Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
1. szám - Dr. Sebestyén Olga: Pediastrum kawraiskyi Schmidle maradványok balatoni üledékekben. Tótörténeti tanulmány
2 Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. Sebestyén O.: Tótörténeti tanulmány — az egyed korával és benthikus voltával függ össze. A balatoni szubfosszilis anyagban a legtöbb Bigeard 30. ábrájával (p. 10) egyezik. Előfordulnak a var. brevicorne Lemmermann-ra emlékeztető egyedek is. Bigeard úgy véli, hogy a cenobiumok tömörsége (clathráltság hiánya) és a peremsejt nyúlványainak különböző síkban való fekvése nem jelent alkalmazkodást a lebegő életmódhoz. E szerző planktonikusnak és benthikusnak minősíti fajunkat, Prescott-nak „Eu- and tychoplanktonic" megjelölése t. k. ugyanezt a sajátságot fejezi ki. Földrajzi elterjedés szerint Bigeard két, illetve három csoportja közül abba sorolja a P. kawraiskyit a P. angulosummal és P. brauniival együtt, melyhez tartozó formák elterjedési területe korlátolt. A Baltikumot és Közép-Ázsiát tartja a I'. kawraiskyi elterjedési centrumának Eurázsiában. Részletes felsorolásában említi Svájcot és Franciaországot, Grönlandot, az Altáj-hegységből a Zaisan tavat, továbbá Észak-Amerikát! (Bigeard 1933, 150—151). Skuja (1948, 129; 1956, 167) három svédországi előfordulást közöl, ami svédországi viszonylatban kevésnek mondható. Prescott (1962, 225) szerint a faj Micliigan és Wisconsin államokban (USA) közönséges. Kordé a Bajkál régió két kis állóvízéből (Kotokéi tó, Sor Possolsky) említi (1966, 24—31). Különösen értékesek számunkra a Kotokéi tó adatai, mert üledékéből (fosszilisan) is előkerült. Úgy látszik, hogy kivéve a miénknél hűvösebb klímájú észak-amerikai előfordulásokat, valamennyi lelőhely a Balatontól északra fekszik. Fott (szóbeli közlés) északi fajnak tartja.* Kolkwitz (1950, 29) szaprobionta rendszere az oligotrof formák között sorolja fel a P. duplexszel, P. tetras-szal és P. rotula Ehrenberg (A. braun)-nal együtt. Ökológiájáról nincsenek közvetlen irodalmi adatok. Mai elterjedéséről és a vele egyidejűleg ua. együttesben előforduló más Pediastrum fajok és egyéb algák adataiból lehetne némileg tájékozódni ilyen vonatkozásban. Az alábbi lelőhelyeken, ahol részletes adatok állanak rendelkezésre, a P. borvanum is előfordul a P. kawraiskyi mellett: l'Etang de Surrant, Franciaország . . . Bigeard, ] 938. Sa Sabysjön, Uppland, Svédország . . . Skuja, 1948. Laké Zaisan, Altaj Mt Skortzov 1928. Laké Kotokéi, Bajkál régió Kordé, 19(ifi. Sor Possolsky, Bajkál régió Kordé, 196(i. Ez áll a kevés fossilis anyagra is: Laké Kotokéi, P. boryanum (P. muticum, P. integrum), * A PAN zaklad Biologii algothekájában lengyel szerzőktől — Dr. Celia Oazdowa szíves összeállításában — közölt lengyelországi és egyéb P. kawraiskyi-előfordulások e dolgozatban nincsenek tekintetbe véve. 65 a, t> t 2. ábra. .4; la ábrában ábrázolt 752. sz. cenobium részlete a) rajzolókészülék: oc. 6, obj. 7a; b) szabadkézi vázlat Figure 2. Camera lucida (a) and free hand sketcli (b) of somé cells of the cenobium No 752. (see Fig la) b) 7. ábra. Pediaatrum. kawraiskyi Schmidle ( subfosszilis ) n) B 28 furat 120. sz. minta (No 752). Egysejtrétegű cenobium, granulált sejtfal, három sejtben pirit (?) kristályok. Belső sejt mérete 11 — 13 n, peremsejt ± 16 + 5,5 /i. Polyvinil-lactophenol-lignin-pink. A telep a fedőlemez nyomására lapított, b) Ua. furat, 80. sz. minta (No 467 b). Granulált sejtfal. Belső sejt ±16,2 peremsejt=521 n. Glycerin gelatina-gentiana violett Figure 1. Microphotos of Pediastrum ka wraiskyi Schmidle a) No 752. specimen of core B 28, sample No 120. (leli wall with granules. Size, inner cell 11—13 n. marginal cell ±16 + 5.5 //. The cenobium flattened under the cover slip. Polyvinll lactophenol-ligninpink. b) No 467. specimen, core B 28, .sample 80. Wall with granules. Size, inner cell + Í6.2/(, marginal celí =21.6 /i. Glycerin gelatine—gentiana violett Bigeard franciaországi anyagában leggyakrabban 16 sejtből álló kerek zárt cenobiumokat talált, ritkábbak a 8 és 32 sejtes telepek. A 16 sejtes cenobiumok átmérője 75—80 fi. Jellemző e fajra, hogy a peremsejtek nyúlványai nem fekszenek egv síkban. Egyik a másikon, mintegy áthajlik (2. ábra). A közbülső sejtek sokszögletűek. A sejtfal többnyire granulált. Ez a sajátság — Bigeard szerint
