső, nyúl­ványnélküli sejt a külső, nyúlványokkal ellátott sejtek közé ékelődik. A Pediastrumok eme tera­tomái úgy látszik mindenütt megjelennek, ahol egyáltalában előfordulnak. A teratomák elemzése nagy segítséget nyújt a genus természetes rend­szerezésében. Legtöbb abnormitás a Scenedesmus genusban mutatkozott, igazolva ezzel is a genus polymor­phismusát. A S. denticulatus Lagerh. var. lineáris Hansg. egyik eoenobiumán tíisketúlnövés volt. A S. intermedius Chod. jellegzetes szélső tüskéi kö­zül 1—1 hiányozhat, mintegy mutatván a kapcso­latot a bicaudatus, illetve az acaudatus alakok felé. Ilyen átmeneti alak a S. spinosus Chod. f. crassi­spinosus Hortob. abnormitás is. Nagyon sok tüske­reductio mutatkozik a S. quadricauda (Turp.) Bréb. alakjain. A jellemző 4 szélső tüske közül gyakori az egyik hiánya, vagy kettő is hiányzik, de nem bicaudatus szerűen, hanem vagy a coeno­bium felső, vagy az alsó végéről; a lebegést illetően labilis alakok. A tüskereductiók nem ritkák a S. longispina Chod. fajon belül sem. Egy S. protube­rans Fritsch coenobiumon csaknem teljes tüske­reductio volt. Átmenet a var. acaudatus Hortob. taxonhoz, amely ugyan nem a víztározókból került elő, hanem Magyarországról a buzsáki halastavak­ból. A víztározókból csupán a tőalakot sikerült megfigyelnem. A S. Thomassonii Hortob. egyik coenobiuma szintén tüskereductiós, mutatva itt is az átmenetet a var. crassi-bicaudatus Hortob. irá­nyába. A bicaudatus típusú alakulások olykor — mégpedig nagyon ritkán! — atavisticusan emlé­keztetnek eredetükre. Ilyen volt látható a S. Tho­massonii Hortob. var. crassi-bicaudatus Hortob. egyik abnormis eoenobiumán. A coenobium ugyan négytüskés, mégis bicaudatus typusú, mivel a tüs­kék az egyik diagonálisban jelennek meg, bár az egyik szélső sejt pólusán nem egy, hanem három tüske látható. Tüskereductióval találkoztam a S. jamunai Hortob. coenobiumain is és különösen gyakoriak ennek a f. granulatus alakján. A Scenedesmusok teratomái különösen jelen­tősek a genus phylogeniájának tüzetesebb feltárá­sában. Új taxonok A megfigyelt algákból 37 taxon a tudományra újnak bizonyult. Ezek az alábbiak: Species 4 Lagorheimia indica, Podohedra Georgei, Scenedes­mus polydentieulatus, S. jamunai.

Next

/
Thumbnails
Contents