Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Csoma János: Különböző valószínűségű vízhozamok és vízállások meghatározása

Csorna J.: Különböző valószínűségű vízhozamok Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 227 gyobb értékek visszatérése milyen valószínűséggel várható. Ez azt jelenti, hogy a visszatérést nem időben, hanem darabban kapjuk. Javasol ugyan módszert Kreps és más szerző is a darabról időre való áttérésre, ez azonban csak tovább növeli a módszerrel kapcsolatos bizonytalanságokat. * A különböző valószínűségű vízhozamok becslésére a magyar hidrológiában legáltalánosabban elterjedt módszer az ún. Foster—Ribkin eljárás. Ezt az eljárást szabvány javasolja (GOSZT 3999—48) a különböző valószínűségű vízhozamok meghatározására. A számítás menetét, a különböző valószínűségű vízhozamok meghatározását számpéldán mutatjuk be (1, 2. táblázat). A módszer részletes ismertetésétől, alkalmazási feltételeinek bizonyításától eltekintünk, mivel azt Velikanov már 1948-ban elvégezte és könyvében közre is adta [12]. Vizsgálatainak eredménye azt bizonyította, hogy a módszer alkalmazása elméletileg akkor és csakis akkor indokolt, ha a számított paraméterek között az alábbi összefüggés áll fenn: Cs Z7

Z 2C

V Bizonyos engedményt tett ugyan az elméletileg szabatos bizonyítással szemben, amennyiben megengedhetőnek tartotta feltételesen a módszer alkalmazását abban az esetben is, ha G8 2C

V Vizsgálati eredményének összefoglalásából az alábbi bekezdést szószerint idézzük: „Végül mégegyszer hangsúlyozzuk, hogy C„ > 2(7,, esetében még egyetérthetünk feltételesen a Pearson görbe (Foster—Ribkin) eljárás alkalmazásával, ugyanakkor azonban C'

s << 2G

v feltétel mellett alkalmazása — amely sajnos meglehetősen általános — a Pearson-görbe szerkezetével kapcsolatos tudatlanság eredménye és a rendelkezésre álló táblázatok tisztán mechanikus használatához vezet pedig az túllépi a logikai alkalmazhatóság határát, így pl. Foster összeállított olyan táblázatot, amelynek alapján formálisan kiszámíthatjuk a valószínűségi görbe ordinátáit bármely G„ és C

v közötti viszony esetében még abban az esetben is, ha G

s < 2C

v, bár ilyen esetben az eloszlás görbe minden értelmét elveszíti" [12., 267. oldal]. 1. táblázat Paraméterek számítása (Foster—Ribkin eljárás) Taőnuqa 1. Paciem napaMempoe (Cnocoó <Pocmep—PuÖKuna). Tuca—TloAeap Tabelle 1. Bereclinung der Parameter ( Verfahren Foster —Ribkin) Tisza — Polgár Tisza Polgár SorÉv Vízhozam Ki -1 (Ki- l)^ (.Kil)

3 szám Év Qi (m

3/s) — + (Ki- l)^ — + 1919 1940 1932 1924 1941 1915 1895 1948 1952 1953 1907 1926 1922 1958 1937 1920 1913 1912 1901 1925 1916 1914 1923 1933 1955 1897 1960 1908 1931 1951 1902 1956 1944 1909 1957 1930 1893 1892 3340 3240 3030 2890 2830 2770 2730 2640 2590 2510 2460 2430 2400 2270 2170 2150 21 10 2080 2030 2030 1990 1960 1930 1890 1870 1860 1830 1810 1810 1810 1750 1740 1730 1690 1680 1680 1660 1650 1,85617 1,80060 1,68389 1,60609 1,57274 1,53940 1,51717 1,46715 1,43936 1,39490 1,36712 1,35045 1,33377 1,26153 1,20595 1,19484 1,17861 1,15594 1,12815 1,12815 1,10592 1,08925 1,07257 1,05035 1,03923 1,03367 1,01700 1,00589 1,00589 1,00589 0,99477 0,96720 0,96143 0,93920 0,93364 0,93364 0,92252 0,91697 0,00523 0,03280 0,03857 0,06080 0,06636 0,06636 0,07748 0,08303 0,85617 0,80060 0,68389 0,60609 0,57274 0,53940 0,51717 0,46715 0,43936 0,39490 0,36712 0,35045 0,33377 0,26153 0,20595 0,19484 0,17261 0,15594 0,12815 0,12815 0,10592 0,08925 0,07257 0,05035 0,03923 0,03367 0,01700 0,00589 0,00589 0,00589 0,73303 0,64096 0,46771 0,36734 0,32803 0,29095 0,26746 0,21823 0,19304 0,15595 0,13478 0,12282 0,11140 0,06840 0,04242 0,03796 0,02979 0,02432 0,01642 0,01642 0,01119 0,00797 0,00527 0,00254 0,00154 0,00113 0,00029 0,00003 0,00003 0,00003 0,00003 0,00108 0,00149 0,00370 0,00440 0,00440 0,00600 0,00689 0,00000 0,00004 0,00006 0,00022 0,00029 0,00029 0,00046 0,00057