Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Pusztay Gyula: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája

Puszlay Gy.: A víznyerő területek i Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. 161 BUDiUJLAK mmtz Ttm&rsim \ mx, •' x 'MSAM-T WR-SZIÜET-U. r^Xp cmtmámmitc • mr.UB'tyo BUDAFOK ES, KÖRNYÉKÉ / RÁKOSOK FSKOMKF XIGFTSZENTMIKLOSM CSEPt Felhasználtpartszakasz ] Felhasználható partszakasz SZENTENDREI SZIGET l£5000 m'/nap 355000 m'/nap A VÍZNYERŐ TERÜLET MEGOSZLÁSA ÉSZAKI BALPART mm FELHASZNALT m'/nap JELMAOYARAIAT: I/////

! Fnn»s2mrmrs7AjasiiLimii! I I 'íiutsuÚMiiMiimusi.iLimL: c RÍwtx'nmMEiómira „ tcm

,'ttmm>/mpjumíu Krm• ma mMimsco [m Irrí^'lOOO nAnp KIJlUHEWm "" mnem/m 0 tor.'A VLMÍRÜMÜLÍRKJHASZHXIIJXGI FOKA Néhány éves talaj vízdúsításaink eredményei biztatóak. Kétségkívül még több problémát kell megoldanunk, mert hazai tapasztalataink nincsenek, külföldieket pedig csak részben hasznosíthatunk, az éghajlatunk ugyanis más, vízadóink rétegfizikai jellemzői, meg egyéb hidrológiai és hidrobiológiái stb. viszonyai ezektől lényegesen eltérnek. VI. A főváros távlati vízigényének biztosítására még felhasználható területek Az utóbbi években sok szó esett Budapest vízellátásáról az ellátás biztosításának nehézségeiről. Ezeket lényegében az utóbbi évtizedek gyorsannövekvő vízfogyasztása idézte elő, mellyel a Vízművek telepeinek fejlesztése — újabb kútsorok létesítésével — megfelelő ütemben nem tudott lépést tartani. A Fővárosi Vízművek kutatásai és vizsgálatai eredményei alapján a következőkben iparkodom megvilágítani a Főváros jelenlegi és távlati természetes vízbeszerzési lehetőségeit azzal, hogy ivóvíz13. ábra. A víznyerő területek és a távlati fejlesztés lehetőségei Puc. 13. Bododoőbwawu)ue riAOujadKU u e03M0wiwcmu nepcneKmu8H0Z0 pa36umuH Abb. 13. Wassergewinnungsgebiete und Möglichkeit der perspektiven Entwicklung Ennek következtében a szivárgási érték 20 nap elteltével 50%-ra csökkent. Az ülepítőből átjutó 40%-nyi lebegőanyag-tartalmú vízből 1—2 mm-es iszapréteg képződött. Ekkor szűrődött ki a zöld alga is, mely jól mutatta, hogy a mikronnyi szemek a szűrőágy felületébe 1—2 mm-re hatolnak be, ez okozta a szivárgás csökkenését. A szűrőágy felületének tisztítása után az 1,5 m/ nap beszivárgási sebesség inár tartósan, 30 napon át alig csökkent. A talajvízdúsítási folyamat ellenőrzésére a dúsító medencék és a termelőkutak közé összesen 23 figyelőkutat telepítettünk. A dúsítást követő megfigyelések szerint az eredeti depressziós szintet a beszivárogtatott víz 0,8—1,5 m-rel emelte meg (10—11. ábra). A hidroizohipsza térkép, meg a hossz és keresztszelvények jól mutatják a talaj vízdúsítás előtti és utáni állapotot és a feltöltődés mértékét (12. ábra). A kutakból kitermelt víz minősége nem romlott, azaz vegyi és bakteriológiai szempontból kifogástalan maradt. A kutak a dúsítást követő második, harmadik napon érezték meg jelentősebben az érkező többletet, mely az üzemi vízszint jelentős emelkedésében mutatkozott. Mérések igazolták a talaj vízdúsítás eredményességét: e termelő telep hozama 7 000 m

3/nap mennyiséggel emelkedett. 14. ábra. A szentenderei sziget minőségi vízkészlete: 825 000 m

3/nap Puc. 14. Kmecmeemmü pecypc eoóbi na ocmpoee CeHmsHdpe 825 000 M

3/cym Abb. 14. Das Wasserdargebot guter Qualitat auf der Donauinsel Szentendre: 825 000 m

3/Tag DUNAB0GDANY LEANYFALU FELHASZNALHATO <t65 ezerrrf/nap 56AX ^FYíhasiUL/^ //.3S0 ezer m'/nap /// JELMAÚYARAZAT: SIEHTENDRE < CSÖKÚTS0R ••• AKNAkUTAK <•* CSA'POSKUTAK LŐTl 100m'/nap VÍZHOZAMMAL FIGYELŐ KÚTSOR KERESZTSZELVÉNYE Mi TERMELÚTELEP JELE Ah III H.ILÍ 'L J J^wtim