Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
7. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez. VI. A népesség maximumok kialakulásának kérdéséhez
318 Hidrológiai Közlöny 1968. 7. sz. Uherkovich G.: A Tisza potamofitoplanktonja VI. [mind/l] 1200 1000J ELMACYARA2AT l --- \ Synedra aetinastroides Cyclotella spp. HH Attheya zachariasii mTTTTT I , Egyéb moszatok TISZABECS l/NAMEHY 25Vfkm 696,2fkm DOMBPAD 601,0 [hm IPALKOm SZOLNOK 489,3fkm 334 4 fkm 1. ábra. A Tisza fitoplanktonjának mennyiségi viszonyai a Tiszabecs és Szolnok közötti mederszakaszon 1960. VIII. 29—IX. 1. Puc. 1. KoAutecmeenHbie ycAoeua (fiumonjiaHKmoHa p. Tuca Ha yuacmKe Meotcdy Tucaöen—COMHOK Fig. 1. Quantities of phytoplancton in the Tisza Biver between Tiszabecs and Szolnok A Synedra aetinastroides túlsúlyával jellemzett típusú planktonnépesség-maximum a Tiszában A Synedra actinastroides-t az előbb azon szervezetek között soroltuk fel, amelyeknek a nyár végi-ősz eleji kiemelkedő népességgyarapodásban bizonyos részük lehet. Eddig azonban nem észleltem olyan planktonnépesség-maximumot, amelyben a túlnyomó egyedszámgyarapodást ez a szervezet idézte volna elő. 1966 nyarán-őszén — első ízben — viszont egy ilyen, Synedra aetinastroides túlsúlyával jellemzett népesség-maximumot észleltem a Tiszában. 1966. VIII. 29—IX. 1-én Tiszabecs és Szolnok között végzett hossz-szelvényvizsgálatnál tűnt először szembe ennek a sajátos, a Synedra aetinastroides túlsúlyával jellemzett planktonnépesség-maximumnak a kibontakozása. Az ekkor végzett minőségi és mennyiségi planktonelemzések eredményeit az 1. táblázat és 1. ábra foglalja össze. Tiszabecsnél ekkor is — mint általában — a potamoplanktont többségében a folyómeder köveiről, kavicsairól leszakított és a mozgó víztömegbe kavart kovamoszatok teszik ki. Ez a kép azután valódi planktonkovamoszatok egyedszámainak némi emelkedésével fokozatosan módosul Szolnok térségéig, ahol viszont már a Synedra aetinastroides (52,70%) és az Attheya zachariasii (10,46%) uralják az együttest. Ezen algák elszaporodásának Tiszapalkonya és Szolnok között kellett bekövetkeznie. Ugyanitt következett be az a már megbeszélt változás, hogy az együttesben a Chlorococcales egyed- és fajszáma feldúsul. A következő hossz-szelvényvizsgálatot 1966. X. 17—21-e között a Tiszabecstől Szegedig terjedő mederszakaszon, tehát a folyó egész magyarországi hosszán végeztem. Ennek eredményeit a 2. táblázat és 2. ábra foglalja össze. Világosan megmutatkozik ezekből, hogy a benthikus elemekkel szemben Kiskörénél kezdődik meg a valódi planktonelemek mennyiségi túlsúlyának kialakulása (Cyclotella spp. 17,48%, Nitzschia acicularis 20,39%, Micractinium pusillium 2,91%). Szolnoknál még inkább a Cyclotella fajok (21,29%) és a Nitzschia acicularis (16,84%) uralják a kovamoszatok közül az együttest, míg a Synedra aetinastroides itt aránylag még csak kisebb mennyiségben van jelen (5,94%). Jellemző még az is, hogy a Chlorococcales részesedése az össznépességből már jelentős (20,79%). A hosszszelvény végpontján, Szegeden a jelentős Cyclotella spp. részesedés (17,16%) mellett a Synedra aetinastroides domináló egyedszáma (39,28%) a legfeltűnőbb, valamint a Chlorococcales fajok mennviségi részesedésének további gyarapodása (27,72%). [1000ind./Q 2. ábra. A Tisza fitoplanktonjának mennyiségi viszonyai a Tiszabecs és Szeged közötti mederszakaszon 1966. X. 17—21. Puc. 2. KoAimecmeeHHbie ycAoeun $umonAaHKmoHa p. Tuca na yiacmice MeMdy Tucaöei—Ceeed Fig. 2. Quantities of phytoplanctor in the Tisza Biver between Tiszabecs and Szeged J E LM AGYA RAZAT• I I Synedra aetinastroides Cyclotella spp. I Baciilariophyceae llllllll l Egyéb BaciHariophyceae ) I I Egyéb moszatok 407,0fkm 334,2/fkm ffl/lfkm 0 TIS1ABECS VNAMENY 757,3 fkm 696,2fkm 601,0 fkm
