Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
8. szám - Dr. Juhász József: Töltés alatti szivárgás vizsgálata vastag vízvezető réteg esetén
354 Hidrológiai Közlöny 1968. 8. sz. Juhász J.: Töltés alatti szivárgás i j / \> i i i \M r 1 j M 3. ábra 4. ábra ahol Q; a fedőrétegen átszivárgó vízhozam, kf a fedőréteg áteresztőképessége, h l a fedőrétegen bekövetkező nyomásesés, Mf a fedőréteg vastagsága, 7 az a szélesség a vízoldalon, ahonnan a víz a vizsgált gát alá szivárog (Például egy síkvidéki tározónál a két töltés közötti felező vonal). Ugyanakkor a vízvezető rétegen átszivárgó hozam: M + Li ahol le ah: a vízvezetőréteg vízszintes szivárgási tényezője. Kell, hogy (1) és (2) azonos legyen, amihői a fedőrétegen át jelentkező nyomáscsők kenés: 7 A H m K = T. m — ( 3) 1 + ahonnan: 4 = 0,5 + 0,5/?+;. Ha nincs fedőréteg h, = 0. Az átszivárgó vízhozamot az (1) és (3) összefüggés összevonásával határozhatjuk meg. AH 1 rr a* ír, 2 Mf ' k aM L~ U ' ' ' ICjT ahova A értékét az előbbi esetekre a már bemutatott módon számítjuk. Ha nincsen egyáltalán fedőréteg, A = 2, és T = XM. A 2. ábra 3. esetében a vízoldalon nincsen fedőréteg. Ebben az esetben az átszivárgó hozam: Q = k a hAH—, M ^ (5) Az előbbiekben átvettük a legegyszerűbb szivárgási esetek vízhozam összefüggéseit. A tervezőt érdekű még az, hogy a vízhozam hol lép ki és a gát mentett oldali lábánál, mint veszélyes helyen mekkora nyomás nehezedik a fedőrétegre. A mentett oldalon az átszivárgó hozam a 2. ábra 1. esetében ugyancsak T hosszúságon jut a felszínre. A gát mentett oldali lábánál kialakuló nyomásértéket az alábbi módon számíthatjuk, a 4. ábra szerinti jelölésekkel: V AH-l h T Jt^ (2) összefüggésből számítható. A 3. ábra szerint Li = (P + X)M + L 0 ahol ).: a vízvezető réteg anizotrópia tényezője T P =M ahonnan: A = p+\. Ha a vízoldalon nincsen fedőréteg — a 2. ábra 3. esete — akkor L 0+R 2 2 ahol B értéke a 2. ábra 1. esetében = T, a 2. és 3. esetben =0,5 (T + XM), a 4. esetében = XM. A gát mentett oldali lábánál természetes állapotban kialakuló nyomásgradiens: / h° aminek 7,= (1—n)(s—y v), illetve /, 1 értékénél kisebbnek kell lenni, nehogy a fedőréteg felszakadjon, vagy buzgár jelentkezzen. Természetes átszivárgás számítása vastag vízvezetőréteg esetén Ha L 0 értéke kisebb, mint 10 M, akkor az előzőekben bemutatott módszer már pontatlan értéket ad. Erre az esetre az előzőkhöz hasonló módon az 5. ábrán adott jelölés szerint a fedőréteg egy otdm elemi szélességén átszivárgó hozamát a felvízi oldalon úgy kapjuk, hogy ahol 1 M Az alvízi oldalon d<2 = ki -jfíj- <*i dm = kr 2 x, ám M, 2 2 (6) (7) A függőleges szivárgási szakaszokon a vízvezető rétegben Jíq i dQ = kah —r— aj d m (8) a, dm a,m i / \ ÍH\ 1 ~ v i i ii fi p? u í L_ U m_j | \dm | ! Í j —i 5. ábra
