Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Rónai András: Mélységi vízfigyelő kutak telepítésének földtani feltételei medenceterületeken

Rónai A.: Mélységi vízfigyelő kutak Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 23 2. táblázni A kengyeli kutak vízadó rétegeinek szemcseösszetétele súlyszázalékban Szemoseátmórő rnmil Mélység [m] < 0,005 0,005—0,02 0,02—0,06 0,06—0,1 0,1—0,2 0,2—0,5 0,5—2,0 52,4—53,0 2,8 6,2 1,6 15,2 66,0 2,5 1,0 54,3—54,7 1,7 6,3 7,6 19,5 40,5 1,4 1,3 56,2—56,7 2,0 1,2 2,2 11,5 75,3 7,3 — 57,5—58,0 3,7 7,5 9,6 1 1,5 55,0 11,0 1,2 60,4—60,5 2,6 8,3 10,1 14,5 45,5 17,7 0,9 170,0—172,6 2,4 1,1 9,9 4,5 37,2 43,0 0,2 173,4—175,2 3,8 4,4 6,0 2,6 15,2 66,5 — 175,8—177,0 2,1 6,4 3,3 4,0 33,5 45,5 0,4 306,9—307,3 4,6 13,5 20,) 34,0 19,5 2,9 1,2 307,4—307,5 9,6 17,0 16,6 11,5 31,7 2,9 0,2 309,6—309,9 9,6 9,9 11,0 71,5 7,0 0,6 309,9—310,2 3,8 12,1 10,2 11,2 49,3 6,8 4.0 3. táblázat A kiilöiitiiizö liléi)ségekImíI vett vízminták vegjeleiiizési eredményei a keng jI'li fúrásokban Kengyel XX/a Kengyel XX/b Kengyel XX/c 52,5—61,5 m 72,0— 82.0 m 171,9—177,3 m 220,9-227,5 m 305,5— -311,5 m 374,7— 378,7 m [mg/l] [Than %] (mg/I) [Than %] [mg/l] [Than %] [mg/1] [Than %] [mg/l] [Than %] [mg/l] [Than °/

0

l CaMg" Mn NH 42,10 77,30 0,10 0,80 0,90 221.00 11,58 35,06 0,00 0,20 54,00 50,00 0,30 0,40 2,00 229.00 16,00 24,00 0,05 0,10 0,50 313,0 11,9 14,4 3,91 7,81 19,80 13,80 0,30 7,00 7,90 0,10 16,80 18,10 0,10 2,20 3,88 6,90 0,20 0,56 1,57 87,89 21,90 17,70 2,00 2,10 412,00 4,87 6,47 0,49 0,35 87,82 Fe Na • i K• 42,10 77,30 0,10 0,80 0,90 221.00 0,16 53,00 54,00 50,00 0,30 0,40 2,00 229.00 16,00 24,00 0,05 0,10 0,50 313,0 ny 58,75 88,27 3,80 227,61 1,00 84,00 9,50 433,10 3,88 6,90 0,20 0,56 1,57 87,89 21,90 17,70 2,00 2,10 412,00 4,87 6,47 0,49 0,35 87,82 100,00 100,00 99,99 100,00 100,00 100,00 HC0Í Cl',,

3 S0' NOi no; Metakovasav .... 910,00 25,40 120,00 81,80 4,10 14,10 908,00 25,50 60,00 88,40 4,27 7,33 878,6 10,0 13,8 96,19 1,88 1,92 856,0 12,40 ny 97,60 2,40 121,00 12,80 66,00 0 0 91,98 1,67 6,35 1335,00 25,40 240,00 0 0,075 74,70 3,20 22,10 HC0Í Cl',,

3 S0' NOi no; Metakovasav .... 0,03 0,00 0,03 0,0 23,4 0,05 0,00 121,00 12,80 66,00 0 0 1335,00 25,40 240,00 0 0,075 0,00 össz. oldott, só 1397,63 100,00 1347,20 100.00 1265,1 99,99 1133,76 100,00 1783,60 100,00 1756,75 100,00 pH 7,60 7,35 — 7,70 7,50 7,80 Uígosság 14,90 mtn HCI/t 14,90 min HCI/1 14,40 14,00 min HOl/1 19,90 min HCt/1 16,90 min HCI/l 0. keménység 23,80 nkf 19,10 nkf 4,97 6,00 nkf 6,60 nkf 7,10 nkf Ox. fogy 2,60 mg/l 3,80 mg/l — 2,60 mg/I 2,60 mg/l 4,60 mg/l Szabad szénsav 47,50 mg/l 97,20 mg/l — 30,80 mg/l 43,80 mg/1 37,30 mg/l kivételesen egyetlen rétegnél emelkedik 90%-ig. Az agyagfrakció mellett a vízzárókban mindenütt jelentős a homokliszt-arány, aminthogy az egész rétegsorban a kőzetliszt-homokliszt finomságú anyag (0,02—0,06 mm szemcseátmérő) végig jelentős szerepet játszik. Ha a 0,02—0,06 mm-es frakció mellé a finomabb és durvább kőzetlisztet is hozzávesszük (0,01—0,1 mm között), akkor az egész rétegsor legfontosabb, legnagyobb elterjedésben jelentkező anyagféleségét jelöltük meg. A kúttelepítésekre felhasznált földtani fúrások helykiválasztása azzal a megoldással készült , hogy az Alföld jellegzetes tájainak földtani felépítése kerüljön feltárásra. Földtani jellegzetes táj azonban több szintben van. Beszélhetünk a medencealjzat, a „sziklafenék" nagy tájairól, s ezen belül a paleozóos és mezozóos aljzat és ennek a nagy orogén fázisokban kialakult szerkezeti tagjairól, vagv az ó- és újharmadidőszak hegységképző mozgásai és vulkanizmusa során kialakult tájakról; beszélhetünk a pliocén nagy siilylyedési periódusai (alsó- és felső pannóniai és legfelső pliocén) során kialakult tájakról; és beszélhetünk a pannóniai tenger és tavak visszahúzódása után a negyedkori süllyedések nyomán kialakult tájakról. Első lépésben a felszínközeli, legfiatalabb „szerkezetek" felderítése volt a cél s minthogy ezek vízföldtani szempontból a legfontosabbak, a kikutatandó tájak egyúttal vízföldtani tájak is. A jelenleg kiépített figyelő kutak a következő tájak vízföldtani viszonyait tárják fel: a) A dél jászsági mély felső pliocén és negyedkori süllyedéket a besenyszögi és szolnoki kutak. Itt még szóba jöhet a jászladányi mélyfúrás vízfigyelésre való kiépítése abban az esetben, ha a fúrást szénhidrogénkutatás érdekében nem mélyítik tovább. b) A Tisza-Zagyva árok földtani táján mély ültek a tószegi, óballai és cserkeszöllői fúrások és kutak. E tájra az jellemző, hogy mély negyedkori árkok mentén kis kiterjedésű, szétdarabolt, magasan maradt pannóniai rögök vannak. c) A nagykunsági „pannon magas táblába" mélyülnek a kengveli kutak és a törökszentmiklósi kút. d) A Körösök negyedkori mélvsüllyedékét tárják fel az öcsödi kutak.