Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

5. szám - Makowski Jerzy: A vízépítési műtárgyak és környezetük szivárgásellenzőrzésének radiometrikus módszere

Makowski J.: Szivárgásellenőrzés radiometrikus módszere Hidrológiai Közlöny 1968. 5. sz. 223 radiometrikus vizsgálatok bebizonyították, hogy a fennálló szivárgásoknál a földgátban levó' víz által okozott hidraulikai talajtörésről van szó. Ezeknek a szivárgásoknak a gát alsó talajrétegeiben keletkezett erős talajlazulás volt az oka. A vizsgálatokkal megállapított átlagos szivárgási sebesség a földgát különböző keresztmetszeteiben 1,1 • 10"

1— 2cm/sec volt. 3. A Mylof-i földgát Az 1846—48 években épült völgyzárógát biztosítási és javítási munkálatainak elvégzéséhez két tervet dolgoztak ki. A minimális anyagfelhasználást tartalmazó terv jóváhagyása előtt hat irányban végzett vizsgálatok azt bizonyították (6. ábra), hogy a földgáttestben fellépő szivárgás normális lefolyású és az átlagos sebesség eléri a 6,6 • 10~

3— —1,12 10~

2 cm/sec.-ot. A bukócsatornában fellépő szivárgás oka a bukó második fele alatti 1—1,5 m mély rétegben keletkezett erős talaj lazulás. A víz átfolyási sebessége a szivárgás irányaiban 6,3 cm/sec volt. A gát baloldali sarkában fellépett szivárgás oka nem magában a földgáttestben, hanem a nagy Brda-csatorna első szakaszában volt. 4. A Oeorgi Dimitrov kő-betongátas tározómedence Bulgáriában A mállott grániton létesített duzzasztó medencében több helyen erős szivárgás volt észlelhető, amelyek közül a legerősebbnek maximális lefolyása 0,6 l/sec volt. Meg kellett tehát állapítani a fokozott átfolyás helyeit és útjait, valamint annak sajátosságát. A lengyel—bolgár tudományos'együttműködés keretében két irányban közös radiometrikus vizsgálatokat végeztünk (7. ábra). A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a fokozott átfolyások útjai több sávban tömörülnek. A szivárgás a tározó fenekén erősen fellazult laza talajon való átMedence,B0l beton/eme? a fenéket, és a rézsűkön 6. ábra. A Mylof-i duzzasztógát folyáshoz hasonló. Ez arra mutatott, hogy a kőzet ebben az irányban erősen mállékony volt és a mállékonv anyag egy része már kimosódott. 5. Az Alexander Stambolinski kő-betongátas tározómedence Bulgáriában Azoknak a sziklalapoknak az esése, amelyeken a duzzasztógát létesült (8. ábra) az alvíz irányában alakult ki. A sziklalapok között 20 cm vastag agyagréteg van amelyeknek átnedvesedés következtében való állagváltozása a felső sziklamasszíKŐhanyás Betorbefecskendezesekbol előállított függöny 7. ábra. A bulgáriai Dimitrov völgyzárógát vizsgált keresztmetszete vumnak a reá épült duzzasztógáttal együtt való csúszását idézheti elő. A Bulgár Tudományos Akadémián működő szakértőkkel közösen végzett vizsgálatoknak az volt a célja, hogy megállapítsuk, fennáll-e vízátfolyás lehetősége a medencéből a szóban forgó agyrétegig (9. ábra) és hogyan alakul ki a továbbiakban ez az átfolyás és az agyagréteg érint-