Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

7. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. VI. A népesség maximumok kialakulásának kérdéséhez

322 Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. Uherkovich G.: A Tisza potamofitoplanktonja VI. nagyobb algaszaporulat hatására bekövetkező autoeutrofizálódásra vezethető vissza, de abban része lehet némileg annak is, hogy a Tisza ilyenkor, az extrém alacsony vízállások idején, a betáplált szennyvizek kisebb mérvű felhígulását tudja csak biztosítani, mint a közepes vagy magas vízállások idején. A Tiszának, mint befogadónak, a téli és a nyári alacsony vízállású időszakai a kritikus időszakok. Kedvező helyzet, hogy a legalacsonyabb nyár végi-ősz eleji vízállások idején a Sajó-torok és Tiszapalkonya, illetve Szolnok alatti, tehát az ipari szennyezésektől leginkább veszélyeztetett mederszakaszon a folyó öntisztítóképessége szempontjából kedvezőnek mondható plankton-szaporulat következik be, anélkül, hogy az túlzott autoeutrofizálódáshoz vezetne. Mindennek bizonyos mértékig előfeltétele, hogy a folyó a Bodrog szállította szenynyezéseket a^Sajó-torokig, Tiszapalkonya térségéig, illetve Szolnokig képes legyen lényegében kiküszöbölni és így ezekre a pontokra nem rossz szaprobiológiai állapotú vízként érkezzék. A fentebb tagolt kérdéseket ma már a leendő II. tiszai vízlépcső perspektívájában is át kell gondolni. A II. tiszai vízlépcső által a jövőben kiváltható, az előbbi összképet befolyásoló változások most még pontosan nem körvonalazhatók. De mind abban a vonatkozásban, hogy miként alakul a vízlépcsőbe lépő folyóvíz minősége, mind pedig annak tisztázására, hogy a vízlépcsőt milyen minőségű víz hagyja el, helyes lenne — miként ezt Lengyelországban és Csehszlovákiában is tették minden nagyobb tározó esetében — a létesítendő vízlépcső vizét kezdettől fogva — kezdve a feltöltés előtti állapot vizsgálatával — gondos vízkémiai és limnológiai ellenőrzés alatt tartani és ennek érdekében, valamint általában a KözépsőTisza részletesebb limnológiai megismerése érdekében a vízlépcsőnél állandó kutatóállomást létesíteni. IRODALOM [1] Ackenheil, H. 0.: Rheon aus dem Fluss Lagan bei Ág&rh. Ein Beitrag zur Kenntnis der Mikroorganismentrift in Fliessgewássern. Meddelanden fran Telmatologiska Stationen Agardh, 4 : 1—34, 1946. [2] Behning, A.: Das Leben der Wolga. Stuttgart, 1928. [3] Hentschel, E.: Grundzüge der Hydrobiologie. Jena, 1923. [4] Uherkovich, G. : Problems of quantitative analvsis in alga-coenoses of potamie plankton as demonstrated on the example of the river Tisza. Acta Biol. Hung. Suppl. 6 : 17—18, 1964. a. [5] Uherkovich, G.: Das Leben der Tisza. XXV. Die quantitativen, bzw. saprobiologischen Verháltnisse des Phytoplanktons im Szolnokéi' Flussabsehnitt. Acta Biol. (Szeged), 10 : 147—161, 1964. b. [6] Uherkovich, G.: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. IV. A Keleti-főcsatorna fitoplanktonjáról. (Data on the potamophytoplancton of the Tisza river.) Hidrol. Közi. 44: 514—521, 1964. c. [7] Uherkovich, G.: Über das Potamo-Phytoplankton der Tisza (Theiss) in Ungarn. Int. Revue ges. Hydrobiol. 50 : 269—280, 1965. a. [8] Uherkovich, G.: Das Leben der Tisza. XXVI. Die quantitativen Verháltnisse des Phytoplanktons im Flussabschnitt von Tiszapalkonya. Acta Biol. (Szeged), 11: 145—152, 1965. b. [9] Uherkovich, G.: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. V. További adatok a Keletifőcsatorna fitoplanktonjához. (On the potamophytoplancton of the Tisza river. V.) Hidrol. Közi. 46 : 368—372, 1966. a. [10] Uherkovich, G.: Das Leben der Tisza. XXVII. Zur Frage der Potamolimnologie und des Potamoplanktons. Acta Biol. (Szeged), 12 : 54—66, 1966. b. [11] Utermöhl, H.: Zur Vervollkommnung der quantitativen Phytoplankton-Methodik. Intern. Verein. f. theot. u. angew. Limnol. Mitteilungen, 9 : 1—38, 1958. [13] Wawrik, F.: Zur Frage: Führt der Donaustrom autochtones Plankton? Arch. f. Hydrobiol., 17 : 28—35, 1962. JJaHHbie K no3HEHHK> n0TaM0<J)HT0njiaHKT0Ha p. Tnca. VI. K Bonpocy BO3HHKHOBCHHH MaKCHMajibHoro KOJiimecTBa noTEMO(|)MTonjiaHKTOHa JJ-p yxepKoeui, r. KaHfl. 6nojiornMecKnx HayK B KOHne jieTa, B Hanajie oceHH BO3HHK3IOT B p. Tuca MAKCHMAJIBHBIE KOJUMECTBA NOTAMOTJTHTOIUIAHKTOHA. FLAHHbie 0AH03HaWH0 nOKa3bIBaiOT, MTO 3TH MaKCHMYMbl B03HHKaiOT BCJieflCTBue 3HaHHTejibHoro pacnpocTpaHeHHH ecTecTBeHHbix njiaHKTOHHbix ajibr, FLBN»<ymnxcH B penHoft BOfle BHH3 no TeneHHio. MaKCHMyMbi B03HHKai0T 3HaHHTeJibHbiM pacnpocTpaHeHHeM MeJiocnpa rpaHynaTa Bap. aHrycraccHivia H M. rpaHynaTa Bap. anrycTHccHMa cj>- crmpajinc. B HeK0T0pbix cjiyqajix — B AAHHOÜ cTaTbe H paccMaTpimaeTCH Tai<oií CJiyMaií B B03HHKH0BEHHH MaKCHMYMOB M0>KeT HrpaTb 3HaHHTejibHyio poAb H CHHe/ipa ai<THHacTponAec. B CTaTBE AHAJIN3IIPYETCÍI 3TOT Bonpoc Ha OcHOBaHHH AaHHbix HAŐJIIOAEHHH, npoBeAennbix B KOHUE JIETA (maöji. 1. n puc. 1) H oceHH (maön. 2. H puc. 2) no npoAOJibHOMy npotj)iijiy h Ta«>Ke Ha OcHOBaHHH, B3$rrbix Ha MecTe BeHrepCKHX FIHKOB, B ropoAe CereA, npoö B TCMCHHH 18 AHeií. Ha rpa^HKax npoAOAbHoro npo(J)HAH MecTa B3HTHÍI npoö yi<a3i.iBai0T no peMHOMy KHjioMeTpawy nponopuHOHajibHO. Ha BepTHKajibHoü ocn KOjnmecTBO HaöJiiOAeHHbix ajrbr 3AAAETC« B pa3Mepe MHA/A. ripn KOJIHQECTBEHHOM AHAJIH3E pa3.\iepbi HHA/A HBJIHKJTCH AOCTaTOHHbIMH, nOTOMy MTO 0HH ŐOJiee H306pa3HTeJibHbie c TOHKH 3peHHH ii3H0Ji0rnti, QEM pa3Mep MHCAO KJieToi</.n. riocjieAHHÜ Hejib3a 3aaaBaTb nocneAOBaTejibHO, HanpuMep B cjiyiae CHHHX H jieHTOiHbix ajibr. B KanecTBe HHAHBHAyajIbHOH eflHHHUbl NPHMCHHETCH B 33BHCHM0CTH OT opraHH3aumi AAHHOII ajibrii OAHH USHOÖHYM, HAH OAH3 KAeTKa HAH >«e OAHA KOJIOHHH AAHHORO BH^A aAbr. Bo BpeMíi MAKCHMYMOB B peKe Tnca xapaKTep BOAH HMeA a—f) MesocanpoÖHoro xapaKTepa. Bonpoc, MTO njiaHKTOHHbie opraHH3Mbi, wvieiomHecfl B NOTAMONJIAHKTOHE BEAYT AH ceöíi TAK KAK H CCTCCTBCHHbie nAaHKTOHHbie opraHH3.\ibi, c OAHOH CTOPOHH H.vieeT AHMHOAorHHecKoro xapaKTepa, a c Apyroii CTOPOHM CBH3aH H npaKTHMecKHMH BonpocaMH caMooMiimaromeií cnoCOÖHOCTH peiHoft BOABI. M3YMEHIIE Bonpoca HMEET eme xapaKTep CBoeBpeMeHHocTii, nocKOAbKO Ha uccAeAyeMOM yiacTKe p. Tuca CTpoiiTCH BOAOxpamiAHme. Data on the Potamophytoplancton in the Tisza River. VI. The Problem of the Development of Population Maxima By dr. Uherkovich, G. Cand. Biol. Sci. The population maximum of potamophytoplancton in the Tisza River occurs by end-summer to early autumn. As demonstrated positively by observation data, these population maxima occur as a result of the considerable prolification of true plancton-algae travelling downstrearn in the river water. Population maxima are caused mainly by the violent growth of Melosira granulata var. angustissima and M. granulata var. angustissima f. spirális. In eertain