Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
10. szám - Dr. Illés István: A Ruhr-vidék regionális vízgazdálkodása
450 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Illés I.: A Ruhr-vidék DORTMUNO BOCHUM i ! Z i Arnsbergi íMeschede Altenoi Altenőoi a 31 Átemelő a 19 vízerőmű , ábra. Vízgazdálkodási művek a Ruhr völgyében [18] Befolyás a városi csatornából Elvezetés a Ruhrba / Tervezett 2. utó ülepítő Te mZlt' SIm S / T^íttMági ái i-SSSST Előülepített és recirkuliciós vizálemelő Elvezetés aRuftrba 9. ábra. A Wittenben épült szennyvíztisztító telep helyszínrajza [IS] szennyvíztisztítás vált uralkodóvá, amit az is mutat, hogy míg 1948-ban az összes szennyvíz 30%-át tisztították biológiai eljárások segítségével, 1955ben már 59%-át és 1965-ben 83%-át. A biológiai tisztítási eljárások elterjedésével párhuzamosan az ipari szennyvizek kémiai kezelése is előtérbe lépett, bár itt lényegében nem százalékos javulásról, csupán az iparfejlesztésnek megfelelő arányú mennyiségi emelkedésről lehet beszélni, hiszen az ipari szennyvizek kémiai kezelését már kezdettől fogva megoldották. A következőkben néhány szennyvíztisztító telepet mutatunk be a Ruhr völgyéből. A witteni 10. ábra. A witteni telep madártávlatból [13] telep helyszínrajzát mutatja a 9. ábra. A telep 1930-tól épült. Először mechanikai tisztító telep volt, majd a háború után biológiai tisztító teleppé fejlesztették. Terhelése jelenleg 120 000 lakosegyenérték, 700 l/sec szárazidei és 1800 l/sec csapadékosidejű csúcslefolyással. A 10. ábrán jól látható, hogy a telep meglehetősen közel helyezkedik el a lakott területekhez. Ez a közelség azonban a telep létesítése óta semminemű egészségügyi ártalmat nem okozott. A telep lényegében előszellőztetéssel ellátott nagy terhelésű biológiai csepegtetőtestes telep, amelyhez a tisztítási folyamat elején az időnként savas ipari szennyvizek semlegesítésére mésztejes semlegesítő is kapcsolódik. A jövőben kétlépcsős biológiai tisztítást kívánnak bevezetni, ebből a célból eleveniszapos egységet is beiktatnak. Az előülepítő nyers, valamint az utóülepítő humusziszapját zárt rothasztóban kirothasztják, sűrítik, majd iszaptároló tavakba engedik. Tervbe vették az iszapszikkasztó ágyak kiépítését is, mivel az iszap tárolását végző tavak, az iszap elszállítását végző vállalat nem menetrendszerű tevékenysége miatt rövidesen megtelnek. A rothasztóban keletkező gázt a telep gázerőműve elektromos energiává alakítja, így áramkimaradások idején sem kell a telep üzemeltetését szüneteltetni. A következő szennyvíztisztító berendezés az essen—werdeni. Alaprajzát a 11. ábra mutatja be. A berendezés 1927-ben az előzőhöz hasonlóan mint mechanikai tisztító telep kezdte meg működését.
