Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

6. szám - Dr. Donászy Ernő: Hollerith-lyukkártyák alkalmazása a limnológiában

Donászy E.: Hollerith-lyukkártyák Hidrológiai Közlöny 1968. 6. sz. 279 la. táblázat Tógazdasági halastavak vízminősége c. téma feldolgozásakor alkalmazott kódolások Tabelle la. Zum Thema „W asserquálitat der Fischteiche" benützte Kode. A víz színe = Farbe des Wassers, »=ohne Farbe, í=hellgelb, 2=gelblich, ,3=gelblich-grün, 4=hellgrün, 5 =grünlirh, 6=blaugrün, 7=hellbraun, S=braunlich, 9=andere Farbe. Oxigénfogyasztás = Kaliumpermanganatverbrauch. Szulfid etc. 0=nicht da, 1 =schwache Spuren, 2=Spuren, í=starke Spuren, <=viel, 5=sehr viel. Víztípus = Wassertyp, in der Saulé Nr. 79: ö=es gibt kein drittes charakteristisches Ion, Tónagyság, területi kód = Kode der Fischteichflache Table la. The codes used at the subject „Water-quality of the fish-ponds'' A víz színe = The colour of the water. 0=colourless, 1 =clearlyyellow, 2=yellowish, 3=yellowish-green, 4=clearly-green, 5 =green, 6=blue-green, 7 =clearly-brown, «=brown, 9=other colour. Oxigénfogyasztás =oxygen-consumption Szulfid etc. 0=no finding, 1 = weak trace, 2 = trace, 3=strong trace, < = much, ő=very inuch. Víztípus= Type of the water: in the column 79

t

h: 0 = not exist a third characteristic ion. Tónagyság, területi kód=Codes of surface of the fish-pond A víz színe 0 színtelen 1 halvány sárga 2 sárgás 3 sárgászöld halványzöld zöldes kékeszöld halványbarna barnás 9 egyéb szín Szulfid, ammónium, nitrit Oxigénfogyasztás, mg/l 0 Nincs érték 1 3 mgl/l alatt 2 5 mg/l-ig 3 8 mg/l-ig 4 12 mg/l-ig 5 16 mg/l-ig 6 20 mg/l-ig 7 25 mg/l-ig 8 30 mg/l-ig 9 30 mg/l felett Ammónium-ion, Nitrit-ion 0 nincs nincs nincs 1 gyenge nyom 0,05 mg/l alatt 0,03 alatt 2 nyom 3 erős nyom 6,2-ig 6,l-ig 2 nyom 3 erős nyom 1,0-ig 0,3-ig 4 sok 3,0-ig 0,5-ig 5 igen sok 3,0 felett 0,5 felett 6 5,0-ig 7 8,0-ig 8 9 10,0-ig 10,0 felett Nitrát-ion 0 = nem mutatható ki 1 = kimutatható Víztípus Vas II- és Mangán II-ion 0 Nem volt kimutatható 1 0,01 mg/l alatt 2 0,10 mg-ig 3 1,00 mg-ig 4 2,00 mg-ig 5 3,00 mg-ig 6 4,00 mg-ig 7 5,00 mg-ig 8 10,00 mg-ig 9 10,00 mg felett Példa a víztípusra: 25= Mg—HC0

3—CI 00 = Egyéb típus és nincs jellemző 3. ion Tónagyság, területi kód 1 2 ha alatt 2 10 ha-ig 3 20 ha-ig 78. 1 Ca—HCO

3 2 Mg—HC0

3 3 Mg—SO

t 4 Mg—Cl 5 Na—HC0

3 6 Na—SOt 7 Na—Cl 8 Na—-(70 3 9 Mg—C0

3 0 Egyéb 79. 1 Ca 2 Mg 3 Na 4 HC0

3 5 Cl 6 SO, 1C0

3 0 Nincs 3. jellemző ion 4 50 ha-ig 5 100 ha-ig 6 100 ha felett rának összes, kívánt adatát. Bár lehetőség nyílik az alfabetikus jelek lyukasztására is egyes gépeken, sőt numerikus és alfabetikus kombinációjára is, mi csak a numerikus kódrendszerrel foglalkozunk, mert ezzel dolgoztunk. Első példánkon bemutatjuk a tógazdasági halastavak vízminősége témakörben használt alapadatfelvételi lapunk szerkezetét és ennek kártyatervét. Második példánkban a tógazdasági halastavak zooplankton gyűjtésének feldolgozásához használt felvételi lap és kártyaterv szerkezetét közöljük. Harmadik példánk pedig egészen más jellegű, a pontyok súlygyarapodása témakörének kidolgozásához használt felvételi lapot és kártyatervet mutatjuk be (az eredetitől kissé eltérő megoldásban). Megjegyzem, hogy a három téma egymással szorosan összefügg a későbbiekben, mert mindhárom témakör a tógazdasági halastavak termelését befolyásoló tényezőkkel foglalkozik. További kombinált lyukkártyák készítésére nyílik lehetőség, (pl. néhány vízminőségi jellemző összefüggése a táplálékkészlettel és ennek összefüggése a súlygyarapodással). A három példa egyúttal bemutatja a különféle kódolási lehetőségeket akkor, amikor nem visszük át a kártyákra a számértékeket, hanem csak osztályhatárokat kódolunk, továbbá amikor minőséget (szín) numerikusan jelölünk, vagy egy élőszervezet jelenlétét és gyakoriságát egy mintában numerikusan jelölünk. 1. példa: Tógazdasági halastavak vízminősége (1. táblázat). Az alapbizonylat 1—4., 11—20., 23—24. sorait nem kellett „gópnyelvre" lefordítani, mivel az adatokat numerikus értékkel dolgoztattuk fel. Gépnyelvre kellett lefordítani az 5. sor (szín) és a 25. sor (víztípus) adatait úgy, hogy a minőségi jellemzőknek számok feleljenek meg. Nem vettük fel numerikus értékkel a 6—10., 21—22. sorok adatait sem. Ebben az esetben osztályhatárokat állapítottunk meg és az osztályokat számokkal jelöltük. Nem kívántunk 2 lyukkártyát igénybe venni, hogy az összes adatokat numerikus értékkel vigyük fel a lyukkártyákra, de erre is mód van. Célunknak megfelelt bizonyos kémiai jellemzők osztályai gyakoriságának vizsgálata is. A „kódolt" vízminőségi jellemzők az 1. táblázaton találhatók. 2. példa: A zooplankton a tógazdasági halastavakban (2. táblázat). Ebben a példában numerikus értékekkel csak az 1—5. sorok adatai voltak átvihetők kódolás nélkül, továbbá a 29—31. sorok számszerű adatai. Az összes többi sort kódolni kellett. Az alkalmazott kódok a következők voltak: Az egyes szervezetek gyakorisági megoszlása: Ujabb megoldás: Régebbi megoldás: 1 százalékosan nem értékelhető 1 Előfordul 2 5% vagy alatta 2 Kevés 3 10%-ig 3 Sok 4 20%-ig 4 Tömeges 5 40%-ig 6 60%-ig 7 80%-ig 8 80% felett 9 Vízvirágzás (Ebben az utóbbi esetben a százalékos megoszlás csak tájékoztató jellegű.) Mód van azonban természetesen pontosabb numerikus értékek átvitelére, amennyiben erre szükség van; ebben az esetben a kártyaterv figyelembevételével a bizonylat egyes rovataiban szereplő legtöbb számjegyből álló, maximálisan előfordulható érték helyigényét kell figyelembe vennünk.