Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőszerű öntözés permeteloszlása

418 Hidrológiai Közlöny 196S. 9. sz. hipták F.: Az esőszerű öntözés 36 m közötti. Eddig a 24 mX 24 m-es négyzetes kötés volt a leggyakoribb. Az egységes szórófejkötés előfeltétele az esőztető berendezések sorozatgyártásának és egységes üzemének. Ki kell dolgozni és a szórófej gyártáshoz elő kell írni a hazai igényeknek megfelelően a szórófejek i—R jelleggörbéire vonatkozó követelményeket. Az egyes, egyéb szempontok figyelembevételével kiválasztott kötési módokhoz és távolságokhoz tartozó, lehető legegyenletesebb csapadékeloszlást biztosító i—R jelleggörbék meghatározása igen összetett feladat, amely numerikusan igen nehezen, vagy talán nem is volna megoldható. A feladat egyszerűbben, gyorsabban grafikus úton, próbálgatással, néhány szórási kép megszerkesztésével oldható meg. Részletesen foglalkoztunk a négyzetes, téglalapos és háromszöges kötési módok vizsgálatával az i—-R jelleggörbék alapján, körbeszórás esetén. Nem célunk az igen nagy mennyiségű feldolgozott anyag bemutatása, csupán a probléma fontosságának a hangsúlyozása és a vizsgálati módszer ismertetése, ezért a továbbiakban csak a leggyakrabban alkalmazott négyzetes kötésekről adunk rövid értékelést. 4. Négyzetes kötések A négyzetes kötések vizsgálatát nagymértékben egyszerűsíti az a tény, hogy a vizsgált terület (négyzet) oldalainak aránya mindig azonos (1:1), így az oldalakat jelölhetjük egyszerűen a-val, s a kapott eredmények bármilyen távolságra érvényesek. A négyzet területe: a

2. Ha a négy kör a négyzet középpontjában érinti egymást (nevezzük ekkor a sugarat i2

mi

n-nak), akkor R

mm = 0,707 a. Ha R = Rmin, akkor még csak 1- és 2-szeresen öntözött területrészek vannak. Kétszeresen öntözött: T = R

2n—«

2= (0,707)

2JT—a

2 = 0,57a

2 vagyis 57%, egyszeresen öntözött: 43%. 2. ábra. Szóráskép téglalap alakú i-—R jelleggörbe esetén, amikor a körök a négyzet középpontjában érintik egymást Puc. 2. Kapmuna pacceueanua. e CAyiae xapaKmepHOü icpueoül—R c 0opMOü napaAAeA3nuneda, Kozda Kpyeu nepeceKawmcH e ifeumpe Keadpama Abb. 2. Streuungsbild im Falle einer rechteckförmigen Kennlinie i-R, wenn sich die Kreise im Mittelpunkt des Quadrats berühren Ha R értéke nő, akkor az 1-szeresen öntözött terület csökken, s lesz 3- és 4-szeresen öntözött terület is. Ha R = a, akkor egyszeresen öntözött terület már nincs, csak 2-, 3- és 4-szeresen öntözött. Ha az i—R jelleggörbe téglalap alakú volna, akkor igen egyenlőtlen szórási képet kapnánk. A a< A-A metszet l nt B-B metszet 20 10ű-l ni C-C metszet 10 o-l R = Rmin = 0,707 a B i/nat" 20 1=15,72 fn-0,67 hi"

0 r,o

=

0 A-A metszet B-B metszet J L_ C-C metszet I 3. ábra. Szóráskép téglalap alakú i-—Jl jelleggörbe esetén, amikor R = R

mm+ 20% Puc. 3. KapmuHa pacceueanuH e CAynae xapaicmepnoü Kpueoü I—R, Koeda R — RMHH+20% Abb. 3. Streuungsbild im Falle einer rechteckförmigen Kennlinie i-R, wenn R = Rmin + 20%