Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
8. szám - Dr. Szesztay Károly: Az állóvizek vízkészletgazdálkodásának hidrológiai alapjai
Szesztay K.: Állóvizek vízkészletgazdálkodása Hidrológiai Közlöny 1968. 8. sz. 343 gépi számítás nyújtotta lehetőségek felhasználásával az 1967—68. évekre előirányoztuk az előrejelzés alapjául szolgáló összefüggések újbóli, az előzőnél tágabb körű vizsgálatát. Az állóvizek vízkészletváltozásainak előrejelzése végső fokon a vízháztartás egyenlegét leginkább befolyásoló vízháztartási összetevők előrejelzését kívánja. Minthogy a téli-tavaszi időszakban mérsékelt éghajlatú területeken a vízháztartási egyenlet pozitív tényezői jutnak túlsúlyra, az előrejelzés kilátásai annál biztatóbbak, minél nagyobb az állóvíz vízgyűjtő területe és minél nagyobb az időbeli késleltetéssel jelentkező lefolyás (hófelhalmozódás, felszín alatti lefolyás). Összefoglalás Ha valamely vízgazdálkodási egység területén az állóvizek viszonylagos kiterjedése a helyi adottságoktól függő kritikus érték (hazai adottságok között mintegy 1%) alatt marad, a terület felszíni vízkészletének általános feltárását a vízfolyásokra lehet korlátozni. Ellenkező esetben azonban a terület hasznosítható felszíni vízkészleteit csak a vízfolyások és az állóvizek vízjárásának és vízháztartásának együttes elemzése útján lehet megállapítani. Hazai vonatkozásban ilyen vizsgálatokra elsősorban a Balaton, a Fertő és a Velencei tó vízvidékének vízgazdálkodási terveiben van szükség. A tanulmány az állóvizek vízkészletgazdálkodásának főbb hidrológiai kérdéseit az alábbi csoportosításban tárgyalja: 1. Az állóvizek sztatikus és dinamikus vízkészletének értelmezése, meghatározásuk módszerei (1., 2., 3. ábra, 1. táblázat). 2. Az állóvizek vízháztartási jelleggörbéi és alkalmazásuk a potenciális vízkészletek vizsgálatában (4. ábra, 2. táblázat). 3. A vízkészletek kicserélődésének vizsgálata és a tó felszínére hulló csapadékból (vagy a hozzáfolyásokból) származó vízkészlet-összetevő viszonylagos nagyságának megállapítása (-5. és 6. ábra). 4. Az állóvizek vízkészletváltozásaira vonatkozó hosszúidejű előrejelzések és szerepük a vízkészletgazdálkodásban (7. ábra). IRODALOM 11 | Szesztay Károly: Adalékok Magyarország állóvizeinek hidrológiájához, Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1962. évi 1. szám, II—62 lap. [2] Szesztay Károly: A tavak vízszintszabályozásának hidrológiai alapjai, Vízügyi Közlemények, 1962. évi 2. szám. [3] Szesztay Károly: Tavak ós tározómedencék vízháztartási jelleggörbéi, Földrajzi Értesítő, 1959. óvi 2. szám, 191—199 old. [41 Szesztay, K.: Somé Methodological Problems of Inventories on Lakes, Publication No 71. of the IASH, Symposium of Garda, 1966. pp. 894—905. [5] Szesztay, K.: Somé Problems of Laké Hydrology, Publications of the Research Institute for Water Resources Development in foreign languages, No 3, Budapest, 1967. p. 152. [6] Szesztay Károly: A Balaton vízszintszabályozásáról ós vízkószletgazdálkodásáról, Hidrológiai Közlöny, 1963. óvi 5. szám. rHflpOJlOrHHeCKHe OCHOBbl X03HÍÍCTBa C BOAHbIMH pecypcaiwil BOflOeMOB Jl-p Cecmau, KJlOKTOp TeXHHteCKHX H3YK EC.IH Ha TeppHTOpHM K3K0H TO BpflOXO35IHCTBeiIH0ÍÍ cflHHHUbi cpaBHHTeJibHoe pacnpocrpaHeHMe BO^oeMOB HaXOflUTCJI HIOKe KpiITHMeCKHX BejIHMHH, 3aBI1CHlUHX OT MeCTHblX yCJlOBHH (B OTeMeCTBeHHblX yCJlOBHHX 3T0 npnöJIM3HTEJIBHO 1%), TO oöuiee pactcpbirae noBepxHocTHbix DOflHIilX peeypCOB flaHHOH TeppHTOpHH M0>KH0 OrpaHHMHBaTh TOJIBKO Ha BOFLOTOKN. B NPOTHBONOJIOHCHOM cjiyqae OÍIHAKO ncnojib3yeMbie BOFLHBIE NOBEPXHOCTHBIE pecypcu MO>KHO onpeaejTHTb JIHTIIB NYTEM coBMecTHoro AHAJIH3A BOflHoro pe>KHMa BOAOTOKOB H BOfloeMOB. B BeHrepcKHX ycjioBHflx 3TO B nepByio OMepeflb TpeöyeTcn ÍJJTH BO«OXO3HíícTBeHHbix npoeKTOB 03epa EajiaTOH, 03epa OepT3 H 03epa BejieHitew. CTHTbH paccMaTpwBaeT 0CH0BHI,ie rHapojiorniecKHe Bonpocbi xo3MHCTBa c BOAHMMH pecypcaMH BO«oeM0B no HiiwecjieflyioineH rpynnnpoBKe: 1. TOJIKOBAHHE CTATMIECKORO H FLHHAMHMECKORO B04Hbix pecypcoB, H iweTOflbi HX onpeflejieHHií (puc. /., 2., 3., maöAUifa 1). 2. XapaKTepHbie tcptiBbie BOflHoro pe>KHMa BoaoeMOB H HX npn.MeHeHHe B Hsy^eHHH noTeHiutajibHbix BOAHbix pecypcoB (puc. 4., maöAuiia 2) 3. Hccjie/iOBaHHe oöMeHa Bo^HBIX pecypcoB H oripefleneHHe BeuHmiHbi KoiwnoHeHTa, B03HM<aioiuero H3 oca/iKOB, Bbina^eHHbix na noBepxHocTb Bofloeiwa (HJIM nojiyMenHoro H3 npHTOKa), (puc. 5., 6) 4. JIoJirocpoMHbie nporH03bi H3MeHeHHíi BOflHbix pecypcoB B0fl0eM0B H HX pojib B XO35IHCTBC c BOSHUMH pecypcaMH (puc 7) O Bonpocax, 3aTpoHyTbix B CTaTbe flaeTcji o63op Ha aHrJIHHCKOM H3biKe, B CTaTbe, YK33AHH0M B nepe^He jiHTepaTypbi nofl HOMepoM 5. Ilydrological bases of (he utilization o! waíer resources of lakes By Dr. Szesztay, K. Doctor of Technical Sciences As long as the area of lakes within a particular water management unit remains bclow a critical value controlled by local conditions (in Hungary about 1%), the generál exploration of surface water resources of the unit may be confined to the watercourses. Otherwise the availablc surface water resources for development in the unit must be estimated by considering simultancously the water regimes and waterhousehold conditions of watercourses and lakes. In Hungary investigations of this type are necessary primarily for compiling the water management plans for the hydrological regions of Laké Balaton, Laké Fertő and Laké Velence. Hydrological problems of major importance associated with the development of water resources of lakes are dealt with in the present paper according to the following groups: 1. Definition and method of determination of static and dvnamic water resources of lakes (Figs. 1, 2, 3 and Table 1). 2. Waterhousehold characteristics of lakes and their application to the study of potential water resources (Fig. 4, Table ?). 3. Study of overturn of water resources and the determination of the relatíve magnitude of the storage component due to precipitation on the laké surface (or inflow), Figs. !) and 6. 4. Long-range forecasts concerning changes in storage in lakes and their role in the management of water resources (Fig. 7). For a more detailed treatment in English of the problems outlinod in the present paper t he reader is referred to item 5 of the attached bibliography.