Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Az agrai, wazirabadi és okhlai víztározók növényi mikroszervezetei

484 Hidrológiai Közlöny 1968. 11. s-s. Hortobágyi T.: Növényi mikroszervezetek szervezet. Többségük a Földön mindenütt megtalálható, de az egyes biotópokban más és más lehet a jelentőségük. A vízi életmód tompítja a környezeti tényezőket, emellett az algák — különösen a Chlorococcalesek — széles oekologiai valenciájú szervezetek. így érthető, hogy Magyai-országtól oly távoleső területen, mint jelen esetben Indiában sorra előkerültek a Magyarországból leírt szervezetek. Néhány példa: Planctomyces Békefii Gim., P. guttaeformis Hortob., Chodatella balatonica Scherffel, Ch. crassiseta Hortob., Keratococcus sestonicus Hortob., Tetraédron proteiforme (Turner) Brunnth. var. granulatum Hortob., Scenedesmus ecornis (Ralfs) Chod. var. disciformis Cliod. f. obiciturus Uherkov., S. magnogranulatus Hortob., S. balatonicus Hortob. Hasonlóképpen a szomszédos országokból közölt algákból is él Indiában több, mint pl. a Siderocelis nana Főtt et Hevnig, Golenkiniopsis solitaria Korschik. stb. Gazdag Scenedesmus lelőhelyek A magyarországi pontyos halastavi vizsgálatok során feltűnt, hogy e biotópok — melyeket természetes vízfolyásokból táplálnak és rendszeresen takarmányoznak és trágyáznak — különösen gazdagok Scenedesmusokban. Ez Magyarországon leginkább a buzsáki halastavakban nyilvánult meg, amelyekben több évi vizsgálataim során 183 meghatározott Scenedesmus taxont (species, varietas, forma) mutattam ki. Mivel a Földön kevés kutatás történt hasonló „mesterségesnek" tartott biotopokban, ezért számos új species, varietas és forma is előkerült, Buzsákon pl. 134. Az eutroph pontyos vizek nagy Scenedesmus gazdagsága alátámasztja azt a sok kísérleti adatot, melyek szerint a Scenedesmusok az oldott szerves anyagokat jól hasznosító myxotroph szervezetek. A Jamuna folyó menti víztározókat legalább ilyen gazdag Scenedesmus lelőhelyeknek kell tartanunk, mivel 3 vízmintában 3 hónapban gyűjtött anyagban eddig 71 féle Scenedesmus alakot találtam. Miként a halastavakban, itt is a tudományra több, összesen 29 féle taxon újnak bizonyult: 2 species, 20 varietas és 7 forma. Ha időközben a buzsáki halastavakból nem írtam volna le számos addig ismeretlen taxont, úgy az újak száma tetemesen megnagyobbodott volna. A víztározók phytoplanktonja sem tartozik még a gyengén ismert biotópok közé sem. A magyarországi halastavak és a jamunai víztározók eddig a Föld leggazdagabb Scenedesmus lelőhelyei, ahol nemcsak változatosságukat tanulmányozhatjuk, hanem sokféle megjelenési formáik, nagyszámú teratomáik révén bepillanthatunk a genus morphologiai plasticitásába; megláthatjuk a sokféle párhuzamos fejlődési tendenciáikat, jobban észrevehetjük a phylogeneticai vonatkozásokat, s a Scenedesmus genuson túlmenően számos rokongenusra nézve is világosabbá válhatnak a rokonsági kapcsolatok. A Scenedesmusokban gazdag lelőhelyek felkutatása az elméleti jelentőségű megállapításokon kívül a közeljövő gyakorlata szempontjából sem elhanyagolható mivel a Chlorella genus mellett a Scenedesmus genus taxonjai igen jelentősek az algatenyésztésben. Teratomák Figyelemre méltóak az előkerült teratomák. A Pediastrumok közül főképpen a P. clathratum (Schroet.) Lemm. var. asperum Lemm. coenobiumai mutattak rendellenes alakulásokat. A P. clathratum (Schroeter) Lemm. var. punctatum Lemm. normális alkatú coenobiumai mellett olyanok is előfordulnak, amelyeken a rendes állású nyúlványokon kívül görbültek is kialakulnak. A P. Boryanum (Turp.) Menegh. és a P. duplex Meyen, valamint a P. simplex Meyen olyan coenobiumokkal is mutatkoznak, amelyeken egy-egy belső, nyúlványnélküli sejt a külső, nyúlványokkal ellátott sejtek közé ékelődik. A Pediastrumok eme teratomái úgy látszik mindenütt megjelennek, ahol egyáltalában előfordulnak. A teratomák elemzése nagy segítséget nyújt a genus természetes rendszerezésében. Legtöbb abnormitás a Scenedesmus genusban mutatkozott, igazolva ezzel is a genus polymorphismusát. A S. denticulatus Lagerh. var. lineáris Hansg. egyik eoenobiumán tíisketúlnövés volt. A S. intermedius Chod. jellegzetes szélső tüskéi közül 1—1 hiányozhat, mintegy mutatván a kapcsolatot a bicaudatus, illetve az acaudatus alakok felé. Ilyen átmeneti alak a S. spinosus Chod. f. crassispinosus Hortob. abnormitás is. Nagyon sok tüskereductio mutatkozik a S. quadricauda (Turp.) Bréb. alakjain. A jellemző 4 szélső tüske közül gyakori az egyik hiánya, vagy kettő is hiányzik, de nem bicaudatus szerűen, hanem vagy a coenobium felső, vagy az alsó végéről; a lebegést illetően labilis alakok. A tüskereductiók nem ritkák a S. longispina Chod. fajon belül sem. Egy S. protuberans Fritsch coenobiumon csaknem teljes tüskereductio volt. Átmenet a var. acaudatus Hortob. taxonhoz, amely ugyan nem a víztározókból került elő, hanem Magyarországról a buzsáki halastavakból. A víztározókból csupán a tőalakot sikerült megfigyelnem. A S. Thomassonii Hortob. egyik coenobiuma szintén tüskereductiós, mutatva itt is az átmenetet a var. crassi-bicaudatus Hortob. irányába. A bicaudatus típusú alakulások olykor — mégpedig nagyon ritkán! — atavisticusan emlékeztetnek eredetükre. Ilyen volt látható a S. Thomassonii Hortob. var. crassi-bicaudatus Hortob. egyik abnormis eoenobiumán. A coenobium ugyan négytüskés, mégis bicaudatus typusú, mivel a tüskék az egyik diagonálisban jelennek meg, bár az egyik szélső sejt pólusán nem egy, hanem három tüske látható. Tüskereductióval találkoztam a S. jamunai Hortob. coenobiumain is és különösen gyakoriak ennek a f. granulatus alakján. A Scenedesmusok teratomái különösen jelentősek a genus phylogeniájának tüzetesebb feltárásában. Új taxonok A megfigyelt algákból 37 taxon a tudományra újnak bizonyult. Ezek az alábbiak: Species 4 Lagorheimia indica, Podohedra Georgei, Scenedesmus polydentieulatus, S. jamunai.