Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

7. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1968. márc. 8-án tartott vezetőségválasztó közgyűlésről

332 Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. Beszámoló a vezetőségválasztó közgyűlésről várható hévforrás eredménye. Ezen nézet helyessége a hévforrás előretörése által a legfényesebben lett iga­zolva." Könyvének végén a ,,Zárszó"-ban helyre igazítja dr. Szabó József egyetemi tanárnak 1877. évi téves néze­tét, mely szerint „Pest közelebbi területén hűvös, sőt langyos víz artézi kutak által nem várható", majd to­vább: „Eddig a tályagon áthatolni a bal parton nem sikerült, de ha áthatolnának is, micsoda kilátás nyílnék? Az, hogy a budai hegységen mutatkozó egész sorozatára következtethetni csupa olyan kőzeteknek, melyek ma­gukban nem víztartalmúak: az oligocaentályag alatt van Budán a bryozoamárga, az alatt a nummulitmósz, a fehér tömött (rhaeti) mész, s végre jön a dolomit, mint szintén nem vízsűrítő kőzet". Ezzel szemben Zsigmondy idézi a Földtani Társulat 1866.'nov. 12-i szakülésén kifejtett néze­tét „miszerint a dolomit és dachsteinmészkő szint­úgy, valamint a nummulitmész is, a vízhatlan kőzetek közé tartoznak ugyan, de a bennük talál­ható nagyobbszerű hasadások és űrek miatt kény­teleníttettünk azokat a vízbocsátók közé sorozni". A városligeti artézi kút eredménye minden téren igazolta Zsigmondy Vilmos földtanilag helyes megállapításait, melyek 100 év távlatából szem­lélve is helytállóak. Zsigmondy Vilmosnak egyik legnagyobb, el­évülhetelen érdeme, hogy országunkban meg­teremtette az artézi kút fúrást, s azt hosszú időn át irányította. Több mint 100 év távlatából nézve azonban sokkal jelentősebb érdeme, hogy már 1865-ben nyomtatásban megjelent ,, Bányatan, kiváló tekintettel a köszénbányászatra" című köny­vében, melynek megjelent I. része a kutatást, fúrást és az artézi kutakat tárgyalja (ahogy előszavában írja helyesebben talán „fúrástannak" kellett volna nevezni) először hívja fel a figyelmet az Alföld, illetve az ország mostoha vízellátásának megoldá­sára artézi kutakból. Kiemeli, hogy artézi kút fú­rás egyedül csak alapos földtani ismeretek mellett kísérelhető meg, ezen ismeretek mellőzése s te­kintetbe nem vétele sok keserű csalódásra szolgál­tatván alkalmat,,. Zsigmondy be is igazolja el­gondolásának helyességét s a városligeti artézi kút után lemélyíti a püspökladányi, szentesi, csongrádi, hódmezővásárhelyi, törökszentmiklósi, karcagi, mező­túri és még sok más artézi kutat, melyeknek jó része ma is működik. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Zsigmondy Vilmos korszakalkotó munkájáról, elévülhetelen érdemei­ről megemlékezve lássuk, hogy 100 év után az artézi kutak fúrása terén mennyire jutottunk. A fúrási technika, a fúróberendezések, fúró­szerszámok, béléscsövezés korszerűsítése és a ka­rotázs bevezetése terén hatalmas fejlődést értünk el. Ma már korszerű fúróberendezéseket, fúrószer­számokat, béléscsöveket gyártunk, s ma már egy ezer méteres fúrás lemélyítése nem 9 és fél év, ha­nem pár nap. Az artézi kutak száma is évről-évre emelkedik, s folyamatosan készül a kutak számba­vétele. 1967. év végéig 46 943 artézi kút mélyült országunkban s ebből meddő volt 1000, és tönkre­ment, használhatatlan 5000, úgyhogy kereken ma 41 000 artézi kút működik. Különösen nagy volt a fejlődés a felszabadulás után, a kútfúróipar államosításával, s ennek ered­ménye, hogy ma már 107 kivitelező 242 fúróbe­rendezéssel dolgozik. Sajnos a nagy számú kivi­telező és fúróberendezés ellenőrzése még nincs meg­oldva. Ezért nagy jelentőségű ebből a szempont­ból, hogy az elmúlt év július hó 1-vel az 0. V. F­létrehozta a Központi Vízkészletgazdálkodási Fel­ügyelőséget, s ezen belül a Vízföldtani Felügyeletet. A V íz földtani Felügyelet hatáskörébe tartozik a vízföldtani szakvéleményezés, a fúrási anyagfel­dolgozás s dokumentáció, az ellenőrzés és a karo­tázsmérések végrehajtása. Meg kell állapítanunk, hogy a fúrási anyag mintavétele — főleg a víz­tartó homokrétegekből —, a víztartó homokréteg szemcseösszetételének vizsgálata, s ennek alapján a korszerű szűrő kiképzés — ami az artézi kút lelke — és főleg az ellenőrzés ma még sok kíván­nivalót hagy maga után, holott pl. a szemcseszer­kezet vizsgálata, s ennek alapján a szűrőzés, helye­sebben a szitaszővet méretének meghatározása, mechanikus oldalfalmintavétel útján ma már meg­oldott kérdés, csak alkalmazni kellene. Az ellen­őrzés, mely döntően fontos, csakis létszám kér­dése. A fúrási anyag mintavétele, a lelkiismeretes, minden szempontra kiterjedő anyagvizsgálat, a szűrőzés még ma sem érte el azt a fokot, amit Zsigmondy Vilmos már 100 évvel ezelőtt példa­mutatóan megoldott. Meggyőződésem, hogy ha a hivatalos szervek és tagságunk megszívlelik az elmondottakat és munkájukat Zsimondy iránytmutatása alapján, az új gazdasági rend szellemében végzik, a jövőben kifogástalan artézi kutakat fogunk létesíteni, nagy hasznára népgazdaságunknak, ami elsőrendű kö­telességünk. Ezekkel a gondolatokkal Társaságunk 50-ik közgyűlését megnyitom. Mélyen tisztelt közgyűlés! Utolsó évzáró közgyűlésünk 1966. március hó 15-én volt, s múlt év 50 éves jubileumi ünnepi köz­gyűlésünk miatt nem tartottunk évzáró közgyű­lést. Hagyományainkhoz híven az elnök köteles­sége beszámolni az elmúlt két év veszteségeiről és a Tagságunkat ért kitüntetésekről. Az elmúlt két évben siilyos veszteségek érték Társaságunkat: 1966-ban örökre eltávoztak körünk­ből: Besenyőy István, oki. gépészmérnök, Szennyvíz Szakosztályunknak buzgó tagja; Fazekas Károly, a VITUKI ny. főmérnöke, Bogdánfy emlékérmes tagunk; Juhász B. Nándor, oki. mérnök, rendes tagunk; dr. Károlyi Zoltán, oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a VITUKI ny. csoport­vezető főmérnöke, Bogdánfy emlékérmes tagunk; dr. Palik Piroska, ny. egyetemi magántanár, nem­zetközileg ismert algológus, Limnológiai Szakosz­tályunknak alapításától kezdve lelkes tagja és Papp István, oki. mérnök, rendes tagunk. 1967-ben elhunytak: Filep Lajos oki. mérnök, rendes tagunk; Fógel Elemér, oki. gépészmérnök, Heves megyei Csoportunk volt elnöke; Kecskeméti Gyula, mű­szerész, rendes tagunk; Kolláth László, főmérnök, Szombathelyi Csoportunk volt elnöke és dr. SeherI Emil ny. főgeológus, a föld- és ásványtani tudomá­nyok kandidátusa, tiszteleti tagunk. Kérem a Köz­gyűlés tagjait, hogy egy perc felállással áldozzunk emléküknek.

Next

/
Thumbnails
Contents