Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Molnár Miklós: A műtrágyázás néhány vízegészségyügyi vonatkozása

40 Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. Molnár M.: A műtrágyázás néhány vonatkozása Elképzelhető, hogy egy olyan kútnál ahol a nitrát tartalom nem 5 mg/l, mint a mi esetünkben, hanem a szabvány felső értékét eléri, vagy esetleg meg is haladja, egy ilyen vagy ehhez hasonló szenvnyező inzultus egészen magas nitrát értékeket eredményezhet és súlyos elváltozásokat okozhat a vizet fogyasztó csecsemőknél, kisgyermekeknél és a növendék állatoknál, ahol elhulláshoz is vezethet. Először 1945-ben Comly [5] mutatott rá, azóta a hazai irodalomban is többen közöltek olyan megfigyeléseket, hogy csecsemőknél a magas nitrát tartalmú víz megbetegedést, methaemoglobinaemiát okozott [6, 7, 8, 9, 10]. A kút vizének nitrát tartalma származhat a földben levő ásványokból, vagy • a vízbe kerülő nitrogéntartalmú szerves anyagok oxidációjából. A szerves anyagok ammónia tartalma a levegő és a baktériumok hatására nitritté majd nitráttá oxidálódik. A béltraktusba bekerülő nitráttal fordított irányba megy a folyamat. Itt a bélbaktériumok, különösen a coli csoport tagjai a nitrátot nitritté majd ammóniává redukálják. A felnőtt embernél ez a folyamat az alacsonyabb béltraktusban megy csak végbe, mivel a legfelső bélszakasz normális gyomorsav viszonyok mellett baktériummentes, viszont az alsó bélszakaszból a nitrit nem szívódik fel [11]. Csecsemőknél — akik rendszerint savtalanok — a bélbaktériumok a legfelső bélszakaszba is felvándorolnak és az itt képződő nitrit felszívódik. A nitrit mint erélyes oxidáló szer a vér haemoglobinját methaemoglobinná alakítja és ezzel alkalmatlanná teszi az oxigén szállításra, tehát ez a vegyület a légzés szempontjából inaktív. Methaemoglobin akkor keletkezik, ha a haemoglobin vastartalmú színes komponensének két vegyértékű ferrovasa három vegyértékű ferri vassá oxidálódik [12 13]. Különösen a csecsemőknél megtalálható foetalis haemoglobin (HbF) alakul át könnyen methaemoglobinná [14]. Csecsemőknél az 50 mg/l-t meghaladó nitrát tartalom már veszélyes lehet és az ilyen vizet nem tanácsos csecsemő táplálására felhasználni [17]. Bodó [15] közleményében hét esetről számol be. Ezek közül az egyiknél már 56 mg/l nitrát okozott methaemoglobinaemiát és két esetben 100 mg/l nitrát és csak négy esetben volt a víz nitrát tartalma 100 mg/l felett. Takács [2] és munkatársai a Borsod megyei óvodásoknál végeztek testi fejlettségi vizsgálatot és összehasonlították az adatokat a magas nitrát tartalmú vizet fogyasztó és az alacsony nitrát tartalmú vizet fogyasztó községekben. Megállapították hogy magas nitrát tartalmú vizet fogyasztó területen a gyermekek átlag testmagassága elmaradt a normál kontroll csoportétól. Például a 7 éves fiúknál ez a magasságkülönbség 10 cm volt a magas nitrát tartalmú vizet fogyasztók hátrányára. A szervezetbe bekerülő nitrát átmegy az anyatejbe vagy a tehén tejébe és ezáltal a szopós csecsemő is megbetegedhet anélkül, hogy az anya megbetegednek vagy közvetlenül a táplálékába kerülne a magas nitrát tartalmú víz. Nemcsak víz, hanem olyan növények, zöldfőzelékek is okozhatnak methaemoglobinaemiát magas nitrát tartalmuknál fogva, melyeket nitrátokkal bőven trágyázott földben termeltek 116]. Ez az eset felhívja a figyelmet arra, hogy a veszélytelennek ismert műtrágya ha helytelenül tárolják, kezelik, vagy használják fel, súlyos következményekkel járhat a közeli kutakra nézve és ezzel együtt a kutat használókra 'nézve is. Javasoljuk, hogy hasonló esetben, ha a műtrágya vagy egyéb ömlesztve szállított vegyszer tárolását a szabad földön kell megoldani, műanyag fóliát terítsenek a földre az elszállításig, ezzel elkerülhető, hogy a vegyszer feloldódjék, a földbe szivárogjon és esetleg a közeli kút. vizét szennyezze. összefoglalás Nitrogén műtrágya helytelen tárolása folytán egy ásott kút vize a talajon keresztül szennyeződött. A kút vizének a vizsgálata bizonyította, hogy a szennyeződés olyan fokú, hogy a vizet ivásra alkalmatlanná teszi. A szerző az eset kapcsán ismerteti a nitrát ártalmat, amely a csecsemőknél fejlődik ki magas nitrát tartalmú víz használata esetén. Ilyenkor az oxigén transportot végző haemogeobin kétvegyértékű vasa háromvegyértékűvé oxidálódik és methaemoglobinná alakul, ami a légzés szempontjából inaktív vegyület. Az évekig tartó magas nitrát tartalmú víz fogyasztása egyes szerzők szerint kihat az általános testi fejlődésre is. A szerző felhívja a figyelmet a műtrágya és egyéb, a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő ömlesztveszállított vegyszerek megfelelő tárolására. IRODALOM [1] Egészségügyi Közlöny. 1967. I. 10. [2] Takács S.. Vigh E. : Egészségtudomány. 1965. 9. 342 — 348. [3] Ivóvíz kémiai szabvány : MSZ. 448—55. [4] Ivóvíz mikrobiologiai szabvány: MSZ. 22 901 —55. f5] Comly H.: cit. Krajcsovics P. Orvosképzés. 1967. 42. 73 — 80. [6] Fono R„ Forbáth P., Robicsek F. : Orvosi Hetilap. 1953. 94. 610 — 611. [7] Gáli S.. Bodnár S., Markóczy M. : Népegészségügy. 1956. 37. 190—192. [8] Páter J. : Egészségtudományi Közlemények. 1942. I. 1 — 7. [9] Veres D. : Orvosi Hetilap. 1959. 100. 1342- 1344. [10] Szántó, B. : Orvosi Hetilap. 1954. 95. 946. [11] Hermann B. : Orvosi Hetilap. 1953. 94. 607 — 610. [12] Bálint P. : Klinikai laboratóriumi diagnosztika. Medicina. Bp. 1962. [13] Donhoffer Sz. : Kórélettan. Medicina. Budapest 1957. [14] Velkey L„ Tóth A., Valentini J.: Orvosi Hetilap. 1964. 105. 201 — 203. [15] Bodó T. : Orvosi Hetilap. 1953. 94. 1213. [16] Krajcsovics P. : Orvosképzés. 1967. 42. 73 — 80. [17] Egészségügyi Közlöny. 1954. 10. 89.