Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Fazekas Zoltán–Hörcher Ferenc–Dr. Szigyártó Zoltán: Mederérdességi vizsgálatok a Keleti Főcsatornán

Fazekas Z., Hörcher F., Szigyártó Z.: Mederérdességi vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. 413 ehhez még hozzá adjuk a AQ megfelelő részét, illetve a szivattyúknak a már leírt módon meghatározott vízhozamát. A mederérdességgel kapcsolatos vizsgálatok értékelése A felszíngörbék elemzése útján kapott eredmények Az előkészítő vizsgálatok befejeztével rendelkezésre állt minden adat ahhoz, hogy elvégezhessük a mederérdesség jellemzése érdekében szükséges számításokat. Ezek alapjaként viszont, korábbi eredményeinkre [3] támaszkodva ez alkalommal is a Strickler—Manning—Lindquist-féle k érdességi tényezőt fogadtuk el. Továbbá, akárcsak korábban [2, 7] magát a vizsgálatot most is a felszíngörbék elemzése útján kívántuk elvégezni, így tehát a 200 méterenkénti szel vény adatok, a mértékadó felszíngörbe pontok, illetve vízhozamadatok alapján kísérleti szakaszonként és kísérletenként külön-külön fokozatos közelítéssel határozzuk meg az érdességi tényező azon értékeit, amelyeknek megfelelő felszíngörbék magassága a kísérleti szakasz elején és végén megegyezik az ottani mértékadó vízfelszín magassággal. Ezek tehát azok a felszíngörbék, amelyeket a 7. ábrán a vastag folytonos vonalak tüntetnek fel. Ezeken kívül ez az ábra összefoglalja a kísérleti eredményekkel kapcsolatos leglényegesebb adatokat is. így kitűnik belőle, hogy a 3. és 4. kísérletek az első kísérleti szakaszra vonatkozó feldolgozását (mivel a vízfelszínre vonatkozó adatokat itt már korábban megbízhatatlannak ítéltük) elhagytuk. Más oldalról, a mértékadó vízfelszín magasságokat és a feltüntetett 5%-os kockázatú hibatartománynak megfelelő sávot szemügyre véve megfigyelhető az is, hogy a számított felszíngörbék abból elsősorban a 4. és 5. kísérletnél lépnek ki — vagyis ott, ahol a vízfelszín a kísérlet alatt a legtöbbet változott. Ezért a mértékadó felszíngörbék számításakor elvégzett kísérletenkénti legnagyobb javítások abszolút értékét, s azoknak az eseteknek a számát, amelyeknél az egyes kísérleti szakaszok belsejében a számított felszíngörbe kifutott az 5%-os kockázatú hibatartományból, az 1. táblázatban külön is összefoglaltuk. Eszerint az adatok alakulása megggyőzően bizonyítja, hogy a mértékadó felszíngörbe pontok és a számított felszíngörbék közötti túlzott eltérések valóban elsősorban a rögzített felszíngörbe pontok átszámítása során fellépő hibák hatásának tudhatók be. A felszíngörbék elemzése útján tehát minden, szakaszra és minden egyes kísérletre meg lehetett állapítani egy-egy olyan érdességi tényező értéket, amelynek megfelelő felszíngörbe az éppen a kísérleti szakasz elején és végén levő két, mértékadóként elfogadott felszíngörbe pontba fut be. Hibátlan mérések esetén ezek az érdességi tényező értékek tulajdonképpen azonosnak kellene, hogy legyenek [3]. A kísérleti alapadatokat szükségképpen terhelő hibák miatt azonban — mint ahogy az a 7. ábrán is látható — értékük kísérletről kísérletre változik. A feldolgozási munka utolsó lépéseként tehát ezeknek a szóródó értékeknek az alapján becsülni kellett az érdességi tényező leg1. táblázat A mértékadó felszíngörbe pontok és a számított felszíngörbék eltérése TaÖA. 1. OmAunue moieK paciemnoü Kpueoü noeepxHOcmu u ebiuucAenHOÜ (a) a6c0JiH)TH0e SHaqeHHe MaKCHMaJibHofi KoppeKUHH B MM-ax, (b) MMc.no onbiTOB, (c) MHCJIO OTK/iOHeHHÍÍ, rrpeBbiLuaiouiHXCfi norpeujHOCTb 5%, (d) BHyTpH 1-ro y<jacTKa, (e) BHyTpH 2-ro yMacrKa Tabella 1. Abweichung der massgebenden Spiegellinienpunkte und der berechneten Spiegeltinien (a) der absolute Wert der maximalen Korrektion in mm, (b) Versuchszahl, (c) Zahl der den Fehlerbereich von 5%igem Risiko übersteigenden Abweichungen, (d) im Inneren des Abschnittes 1, (e) im Inneren des 2. Abschnittes A maximális korrekció abszolút értéke mm-ben [a] Kísérlet szám [b] Az 5%-os kockázatú hibatartományt meghaladó eltérések száma [c] A maximális korrekció abszolút értéke mm-ben [a] Kísérlet szám [b] az 1. szakasz a 2. szakasz A maximális korrekció abszolút értéke mm-ben [a] Kísérlet szám [b] [d] belsejében [e] 0,6 3 0 3,6 2 0 1 4,3 1 0 1 8,7 5 1 2 15,4 4 — 4 megbízhatóbb értékét. Ezért ezeket az adatokat a 2. táblázatban összesítettük, majd kísérleti szakaszonként meghatároztuk azok középértékét, s a középértéknek az alapadatok szórásából számított („a priori") továbbá a három, illetve öt kísérleti eredményből meghatározható („a posteriori") középhibáját, azaz szórását. Igen lényeges most már az a körülmény, hogy bár az a posteriori középhiba mindkét esetben valamivel kisebb a priorinál, ez az eltérés egyik esetben sem haladja meg azt az értéket, hogy a különbséget ne lehetne nagy valószínűséggel a véletlen hatásnak tekinti. Továbbá fontos az is, hogy hasonló következtetést lehet levonni a két szakaszra külön-külön meghatározott középértékek eltérésével kapcsolatban, s ki lehetett mutatni azt, hogy a két vizsgált kísérleti szakasz érdesség tényezőjét legmegbízhatóbban a 2. kísérleti szakaszra kapott középérték alapján lehet becsülni. Az elmondottakat összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy a Keleti Főcsatorna 10 + 000 — — 13 + 000 szelvények közötti, kőszórással védett partú, s az az alatti 13 + 000-20 + 000 szelvények közötti szakasza — ahol a partvédelmet csak itt-ott szolgálja egy-egy keskeny nádsáv —, mederérdesség szempontjából gyakorlatilag azonosnak tekinthető. A vizsgált 10 km-es szakaszra a k=60,2 értékű Strickler—Manning—Lindquist féle érdességi tényező a jellemző, amelynek a meghatározását D(k) = = 1,8 középhiba terheli. Az eredmények gyakorlati értékelése Mint ahogy azt már a bevezetőben is említettük, az itt ismertetett vizsgálatok egy olyan hosszabb kísérletsorozat utolsó részét képezték, amelynek során ellenőrizni kellett a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, mint öntözővízszolgáltató kezelésében levő, különböző méretű földcsatornák érdességi tényezőjét. így mindenképpen hasznos, ha ez alkalommal, befejezésként foglalkozunk a különböző kísérletek során nyert eredmények együttes értékelésével is. A Tiszántúli Vízügyi I gazgatóságr nak, de az ország minden egyéb öntözővízszolgáltató szervé-