Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

396 Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. Bogárdi J.: A hordalékmozgás megindulása A hordalékmozgás megindulásának jellemzése a kritikus középsebességgel Dr. Bogárdi János* az MTA lev. tagja, egyetemi tanár Előző tanulmányainkból kitűnik, hogy a hordalók megindulását jellemző kritikus hordalókmozgató erő adott d szemnagyságú és y

1 fajsúlyú hordalók anyagnál sem konstans, és elsősorban D vízmennyiség és d szemátmérő hányadosával meghatározott D/d relatív érdességtől függ. Ez a körülmény nyilván azt jelenti, hogy kis relatív órdesség esetén a kritikus állapot eléréséhez nagyobb S esés tartozik. A kritikus állapotot mind a közópsebességgel, mind pedig a fenóksebessóggel jellemezhetjük. Látszólag a kritikus fenéksebesség lenne a célszerűbb paraméter, mivel a középsebesség egyéb tényezők mellett a vízmélységtől is függ, így nem állandó érték. Sajnos a legújabb vizsgálatok szerint a kritikus fenéksebesség sem állandó érték és így végső fokon mégiscsak a középsebesség kritikus értékét ajánlatos alkalmazni. A tanulmány a klasszikus ütőerő elméletből kiindulva vizsgálja a kritikus középsebesség változását ós a különböző fizikai tényezőkből képezhető paraméterektől való függését. A dolgozatban a kritikus középsebessóget te

v tc

2 és tc nevezetlen paraméterek felhasználásával sok különböző változatban vizsgáljuk. A vizsgálatokat előző tanulmányainkban részletesen elemzett új matematikai módszer segítségével végeztük. A módszer lényege a jelenségre — esetünkben a kritikus állapotra -—, jellemző dimenziós ós dimenziónélküli fizikai mennyiségekből képezhető független potenciális dinamikai sebessógcsoportok kiválasztásán alapszik. A tanulmányban a kezdeti lépéseket is felsoroltuk * Budapesti Műszaki Egyetem, Vízépítési Tanszék. ós így fokozatosan jutottunk el a legmegfelelőbb kapcsolathoz. A tci paraméter alkalmazása a 3. ábra szerint nem bizonyult megfelelőnek. Bizonyos szempontból új eredményt kaptunk a tc

2 paraméter bevezetésével, amely a rendelkezésre álló kísérleti adatok tartományán belül felhasználható a v

c kritikus középsebesség meghatározására. Vc A további vizsgálatok során a tc= paramétert ^* vezettük be, amely a csúsztatósebesség révén kapcsolatot teremt a Chózy-kóplettel is. Ennek a íc-nek a meghatározására számos változatot vizsgáltunk meg. Többek között az f

c Shields-féle paramétert is figyelembe véve. A legjobb eredményt az a kapcsolat mutatja, amelybe nól a tc=— dimenziónólküli ellenállási tényezőt a rela^ * d tív órdesség és az A = paraméterek függvényéit/

3 . g1/

3 vei fejeztük ki. Ez a kapcsolat mindenféleképpen megfelelőnek mutatkozik, sőt az A = const. érték esetén a t

c ós a relatív órdesség közötti egyértelmű kapcsolat alapVc ján végső fokon £L 8jZ GS £t relatív órdesség függvé^ * nyóben háromváltozós kapcsolat segítségével numerikus úton is meghatározható. A tanulmány végül számpéldát mutat be a kritikus középsebessóg meghatározására. A számpélda második részében azt is bemutatja a dolgozat, hogy adott vízsebesség, esés, vízhőmérséklet és az ezeknek megfelelően kialakuló közópsebessóghez mi módon lehet azt a szemnagyságot meghatározni, amelynél nagyobb hordalékszemek nyugalomban maradnak. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály ós a Szennyvíz Szakosztály 1968. június 7-i közös előadó ülésén dr. Szebellédy Lászlóné és Literáthy Péter az olajszennyeződéseknek a Duna magyarországi szakaszán törtónt vizsgálatairól számolt be. Az előadók áttekintették az olaj meghat ározás mintavételi és analitikai módszereit az olaj minőség termoanalízissel történő meghatározását, a Dunán végzett függóly —• ós hossz-szelvény vizsgálatok eredményét. Beszámoltak az előadók a Duna menti olajos szennyvizeket kibocsátó üzemek működéséről is. Ugyanezen az előadó ülésen hangzott el l'inkola László ,,Felszíni vizeink peszticid-szennyeződésének vizsgálata" c. előadása is, amelyben az előadó a peszticidek vízi élettérre gyakorolt hatásáról, a peszticidek sorsáról a vízben, a szennyeződés forrásairól, és a szennyeződések elhárításáról szólott. Foglalkozott a peszticidek meghatározására szolgáló kémiai, biokémiai és biológiai-analitikai eljárásokról, külön foglalkozott a Balaton és néhány más felszíni víz, vízi növényzet és állati szervek klórozott szénhidrogén inszekticid tartalmáról. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály, a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály, a Vízépítőipari Szakosztály és a Debreceni Csoport 1968. június 13-án és 14. tanulmányutat rendezett. A tanulmányút első napján sor került Kiskörén a II. Tiszai Vízlépcső építési munkáinak ismertetésére és megtekintésére. Az ismertetőn a következő előadások hangzottak el: Mátrai István: A kiskörei vízlépcső szerepe a Tiszavölgy vízgazdálkodásában. Ilerczog Henrik: A kiskörei vízlépcsőnek és tározótérnek talajmechanikai és mérnökgeológiai vizsgálata. Dóra Tibor: A kiskörei vízlépcső tervezésének műszaki és üzemelési koncepciója. Teleki László: A kiskörei vízlépcső építésének ismertetése. A kiskörei helyszíni bemutatót követően Tiszaszederkényben került ismertetésre és bemutatásra a Tiszai Vegyi Kombinát: ipari víztisztító műve és vízellátó rendszere, a következő előadásokkal: Nagy Géza: A TVK ipari vízkezelő berendezése. Csizmarik Sándor: A TVK ipari vízellátásának ós víztisztításának üzemeltetési tapasztalatai. Nagy Árpád és Kovács Miklós: A felszíni víz lebegőanyag tartalmának folyamatos műszeres mérése. A tanulmányút második napján Debrecenben került sor a városi IV. sz. vízmű és a felszíni kisminta kísérleti mű ismertetésére. Ezen a napon a következő előadásokat tartották: Papp Ferenc: Az alföldi települések vízellátásának fejlődése és kihatásai a vízgazdálkodás más ágazataira. Péter Gábor: Debrecen vízellátása a IV. sz. vízmű ós a felszíni vízmű tükrében. Zólyomi László: A város keleti térségének rétegvizei. Kolin László: A IV. sz. vízmű víztisztító berendezése. Szilágyi József: A debreceni IV. vízmű üzemelési tapasztalatai. Kolin László: A felszíni kisminta kísérleti mű ismertetése. Tóth József: A kísérleti mű üzemével kapcsolatos vízkémiai kísérletek. Dr. Pécsi Tibor: A kísérleti mű üzemével kapcsolatos vízbiológiai kísérletek. Pálhídi Attila: A felszíni vízmű kiépítési és fejlesztési tervei. A résztvevők az előadások után megtekintették Debrecenben a IV. sz. vízművet, Balmazújvárosban pedig a felszíni kisminta kísérleti művet. Ezt követően Hajdúszoboszló gyógyfürdőjének megtekintésével ért véget a két napos útiprogram.