Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 288 fenyegetik a város egyes pótolhatatlan műemlék épü­leteit. Az FTV vizsgálatai nyomán a Csoport közremű­ködött az elektro-ozmotikus szigetelési munkákban is. A Csoport elnöke tanulmányban ismertette a bekövet­kezett épület-süllyedések adatait. Sopron fürdőviszonyai a háborús károk következ­tében igen mostohákká váltak. A Schneider Lipót által vezetett munkabizottság statisztikai felmérést végzett a fürdők helyzetére vonatkozólag. A KÖZTI által készí­tett korszerű rendezési terv az igényeknek megfelelő, azonban a bővítés alapfeltétele a vízutánpótlás rendezése. A VIZIBER 1965-ben elkészítette Győr-Sopron megye fürdőfejlesztési tervét. A hidrológiai adatokat a Soproni Csoport szolgáltatta és részt vett a tervbírálaton is. 1966-ban a Soproni Csoport megalakította Hidro­geológiai Szakosztályát. A Szakosztály elsősorban Sopron hidrogeológiai feltárásával foglalkozik. Jelentős szerepet vállait ebben dr. Vendel Miklós akadémikus. A Szak­osztály kapcsolatban állott dr. W. E. Petrasehek ós dr. H. Wieseneder osztrák egyetemi tanárokkal, akiket előadásra kért fel. Boronkai Pál A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1967. október 12-i ülésén N. N. Abramov professzor, a Moszk­vai V. V. Kujbisev Építőipari Főiskola Vízellátási Tan­székének tanára adott elő a vízellátási hálózat hidraulikai vizsgálatának korszerű módszereiről, fejlődési lehetősé­geiről elektronikus számítógépek alkalmazása esetén. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1967. október 13-i előadóülésén dr. Cieleszky Vilmos a külön­féle peszticid-maradékok természetes vizekben való meg­határozásáról, Csanády Mihály pedig a nehézfém- és cián­szennyezés talajvízben való terjedéséről tartott előadást. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1967. október 17-i előadóülésén dr. Papp Ferenc professzor számolt be a karszthidrológiai kutatások hazai eredmé­nyeiről. Az előadó visszatekintett Zsigmondy Vilmos működésére (Városligeti I. sz. ártézi kút), a múlt század más eredményes karsztvízkutatásaira (Hévíz), az első világháború és a közvetlenül azt követő időszak kutatá­sára (Lukács-fürdő, Rudas-fürdő, Eger, Esztergom ós Miskolc-Tapolca fürdői), majd a második világháborút követő időszak karsztvízkutatásaira (Dagály utca, Inota-Várpalota, Felnémet, Miskolc, Miskolc-Tapolca, Pécs, Veszprém, Aggtelek és Jósvafő vízkutatásai.) Rá­mutatott a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének karsztvízkutatásban betöltött sze­repére. Sárváry István az ülés második előadásán részle­tesen is beszámolt a Műegyetem Jósvafői Kutatóállomá­sának munkájáról ós a hazai karsztvízkutatásban betöl­tött szerepéről. A Vízgazdálkodási Szakcsoport 1967. október 19-i ülésén Déri József Franciaország vízgazdálkodásának időszerű kérdéseiről tartott vetítettképes tanulmányúti beszámolót. A Szennyvíz Szakosztály 1967. október 25-i vitaüló­sén Csanády Mihály a hazai eleven-iszapos szennyvíztisz­tító berendezések működéséről tartott előadást. Az előadó a biológiai szennyvíztisztítás hatásosságáról, a tisztítási hatásfok komplex értékelésének szempontjairól, a meg­épült hazai berendezések tapasztalatairól, az üzem és az ellenőrzés kérdéseiről szólott, majd ismertette a teljes oxidációs — medencés, ill. árkos — berendezéseket, az ezekkel kapcsolatban felmerült kérdéseket, a megoldásra váró elvi és gyakorlati feladatokat. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1967. október 3Ó-i ülésén Csorna János a hidrológiai adatok ellenőrzésének és feldolgozásának céljá­ról és módszereiről, dr. Kozák Miklós pedig a gépi szá­mítás hidrológiai alkalmazási lehetőségeiről tartott elő­adást. Az első előadás rámutatott az adatgyűjtés pon­tossági igényeire, az adatsorok ellenőrzésének ós javítá­sának elvi és gyakorlati kérdéseire, és javaslatokat tett az adatbeszerzés helyes elvégzésére ós értékelésére. A második előadás a gépi számítás néhány elméleti és gya­korlati kérdését érintette, és példát mutatott be annak a belvízrendszerek tervezése során lehetséges alkalma­zásáról. A két előadást hosszabb vita követte. A Szegedi Csoport 1967. október 25-én rendezett előadó-ülésén Csávás Imre a rizstermelés időszerű agronó­miai és műszaki kérdéseiről adott elő. Az ülést Társasá­gunk a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád Megyei Csoportjával közösen rendezte. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság, továbbá a Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság Békés me­gyei Csoportjai 1967. október 12-én és 13-án Gyulán Belvízgépészeti Ankétot rendeztek. Az ankét megnyitóját Takács Lajos, a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke tartotta. Ezután a következő előadások kerültek megtar­tásra : Nagy Tibor: A vízrendezés gépesítési problémái, Nagy György: A belvízgépészet jelentősége a Kö­rös vidéki Vízügyi Igazgatóság területén, Réti Mihály: A Körös vidéki Vízügyi Igazgtóság belvízi szivattyútelepei ós azok üzemelési problémái, Ambrus Lajos: A Körös vidék határmenti fekvésé­ből eredő belvízrendezési problémák, Kocsis György: Belvízvédelmi átemelő szivattyúk tervezési és szerkesztési kérdései, Temesi Aurél: Űj típusú szivattyúk telepítési és sze­relési kérdései. Az előadásokhoz felkért hozzászólók voltak: Najmányi László, az Országos Vízügyi Főigazga­tóság Vízrendezési és Társulati Főosztályának vezetője, és Hartyányi László, az Öntözési- és Rizstermesz­tési Kutató Intézet igazgatóhelyettes-főmérnöke. Az ankét második napján a Vízügyi Igazgatóság közös bejárás során bemutatta a Malomfoki-, Hosszúfoki­Siratói-, Büngösdi- és Fokközi-siah'ú belvízátemelő szi­vattyútelepeket, valamint a gyomai gépműhelynél mű­ködő szivattyús gépcsoportokat. Az ankét összefoglalóját Kövesi Gyula, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Műszaki Fejlesztési Öá. Osztá­lyának vezetője tartotta. A kiértékelést ós zárószót Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság fő­igazgató-helyettese mondta. V. I. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1967. november 8-án, a Csoport megalakulásának 15. év­fordulója alkalmából ünnepi ülést rendezett. A Csoport 15 éves munkájáról megnyitója kereté­ben Dévény István elnök emlékezett meg. A megnyitót követően a szegedi hévízhasznosítás tárgykörében a kö­vetkező előadásokra került sor: Dr. Kocsis Árpád: Hévízkincsek az országban, kü­lönös tekintettel Szegedre. Balogh Jenő: A hévízhasznosítás műszaki teendői és lehetőségei. Dr. Berencsy György: Balneológia a higónia szol­gálatában, különös tekintettel a Csongrád megyei hó­vizekre. Az előadáshoz csatlakozott Dr. Domokos József főorvos hozzászólása. A Szegedi Csoportot — az évforduló alkalmából — a Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége, az Alsótisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság, továbbá Szeged, mj. város tanácsa üdvözölte.

Next

/
Thumbnails
Contents