Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőszerű öntözés permeteloszlása

420 Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. Lipták F.: Az esőszerű öntözés Lu-27 í=ff,i fi = 1,55 C-C metszet 4. ábra. Szóráskép 0,75 R távolságig egyenletes, majd azután egyenletesen csökkenő intenzitású i—R jelleggörbe esetén, amikor B = jRmin + 20% Puc. 4. Kapmuna pacceueanun npu paeHOMepaHOM do paccmoHHUH 0,75 R Kpueoü xapaKmepucmuKU I—R, Komopan nomoM UMeem paenoMepno noHU3icaMUfeüca UHMEHCUEHOCMU ÖOMCÓH, Koeda R = RMIW+20% Abb. 4. Streuungsbild bis zur Weite 0,75 R gleichmassig, nachher im Falle der Kennlinie i-R mit sich gleichmassig vermindernden Intensitát, wenn R = /ím in + 20% A 4. és 5. ábra olyan i—R jelleggörbék alapján tünteti fel az eloszlási képet, amelyeknél R = = i2min + 20% = 0,848 a, s a jelleggörbe vízszintes egyenes szakasza a 4. ábránál 0,75 R, az 5. ábránál pedig 0,5 R. Mivel az A—A metszeteknél az egyik szórófej által kiszórt 10 mm-re a másik szórófej jelentős területre rászór, a 4. ábránál 20, az 5. ábránál pedig 16,4 mm-es csapadékú hely is lesz. A B—-B és C—C metszetek mentén is egyenlőtlen a csapadékeloszlás. A négyzet középpontjában a négy szórófej egymásraszórása következtében a 4. ábránál 27, az 5. ábránál pedig 13,2 mm a csapadékmagasság. Ez a nagy különbség miatt adódik, mert a 4. ábránál a négyzet középpontjában az i—R jelleggörbék meredekebbek, nagyobb intenzitású helyeken metsződnek, mint az 5. ábránál. A 4/c és 5/c ábrák összehasonlítása mutatja, hogy az 5. ábrán a csapadékeloszlás kedvezőbb, y

3

3 = 1, mivel a négyzet területen nincsen i+ 33% = = 17,4-nél nagyobb és- i-33% = 8,8-nél kisebb csapadékú hely. Az 5. ábrán a y

2

0 és y

1

0 érték is kedvezőbb. A jellemző adatokat a táblázat 3. és 4. sora tünteti fel. A 6. ábra olyan i—R jelleggörbe alapján tünteti fel az eloszlási képet, amelynél szintén R= = i2min +20% = 0,848 a, de a jelleggörbe vízszintes egyenes szakaszát más úgy lerövidítettük, hogy az A—A metszet mentén teljesen egyenletes legyen a vízborítás. Az eloszlási kép lényegesen kedvezőbb, mint az előbbi ábráknál. y

3

3 és y

2

0 értéke már 1, mert nincsen a területen i+ 20% = 10,99-nél nagyobb és i—20% = 7,33-nál kisebb csapadékú hely. y

1

0 értéke már 0,8. A jellemző értékeket a táblázat 5. sora tünteti fel. A 3—6. ábrákon feltüntetett szórásképek és y tényezők jól mutatják, hogy az i—R jelleggörbe vízszintes egyenes szakaszának rövidítésével, vagyis a végső, egyenletesen csökkenő intenzitású szakaszának növelésével a csapadékeloszlás kedvezőbbé válik, a y értékek növekszenek. Vizsgálatsorozatot végezhetünk azzal a kiindulási feltétellel is, hogy az i—R jelleggörbét úgy vesszük fel, hogy az A—A metszetek mentén a vízborítás teljesen egyenletes legyen, bármilyen mértékű is az átfedés. Célszerű a különböző mértékű