Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőszerű öntözés permeteloszlása

422 Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. Lipták F.: Az esőszerű öntözés átfedések hatását az R

mj

n százalékában kifejezve lépcsőzetesen vizsgálni. Ha R = Rmm, vagyis a négy kör a négyzet középpontjában érinti egymást, akkor az érintési pontban a csapadék nulla, a csapadékeloszlás igen egyenlőtlen, a y

3

3= 0,865 = 0,50 és y l

o = 0,195. Ha R = Rmm + 10% = 0,778 a, akkor már a kismértékű átfedések miatt az i—R görbék végső szakaszai egybemetsződnek, s a négyzet középpontjában 5,2 mm a csapadék, a csapadékeloszlás már kedvezőbb, y

3

3 = 0,93, y,

0 = 0,835 és y

1

0 = 0,33. Az előző két változat (R = Rmm es R — Rmin -f+ 10%) ábráit nem mutatjuk be, de a jellemző értékeik a táblázat 6. és 7. sorában szerepelnek. Az R = Rmin + 20% változatot már tárgyaltuk a 6. ábrán. Ennél a változatnál már a y

3

3 és y

2

0 érték 1 volt. A jobb áttekinthetőség érdekében R'R

min* 35%-0,954 a Lmax ' -1,09 A-A metszet B - B metszet o C - C metszet 7. ábra. Szóráskép olyan i—R jelleggörbe esetén, amikor az A—A metszet egyenletes és R = R

m\

n + 35°/

0 Puc. 7. Kapmuna pacceuanun e cjiynae maicoü Kpueoü xapaKtnepücmuKUl—R, Koeda pa3pe3 A—A paenoMepme u R = RMHH+35% Abb. 7. Streuungsbild im Falle einer Kennlinie i-R, wenn der A-A Schnitt gleichmassig und R = .Rmin + 35% ist ennek jellemző értékeit a táblázat 8. sorában újból feltüntettük. Növeljük tovább az átfedés mértékét (természetesen azzal az előbbi feltétellel, hogy az A—A metszetek mentén a vízborítás teljesen egyenletes legyen). * Ha R = R

mi

n+ 30% = 0,919 a, akkor már mindhárom y érték 1 (1. a táblázat 9. sorát). A 7. ábra az R=R

m\

n + 35% = 0,954 a, a 8. ábra pedig az iü = /?

mm + 41,4% =a (tehát a teljes átkarolású négyzetes kötés) változatot mutatja be. A 7. ábrán is mindhárom y érték 1, a 8. ábrán a y

3

3 és y

2

0 értéke 1, de a y

1

0 már nem, hanem 0,96, tehát ennél a mértékű átfedésnél már újból egyenlőtlenebbé vált a csapadékeloszlás (a négyzet középső részén megnőtt intenzitás miatt). Ennek a két változatnak a jellemző értékeit a táblázat 10. és 11. sora tünteti fel. A bemutatott ábrák és a táblázatok adatai jól mutatják, hogy az R = .Zümin-bol kiindulva, s mindig nagyobb átfedést biztosítva, egészen a teljes átkarolású négyzetes kötésig (miközben az A—A metszetek mentén egyenletes a vízborítás), a csapadék területi eloszlása egy bizonyos átfedésig fokozatosan egyenletesebbé válik, majd ismét kezd egyenlőtlenebb lenni. Az optimális csapadékeloszlást akkor kapjuk, ha az R = A'min + 30% és i?min+35% közötti, vagyis R = 0,92 a—0,95 a. Ha tehát tudunk olyan szórófejet gyártani, amelynek i—R jelleggörbéje olyan, hogy a szórófejtől kiindulva a szórási távolság 5—-10%-ig vízszintes és azután egyenletesen csökken le 0-ig, akkor szélcsendben még a y

1

0 értéke is 1 lesz. Ezt az optimális i—R jelleggörbét a 9. ábra mutatja. Ha ezeket az értékeket 24 m X 24 m-es kötésre vonatkoztatjuk, akkor az optimális csapadékot biztosító szórási távolság: R = 22—23 m, és az i—R ábra alakja: a szórófejtől 1—2 m hosszon vízszintes, s ezután 20—22 m hosszon egyenletesen csökken le 0-ig. 5. T22-cs szórófejek Miután megállapítottuk, hogy milyennek kellene lennie a négyzetes kötésnél optimális szórásképet adó i—R jelleggörbének, nézzük meg, hogy milyen az i—R jelleggörbéje és a szórásképe pl. a nálunk alkalmazott T 22 szórófejeknek, 24 mX X24 m-es négyzetes kötésben. A VITUKI 1964. szept.—okt.-ben a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet megbízásából elvégezte a T 22 alumínium és T 22 műanyag (KME 2) szórófejek hidraulikai vizsgálatát. Mindkét szórófejet 7/6-os fúvókával vizsgálták meg, 1,5; 2,5; 3,5; 4,5 és 5,5 atm. nyomásnál. Az 1,5 és 2 m hosszú csapadékfelfogó tálcasorokon a különböző nyomásoknál 10—10 fordulat után mért csapadékmagasságokat lépcsős ábrákkal adták meg. Ezen lépcsős ábrák alapján a 10. és 11. ábra tünteti fel a h [mm/10 ford] — R [m] jelleggörbéket. Ha ezeket összehasonlítjuk az elméleti optimális görbével (9. ábra), láthatjuk, hogy az eltérés jelentős. Mind a 10., mind a 11. ábrán a 3,5 atm-nál mért görbe látszik aránylag a legkedvezőbb alakúnak. Ennek a két görbének az ordináta értékeit a 10 fordulat