Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és műszaki hírek

26'6 Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. menyeket ad, az elnagyolt kevésbé. Ez nem a számítási mód, hanem a kerületi feltétel ismeretességi foka következtében van így. A számítás csak síkbeli feladat megoldására alkalmas, tehát végtelen, hosszú gátak esetére ad elméletileg kifogástalan értékeket. Ha a probléma térbeli — pl. egy holt meder vezeti be a nyomást a keresztszelvény egy hátrábblevő pontjára —- úgy a keresztszelvényben végzett számítás és a tényleges helyzet eltérést eredményez. Éppen ez az eltérés mutat rá arra, hogy a probléma a felvett területi feltételektől eltérő, tehát meg kell keresni pl. a holtmedret s annak a folyóval való kapcsolatának a helyét stb. De hasonló a helyzet pl. a kolmatációval is. Ha a régi anyaggödrökre felvett kolmatácionál a valóságban sokkal nagyobb vagv kisebb mértékű a tényleges kolmatáció, a számított és mért eredmények különbsége azonnal jelentkezik. lágyítón a mérés lehetővé teszi, a kolmatáció valódi értékének meghatározását is. Egy-egy keresztszelvényben a nyomásviszonyok feltárt és számított értékei közötti különbség a vízvezető kőzet járatosságára is rávilágít, ha ismerjük az átlagos — járatosságnélküli — szivárgási tényezőjét. A javasolt számítási módról meg kell állapítanunk, hogy minden eddiginél pontosabban tudjuk követni a természeti formák változatosságát, hiszen 14 egymástól független változást tudunk figyelembe venni, míg a korábbi számítások esetében legfeljebb 7. Szilvássy Zoltán hozzászólásában javasolt próbaszámításokat a Duna—Báta—Keselyűs közötti jobb parti gátátépítési munkáival kapcsolatos hidraulikai tanulmányban eredménnyel elvégeztük. A számítási eljárás azokban az egyszerűbb esetekben, amelyekre az eddigi számítások is alkalmazhatók voltak a legpontosabb Pavlovszkij és Kovácsiéba számításokkal egyező eredményt adott. Duna menti Nyár Vízgazdálkodási Tudományos Napok Baján Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum és Baja város, valamint a Bajai járás Tanácsának rendezésében 1968. augusztus 4 és 17 között „Duna menti Nyár" címmel Vízgazdálkodási Tudományos Napokat tartottak Baján. Baja a magyar Duna déli szakaszának legjelentősebb ősi városa. E helyen már a rómaiak idejében Petavium néven erőd állott. Kedvező fekvése a későbbi századokban fontos dunai átkelő hellyé, mezőgazdasági, kereskedelmi, kulturális és ipari központtá emelte. Baja jellegzetesen folyómenti, vízi településű város, színes és gazdag vízi élettel, változatos környezettel. A város és környéke vízgazdálkodási szempontból számottevő bázissal rendelkezik és egyre inkább e fontos népgazdasági ágazat szakember képzésének központjává válik. Baján, a Felsőfokéi Vízgazdálkodási Technikum épületében rendezték meg először a „Duna menti Nyár" programsorozatát 1968-ban. Ennek során vízügyi szakembereink számot adtak azokról az eredménykről, amelyeket az árvízvédekezésben, a vízkészlet-gazdálkodásban, a vizek hasznosításában és védelmében elértek. Bemutatták a különböző vízgazdálkodási létesítményeket ós a résztvevőknek arra is alkalmuk nyílt, hogy tapasztalataikat kicseréljék. A Vízgazdálkodási Tudományos Napok előadásai magyar nyelvűek. A résztvevők azonban orosz, angol és német nyelvű szinkron tolmácsolásban is hallgathatták az előadásokat. A tanulmányi kirándulásokat külön autóbuszokkal, illetve hajóval bonyolították le. A kirándulásokon tolmács rósztvéteie biztosított volt. A program kuli urális rendezvényeket ós sportolási lehetőségeket is biztosított a részvevőknek. A részvevőket részben a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Diákotthonában, részben az épület közelében horgonyzó tanyahajókon helyezték el. A rendezőség az étkezést is biztosította. A résztvételi díj két heti időtartamra 1800 Ft, külföldieknek 77,20 dollár volt. A rendezvénysorozat részletes programja az alábbi: 1968. aug. 5, (hétfő) 9.30 Ünnepélyes megnyitás. 10

h „A vízgazdálkodás népgazdasági jelentősége", előadás. 15

h Városnézés. 20

h Fogadás. " Aug. 6. (kedd) 10

1' ,,A Duna a festészetben" kiállítás megnyitása, tárlatvezetés. 14'

1 Tanulmányi kirémdulás a Unna árvédelmi töltéseinek, az árvédelmi erdőknek és a gemenci vadrezervátumnak megtekintésére. Aug. 7. (szerda) 9'

1 „A magyar árvízvédelem fejlődése napjainkig" előadás, majd filmbemutató. 18

h Bélyeggyűjtők találkozója, a „Vízgazdálkodás" motívumgyűjtők bemutatója. Aug. 8. (csütörtök) Tanulmányi kirándulás Siófokra, a balatoni vízgazdálkodási művek bemutatására. Aug. 9. (péntek) 10'

1 „A Duna mint -nemzetközi víziút", előadás. 15

h A bajai Csillagvizsgáló megtekintése. 17

h Lovasbemutató. Aug. 10. (szombat) 10

h „Baja és környéke víziéletének néprajzi emlékei", előadás. 14

1' Tanulmányi kirándulás a Dunán, hajóval, a folyószabályozási művek megtekintésére. Aug. 11. (vasárnap) 10

h Kutyakiállítás és munkakutya bemutató. 16

h A Bajai ÁG üzemegységeinek (öntözőtelep, borkombinát) megtekintése. Aug. 12. (hétfő) 10'

1 Tanulmányi kirándulás a szegedi Fehértó nagyüzemi halastavának, belvíztározójának, vízimadár rezervátumának megtekintésére. Opera előadás megtekintése a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Aug. 13. (kedd) 10'

1 „Természetes vizeink halgazdasági kérdései", előadás. 18

1

1 Tájjelegű borok bemutatója a Bajai ÁG-ban. Aug. 14—15. (szerda—csütörtök) Autóbusz kirándulás Budapestre, gépkocsi kirándulás Pécsre, szabad foglalkozás Baján. Aug. 16. (péntek) 10'

1 „Vízparti üdülés távlati fejlesztési tervei és településfejlesztési összefüggései", előadás. 17

h „Vizeink védett madárvilága" mozgófilm ós színes diapozitívek vetítése. Aug. 17. (szombat) 10

1

1 „Vízgazdálkodási távlati tervezés, a Magyar Országos Vízgazdálkodási Keretterv", előadás. 18

h Búcsúest.