Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Műszaki hírek

Puszlay Gy.: A víznyerő területek i Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. 163 nördlichen und südlichen Stadtrand, ja sogar im Stadtgebiet selbst Wassergewinnungsanlagen angeordnet werden. Im allgemeinen können für die Wasserwerke jene Teile der Kiessehichten zur Nutzung herangezogen werden, die tiefer als 5 m unter dem Pegelnull der Donau liegen. Zur Darstellung und Identifizierung der als homogén erseheinenden sandigen kiesigen Sedimente in den Schürfbohrungen wird der in Gewichtsprozenten ausgedrückte Anteil der Korner grösser als 2 mm verwenilet. Im Norden von Budapest maehen die Fraktionen grösser als 2 mm 75 % aus, an den Ufei'Strecken südlieh von Budapest nur mehr 34%. Aus dem erstgenannten Uferstrich können je Flusskilometer 31 000 m

3/Tag, aus letzteren 25 000 m

3/Tag Wasser gewonnen werden. Die gesamte theoretische Eánge der versehiedenen uferfiltrierten Brunnen maeht rund 54 km aus, wáhrend die nützliche, d. h. Filterflache etwa 20 000 m

2 betrágt. Die Rohrbrunnen fördern 000—1200 m

3/Tag, die grosen Horizontalbrunnen 12 000 m

3/Tag, die Kleinhorizontalbrunnen etwa 8000 m

3/Tag. Die Brunnenwasser sind einwandfrei. Wiehtigere Kenngrössen: 11—12 dH°, ohne Eisen und Mangangehalt, Temperatur durchschnittlich 10°C. Die Grundwasserneubildung erfolgt zu durchschnittlich 70 % aus der Donau, zu 30% aus dem Hinterland beziehungsweise aus dem Innern der Donauinseln. Von den für die Wasserförderung bestimmenden hydrologischen Faktorén ist die Anderung der Donauwasserstánde der schwerwiegendste, besonders Wasserstandsrückgánge von mehr als 2 m. Auch die Untersehiede in derViskositat des Donauwassers zwischen Winter und Sommer, sowie aus der Minderung der Einsickerungsflachen, z. B. aus den Einflüssen im Hinterland von Flachufern, treten als die Wassergewinnung beeinflussende Faktorén auf. Untersuchungen über den optimalen Brunnenabstand und über die durch den Filter strömenden Wassermengen wurden am Kleinhorizontalbrunnen Nr. II durchgeführt. Zwischen den Schwankungen der lángs der Horizontalstránge zufliessenden Wassermengen und dem heterogenen Gestein in der Filterumgebung besteht eine enge Beziehung. Die neuartige Darstellung des Horizontalbrunnendiagramms zeigt auch die gegenseitige Beeinflussung der in die Stránge eintretenden Wassermengen . Grundwasseranreicherung durch Flachenbewásserung erfolgt auf rund 6,5 ha Oberflaehe, wáhrend die drei Versickerungsbecken rund 20 000 m- Grundfláche einnehmen. Bei den ersteren betrágt die Einsickerungsgeschwindigkeit diu-chschnittlich 12 cm/Tag, bei letzteren 1,5—1,9 m/Tag. Der Schichtenplan der Hydroisohypsen bei der Grundwasseranreicherung durch Versickerungsbecken zeigt die Grundwasserstánde vor und nach dem Betrieb und auch das Ausmass der Auffüllung. Der Beitrag berichtet auch über wichtige Versuche und Forschungsergebnisse der Hauptstádtischen Wasserwerke, die im Zugé der Grundwasseranreicherung durch Bewasserung der Oberflaehe und durch Versickerungsbecken gewonnen worden sind. Schliesslich wird über die neuerdings erkundeten uferfiltrierten Gebiete aus der Sicht der Befriedigung der Wasserbedarfe Budapests in der l'erspektive gesprochen. Die Forschungsergebnisse zeigen, dass für die Zukunftdie grösste zusammenhángende nutzbare Fláche auf der Donauinsel Szentendre liegt, auf der noch weitere 465 000 m

3/Tag gefördert werden können, was rund 67 % der derzeitigen Tagesförderung ausmacht. Die gesamten, für die Hauptstádtischen Wasserwerke Budapest verfügbaren Wassergewinnungsgebiete sind bis zu 58% ausgenützt. Elektronikus digitális távjelző és automatika elemek alkalmazása a Fővárosi Vízműveknél A távjelzéssel távműködtetéssel szemben támasztott igények kielégítésének hagyományos módja a kábelezés. Budapest jelenlegi beépítettségi foka mellett szinte lehetetlen és rendkívül költséges is lenne a vízellátás számára önálló kábel-hálózat, kiépítése. Ezt mérlegelve, olyan készülékeket alakítottunk ki, melynek a rendelkezésre álló hírközlési lehetőségek, postai vonalak, URH, segítségével is biztosítják a nagymegbízhatóságú távjelzést, és a hírközlő vonalak többszörös kihasználását. Az alapkészülékek vízszint és üzemállapot távjelzésre alkalmasak. Az első kísérleti berendezést a Gellért-hegyi medencében szereltük fel. A medence vízszintje a központból telefonmeghívásra ellenőrizhető. A telefonvonalat a készülékkel párhuzamosan beszélgetések lebonyolítására is használják. Ha a csengetésre az ott tartózkodó személyzet nem veszi fel a kézibeszélőt a medence vízszintjelző automatikusan rákapcsolódik a vonalra, bekapcsol és a hívó fél számára a medencevízszintnek megfelelően kódolt impulzusjeleket közvetít. Többszöri ismétlés után körülbelül egy pere múlva lekapcsol, ós ha a hívó fél már letette kózibeszólőt, bont ja a vonalat. A jelzések értékelését a hívó telefonjára kapcsolt készülék végzi. Itt lámpasor lámpáinak kigyulladása jelzi a medence pillanatnyi szintjét. Kijelzőként már számjegyes készüléket is alkalmazunk, ahol a medence telítettségi fokát jelezzük 5%-os lépcsőkben. Áz üzemállapottávjelző egyszerűsített kivitele akusztikusán értékelhető jelet ad. A telefonvonalra ugyanúgy kapcsolódik mint az előző készülék. Meghívásra a gépház üzemállapotára jellemző nyomásszintről ós a nyomásfokozógép működéséről ad tájékoztatást. A kiadott négyféle jelkombináció egy

Tmástól jól megkülönböztethető. A jelkombinációk I. hosszó jel, II. rövid jel, III. rövid és hosszú jel együtt, IV. folyamatos jel. Az URH távjelzés lehetőségeit is megvizsgáltuk. Az ipari sávban (40 MHz körüli frekvencián) üzemelő készülékekkel Budapesti viszonylatban nem lehet megbízható jelátvitelt elérni. A 74,05 MHz-es sávban jó eredményeket kaptunk. Az URH jelzésnél különlegesen kialakított vevőberendezést alkalmaztunk, mely csak akkor jelez, ha egymás után 8-szor ugyanazt a jelkombinációt kapja. A készülék ebben a formában már távműködtetésre is alkalmas. Különleges problémát jelentett a készülék mechanikai kialakítása. Biztosítani kellett a gyors javítás lehetőségét a 100% páratartalom elleni védettséget ós az egyszerű szerelhetőséget is. A VITUKI kutatási eredményeinek felhasználásával, az EMG STATOMAT modulrendszerét és a VITUKI néhány alapkészülékét figyelembe véve, alakítottuk ki a HIDROSTAT rendszert. A HIDROSTAT elemekből bármilyen célú, a vízellátásban előforduló igényeket kielégítő jelző ós működtető berendezések elkészíthetők. Az elemekből alapkészülékeket hoztunk létre, amelyek dominó elvnek megfelelően kapcsolhatók egymással a leggyakrabban felmerülő igényeknek megfelelően. Ha a készülékekből nem állíthatók össze a kívánt célú jelző és vezérlő berendezések, úgy az elemekből készíthetünk a kívánt célra új készüléket, a mechanikai szerelvények megváltoztatása nélkül. A HIDROSTAT mint jelzőrendszer az öntözésben, csatornázásban is felhasználható. Vízmércéjének felhasználásával megbízható csapadéktávmórőt ós árvízi mércét is készíthetünk az ott felmerülő igények figyelembevételével. Pálos László