Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Csanády Mihály: Nehézfém és cián szennyezés terjedése talajvízben

Csanády M.: Nehézfém és cián szennyezés Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 37 talajban, a szennyezés nem terjedt messzire. A nikkel, kadmium és réz kevésbé adszorbeálódott, messzebb eljutott a talajvízzel. (Az utóbbi két fém ciánkomplexként). A szabad cianid és a kromát úgy látszik, gyakorlatilag nem kötődik meg, igen nagy távolságokra eljutott. Természetidegen vegyi anyagokkal szemben a talaj adszorptív, ill. tisztító képessége sokkal kisebb mint a természetes anyagokra vonatkozóan. Ivóvizet szolgáltató talajvíz-kutak esetében az egyébként előírt védőtávolságok (közcélú vízművek kútjainál 50, ill. 150 m) ilyen esetben nem nyújtanak feltétlen biztonságot, mivel a talajjal kölcsönhatásba nem lépő vegyi anyagok — amelyek mérgezőek is lehetnek — a talajvízzel igen nagy távolságra eljuthatnak. Esetünkben kötött (agyag), 111. félig kötött (lösz) talaj esetében 1—1,5 év alatt 100—120 m-re jutott el a szennyezés. Lazább, gyorsabb vízmozgású talajban a terjedés gyorsabb, az ilyen szennyezés akár kilométerekre is eljuthat. A gyakorlat felé a fentebb ismertetett esetek kapcsán két kérdés vetődik fel. Egyrészt azt bizonyítja a fenti két példa , hogy olyan kis üzemek is okozhatnak komoly, az emberi egészséget közvetlenül is veszélyeztető talajszenynyezést, amelyek tulajdonképpen nem is nevezhetők üzemnek; kicsiny műhelyben, telepengedély és pl. vízjogi engedély nélkül dolgoznak, működésükről esetleg nincs is tudomása a KOJÁL-nak vagy a vízügyi igazgatóságnak. Az ártalom megelőzésére javasolható az a gyakorlat, amit a jelen esetek nyomán a Pest megyei KÖJÁL követett: a méregvásárlási engedélyek nyilvántartása alapján ellenőrizni minden ilyen munkahelyen nemcsak a méregtárolás rendjét, hanem a keletkező szennyvíz vagy szilárd hulladék sorsát is. A másik kérdés az ivóvízminták vizsgálatával kapcsolatos. A szokásos higiénés vízvizsgálat keretében — amely általában beküldött mintákból történik — az elemzés a természetes anyagok és természetes szennyezésjelző komponensek kimutatására és meghatározására szorítkozik. Mesterséges vegyi anyag kimutatására csak akkor történik vizsgálat, ha azt külön kérik, vagy annak szükségességét a vizsgálatot végző személy a vízminta kísérőirata alapján megállapítja, és a laboratórium be van rendezkedve az illető anyag vizsgálatára. Ha az ilyen természetidegen (pl. mérgező) anyag jelenlétének lehetőségét a vizsgálatot kérő nem jelzi, a laboratórium — a szokásos higiénés vizsgálat alapján — kiadhatja az „ivóvizül elfogadható" minősítést olyan esetben is, amikor a víz pl. ciánnal, vagy akár arzénnal mérgezett! Minden, a gyakorlatban előforduló ártalmas vagy mérgező anyagra minden egyes vízmintát megvizsgálni lehetetlen. Jelenleg még az sem oldható meg — egyébként ez is nagyon gazdaságtalan lenne —, hogy minden mintával toxikológiai vizsgálatot végezzenek. Igv viszont tudatában kell lenni annak, hogy ivóvízminta vizsgálatakor a „Sem, vegyileg, sem bakteriológiailag nem kifogásolható, jelenleg ivóvízül elfogadható" minősítés általában csak annyit jelent, hogy a vizsgált minta nem tartalmaz olyan természetes anyagot, amely az egészségre ártalmas volna vagy a víz szennyezettségére utalna. Természetidegen vegyi anyag (pl. nehézfémek, cián, arzén, DDT, egyéb peszticidek stb.) lehet jelen káros, sőt esetleg mérgező koncentrációban is. Á felelősség itt a mintavevőre hárul. A helyszínen kell alaposan megnézni, nincs-e a kút környezetében olyan lehetőség, ahol vegyi anyag juthat a talajba, ill. a kút vizébe. A szennyezésre lehetőséget nyújt például ipari szennyvíz szikkasztása, ipari hulladék tárolása vagy lerakása, növényvédő vagy rovarirtó szerek, műtrágya vagy egyéb vegyi anyagok raktározása stb. Ilyen esetben a mintavevőnek a vízminta kísérőiratán feltűnően fel kell tüntetnie ezt a gyanút, ill. [lehetőséget, pontosan megadva, milyen anyagról vagy anyagokról lehet szó. A vegyi szenvnyezés a szokásos védőtávolságoknál messzebbről is származhat! A feldolgozott két esetben a mérgező anyagok megjelenésével egyidejűleg a szokásos komponensek (klorid, nitrát, szulfát, keménység, összes sótartalom) mennyisége jelentősen megnövekedett. Ha rendszeresen vizsgált kút vizében ilyen jellegű változást tapasztalunk, az persze még nem jelent ipari szennyezést, de — ha a változás jelentős, és az időjárási faktorokkal nem hozható összefüggésbe — gyanús lehet, és indokolttá tehet helyszíni helyzetfeltáró vizsgálatot. Ez utóbbi tapasztalat nem általánosítható. Előfordulhat, hogy vegyi szennyezés esetében a szokásos komponensekkel mért vízminőség lényegesen nem változik. Ilyenkor — ha a vegyi anyag nem szagos, vagy egyéb módon nem jelentkezik a vizsgálatkor — a mintavevő hozzáállásán és éberségén múlik, hogy kellő időben felismerik-e a víz vegyszeres szennyezettségét. Mivel a kemizálódás hazánkban is napirendre került, a jövőben ilyen esetek előfordulásával egyre inkább kell számolnunk*. És ha már számítunk rá az ártalom elhárítása és megelőzése irányában is megtettük az első lépést. * Végül köszönetet mondok Haby Ivánnának a gyáli kutak geodéziai felméréséért, dr. (iái íjásziónénak, Orosz Ferencnek és a gyáli KTSz vezetőségének a mintavételeknél nyújtott segítségért, Kállai Lászlónénak a vizsgálatok lelkiismeretes elvégzéséért. IRODALOM [1] International Standards for Drinking-Water. 2-nd Ed. WHO, Genf, 1963. [2] Fleps W.: Cián meghatározási módszerek összehasonlító értékelése. VITUKI témajelentés. Budapest, 1961. [ 3] Standards Methods for the Examination of Water and Wastewater. 12-th Ed., New York, 1965. [4] Golubjeva, M. T., Stukovszkaja, L. A.: Poszobije po metodam szanyitarno-himieseszkogo isszledovanyija vodü. Moszkva. 1961. 130—39. [5] Jenkins, $. H., Hey, A. E., Cooper, J. S.: The determination of eyanide in low concentration. Air Water Polliit. Int. J. 10, 495—519 (1966). * A tanulmány összeállítása után, 1967 áprilisában észlelték egy harmadik Pest megyei községben, Szigetszentmiklóson egyes kutak vizének sárgás elszineződósét. Részletes vizsgálatunk azt derítette ki, hogy a fentiekhez hasonló eset fordult elő, egy egészen kis galvanizáló műhely szennyvize jutott a talajba. Itt 1967 novemberében 21 kút vizében volt kromát ill. cián kimutatható!