Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Vendl A.: A forrásvizek vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. 429 rendi változása között a különbség a maximum és minimum között kicsi. Az eddig mért legkisebb érték 1030 Ohm cm. Általában 1300—1500 Ohm cm közötti értékek jellemzik a permi vörös homokkőből származó forrásvizeket [12]. A legkisebb fajlagos elektromos ellenállásértékűek, vagyis a forrásvizek legnagyobb ionkoncentrációjú csoportja a löszből és üledékes kőzetek törmelékeiből fakadó források vize, mert ezekben van a legtöbb oldott anyag. A legnagyobb fajlagos elektromos ellenállásértéke, vagyis a legkisebb ionkoncentrációja az eddig vizsgált számos vízminta között az andezit és riolit repedéseiből származó forrásvizeknek van. Mindezek az ábrán jól láthatók. A vízadókőzet és a forrásvíz ionkoncentrációja (fajlagos elektromos ellenállása) közötti kapcsolat kimutatására tehát sikerült az elektromos ellenállásértékek maximuma és minimuma alapján görbetartományt szerkeszteni, amely megközelítőleg segítséget nyújt abban, hogy a forrásvíz elektromos ellenállásából, vagyis az ionkoncentrációból a vízadókőzetet meghatározhassuk és viszont. IRODALOM [1] Kessler Hubert: Az országos forrásnyilvántartás. VITUKI. Tanulmányok és kutatási eredmények. 1959. 7. [2] Kessler Hubert: A beszivárgási százalék ós a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények. 1954. 2. [3] Láng Sándor: A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Földrajzi monográfiák. I. 1955. [4] Papp Ferenc: A mi forrásaink. Földtani Értesítő. 1941. 1. [5] Schafarzik Ferenc—Vendl Aladár—Papp Ferenc: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki Könyvkiadó. 1964. [6] Vendl Aladár: Geológia I. 1963. IV. kiadás. [7] Vendl Anna: Adatok a Duna-kanyar környéki források ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny. 1962. 3. [8] Vendl Anna: A hazai rétegforrások főbb típusai. Hidrológiai Tájékoztató. 1964. július. [9] Vendl Anna: A beszivárgási viszonyok vizsgálata a Szentendrei hegység nem karsztos forrásainak vízutánpótlódása szempontjából. Hidrológiai Közlöny. 1966. 8. [10] Vízgazdálkodási Tudományos Intézet: Források vízhozam- ós minőségi kapcsolata. Kézirat. Témaszám: 3. 2. 1. Budapest. 1960. december. Témafelelős: Dr. Kessler. Hubert. [11] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet: A nem karsztos területeken fakadó források utánpótlódásának vizsgálata. Kézirat. Témaszám: 8.01.03.03—9. Budapest. 1966. december. Témafelelős : Dr. Vendl Anna. [12] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet: Vizsgálatok a forrásvizek kémiai összetétele, elektromos ellenállása és a vízadó-kőzet között. Kézirat. Témaszám: 3508/K. Budapest. 1967. szeptember. Témafelelős: Dr. Vendl Anna. Untersuehungen zwischen Ionkonzentration der Quellenwasser und den wassergebendcn Gesteinen Dr. Vendl, A. In der Forschungsanstalt für Wasserwirtschaft wird die quantitative und qualitative Untersuchung der Quellenwásser im Rahmen der Evidenzführung der Quellen schon seit 1950 systematisch durchgeführt. Der Zweck der neuesten Forschung war, dass Hilfsgeráte angefertigt werden, mit Benützung deren bei Quellenwassernutzungen, Quellenfassungen, als erster Schritt die eingehende chemische Untersuchung der Wasser nicht unumgánglich notwendig ist. Zur Ausweisung des Zusammenhanges zwischen dem wassergebenden Gestein und der Ionkonzentration des Quellenwassers wurde aufgrund des Maximuma und des Minimums der elektrischen Widerstands-Werte (Ohm) ein Kurvenbereich angefertigt (Abb. 1), der dazu annáhernd Hilfe leistet, dass wir aus dem elektrischen Widerstand des Quellenwassers das wassergebende Gestein bestimmen können. BESZÁMOLÓ a Soproni Csoport 1967. évi egyesületi működéséről A Soproni Csoport 1967. évi rendezvényeit röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: Május 25: Tanulmányút a Répce-menti Vízgazdálkodási Társulat vízrendezési és öntözési munkáinak, továbbá a bükki hévíz-fürdő megtekintésére. Május 29: Dr. Juhász József előadása a völgyzárógátak építésének tapasztalatairól. Június 1: Fritz Kopj (Bécs) előadása a Fertő-tó vízháztartásának újabb kutatási eredményeiről. Június 9: Schlegel Oszkár előadása Jugoszlávia vízgazdálkodásáról. Június 15: Beszámoló a velencei-tavi és székesfehérvári vízügyi ankétról. Június 27: Dr. Váradi Károly előadása Balf fürdőről. Július 9: Herédi Sándor vetítettkópes beszámolója a Müncheni Nemzetközi Szennyvíz Szimpózionról. Július 28—30: Tanulmányút Balatonalmádi, Alsóőrs, Balatonfüred és Tihany vízműveinek és szennyvíztisztító telepeinek megismerésére, a Magyar Hidrológiai Társaság Miskolci Csoportjával közös rendezésben. Augusztus 23: A Soproni Műszaki Hetek keretében hidrológiai tárgyú kiállítás rendezése. Szeptember 4: Tanulmányút Sopron környéke geológiai felépítésének helyszíni tanulmányozására dr. Vendel Miklós akadémikus vezetésével. Szeptember 19: Bognár Dezső vetítettképes előadása a fertői nádaratás új módszereiről. Szeptember 21: A Sopron-Győri úti szennyvíz főgyűjtő csatorna építésének megtekintése a DÚVIÉPpel folyó tapasztalatcsere keretében. Szeptember 28: Schneider Lipót vetítettképes előadása Sopron közfürdőinek helyzetéről, dr. Karácsonyi Sándor előadása a Soproni Vízmű galéria átépítése terveiről és Tóth Imréné előadása a hidrogeológiai térképezésről. Október 5: Dr. Léczfalvy Sándor és Heimler Péter előadása a Soproni Vízmű bővítésének terveiről. Október 17—19 között rendezte meg a Soproni Csoport a Fertő-tavi ankétot. Az ankéton részt vettek a Neusiedler See-Planungsgesellscluift, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ós a Fertői Nádgazdaság képviselői. November 30: Farkas Sándor előadása Sopron ipari vízellátásának az Ikva vizének felhasználásával történő biztosításáról. Boronkai Pál