Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Dr. Schiefner Kálmán: A borsodsziráki talajvízdúsítás és az alberttelepi oxidációs árok biológiai vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 235 BIOLÓGIA A borsodsziráki talajvízdúsítás és az albert-telepi oxidációs árok biológiai vizsgálata* DK. SCHIEFNEIt KÁLMÁ N** Az ivó vízellátási kérdések megoldásában egyre nagyobb szerepet kap a felszínivizek különféle felhasználása ós a szennyvízkezelés gyakorlatában újabban elterjedt, az úgynevezett oxidációs árok létesítése. Jelen tanulmányban a komplex közegészségügyi vizsgálataink biológiai eredményeivel foglalkozunk: a borsodsziráki talaj vízdúsítás, mint felszínivíz tisztítás és a Pasveerrendszerű szennyvíztisztítás során bekövetkező változások megismerése céljából; higiénés vízminőségi és víztisztítás technológiai vonatkozásában. A borsodsziráki talajvízdúsítás A felszíni víznek ivóvízellátás céljából, talajvízdúsítás módszerével történő felhasználását, többek között befolyásolja: a felhasznált víz minősége. A felszíni élővíz mint élettér, egyaránt alkalmas mind a növényi mind pedig az állati szervezetek életfeltételeinek biztosítására. Ezek a szervezetek egymással és a vízzel közvetlen kapcsolatban, kölcsönhatásban vannak. Az élettérben, tehát a vízben, egyensúlyi állapotban, jellemző növényi és állati szervezetek alkotta biocönozis alakul ki. Ez a törvényszerű biológiai folyamat külső környezeti, fizikai vagy kémiai hatásra megváltozhat és a kialakult biológiai egyensúly minőségi és mennyiségi viszonyainak megváltozását idézheti elő. Mintavétel, vizsgálati módszer Biológiai vizsgálat céljából általában havonta egyszer történt mintavételezés. Rendszeresen vettünk vízmintát a borsodsziráki vízmű területén a Bódvából és a termelő kutakból; a későbbiek folyamán pedig az ülepítőből, majd az üzemben levő dúsítókból is. A felszín alól 20 cm-rel 250 ml-t merítettünk. A vízmintát jeges ládában szállítottuk az intézetbe, ahol membránfilter segítségével szűrtük, majd centrifugáltuk. A mennyiségi vizsgálatra Bürker-kamrát használtunk. A szervezeteket kézikönyvek segítségével [Hanuska L. 1956., Hustedt F. 1950., Kahl A. 1930., Pascher A. 1913—1932., Sládecek V. 1963., Uherkovich O. 1966., Voight M. 1!)56.] határoztuk meg, szaprobiológiai jellemzésüket pedig Liebmann H., Hanuska L., Sládecek V. rendszerének figyelembevételével végeztük el. A felszíni vizektől eltérően [Bódva, ülepítő dúsítók] a termelő kutakból nagyobb vízmennyiséget [1 liter] dolgoztunk fel. Eredmények A Borsod megyei felszíni víz vizsgálati eredményeink szerint [Schiefner K.—Gregács M.— Mahunka S. 1964.] a kisebb, mesterséges szennyeződésektől kevéssé terhelt vízfolyások [Garadna, Bán és Csernely-patak] minősége biológiai szem* A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja „Víztisztítási kérdések" címmel rendezett tudományos ülésén elhangzott előadás, 1967. febr. 28— márc. 1. Miskolc. ** Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. pontból megfelelő. Ezeknél kedvezőtlenebb a Rakaca-patak, mely a Rakacai-tározó vízutánpótlását biztosítja és a borsodsziráki talajvízdúsításra felhasznált bővebb vízhozamú, szennyezettebb Bódva. A Bódva természetes biológiai képében kiugró vízminőségváltozást: biológiai tömegprodukciót, vízvirágzást nem tapasztaltunk, bár esetenként jól érzékeltük a Rakacai-tározóból történő vízleeresztést. A Bódva planktonszervezetei vizsgálataink idejében 10—100 000-es literenkénti mérettartományban változott. A meghatározott szervezetek szaprobiológiai jellemzése alapján alfamezoszaprób jelleget is mutató, bétamezoszaprób, kissé szennyezett felszíni víznek minősült [Fázold Á.— Bíró Zs.—Takács S. 1965., Fázold A.—Biró Zs.— Takács S.—Schiefner K. 1967.]. Az ilyen, kissé szennyezett, csupán a természetes évszakos biológiai változásokat mutató felszíni víz ivóvízellátásra történő felhasználása kedvező. Más a helyzet azonban akkor, amikor akár a külső szennyeződés hatására, akár attól függetlenül: éghajlati, környezeti szennyeződés következtében változik meg a víz biológiai minősége. Ilyen pl. a tömegprodukciók kialakulásának esete, melynek következményeként közvetlen: a szervezetek metabolizmusa, vagy közvetett: a szervezetek elpusztulása utáni bomlástermékeinek hatására, komoly vízminőségi, víztisztítás-technológiai, s ezáltal vízellátási problémák jelentkeznek. A tömegprodukciók létrejöttében nagy jelentősége van a szennyvizekkel bejutó tápanyagoknak is: ugyanis a nitrátot, foszfátot és a különböző nyomelemeket az egyes szervezetek rövid idő alatt képesek hasznosítani, mely elszaporodásukhoz vezet. Egyes esetekben pedig a víz élvezhetőségét jelenlétükkel még nem befolyásoló szervezetek is termelhetnek olyan anyagokat, melyek bizonyos kellemetlenségeket okozó szervezetek másodlagos elszaporodását segítik elő. A borsodsziráki talajvízdúsítás próbaüzemelésének időszakában hamarosan jelentkeztek a kitermelt kútvizekben, a talajszűrés folyamatának káros, vízminőségrontó biológiai jelenségei [Fázold Á.—Bíró Zs.—Takács S. 1965.]. A talajszervezetek nagyszámú előfordulása kedvezőtlenül befolyá

r solta a vízminőséget, míg a biológiai szűrés újra egyensúlyi állapotba nem került. A megengedettnél nagyobb számban jelenlevő szaprobiológiai szempontból is kifogás alá eső alfamezoszaprób jellegű Flagellata és Rhizopoda szervezetek okozták a vízminőségromlást, melyeknek hatását mintegy négv hónapig figyeltük meg. A természetes talajszerkezeti és talajszennyeződés jelenséggel szemben viszont kedvezően értékeltük a talaj mecha-