Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

3. szám - Szolnoky Csaba–Mészáros Gábor: Talajok nedvességtartalmának folyamatos mérése laboratóriumi viszonyok között

Szolnoky Cs.—Mészáros G.: Talajok nedvességtartalma Hidrológiai Közlöny 1968. 3. sz. 139 A kísérleti tér egyetlen pontjának megfigyelésére alkalmas tárcsás érzékelőnek (2. ábra) előnye az áramvonalak minimális szóródási lehetősége, hátránya viszont az, hogy a tárcsák között a talaj tömörsége még a leggondosabb beépítés esetén is a környezettől erősen eltérő lehet. A különálló egyes érzékelők elhelyezése, pontos helyük rögzítése, valamint vezetékeik külön-külön való kivezetése miatt alkalmazása igen nehézkes és sok hibaforrást rejt magában. A gyűrű alakú elektródákkal felszerelt érzékelősorozat (3. ábra) beépítése, helyének rögzítése a kábelek kivezetése egyszerűbb, hátránya viszont az áramvonalak nagy szóródási lehetősége. A vizsgált berendezések közül a szegmens alakú elektródákkal felszerelt érzékelő sorozat (4. ábra) adta a legjobb eredményt mind a beépíthetőség, mind a mérési pontosság szempontjából. A vázat alkotó műanyag csövön egymás fölött több, szegmens alakú elektróda-pár helyezkedik el. Az elektródák közötti hézagokat szigetelőanyag tölti ki, a kivezető huzalok pedig a hordozó műanyag cső belsejében helyezkednek el. A berendezés külön előnyeként említhető meg az, hogy az áramvonalak két sűrűsödési helyének párhuzamos kapcsolása folytán a talaj inhomogenitásának hatása részben kiegyenlítődik. Az előzőekben leírt berendezés használatával és megbízhatóságával kapcsolatban a következőket állapítottuk meg: a) A talaj abszolút nedvességtartalmának mérésekor a berendezés csak akkor nyújt megbízható eredményt, ha a mérés közben a talaj tömörsége és a talajvíz vezetőképessége nem változik. Nem használható tehát a vezetőképességet befolyásoló és kimosódásra hajlamos kolloid-méretű talajszemcsék jelenléte esetében. b) A berendezést a különböző szemeloszlású és tömörségű talajokra külön-külön hitelesíteni kell. A mérési pontosság a hitelesítési görbe (5. ábra) jellegéből következően erősen függ a nedvességtar 3. ábra. Érzékelő-sorozat gyűrűs alakú elektródákkal Puc. 3 CepuH nyecmeumejieü c KOAbijeebiMU aneicmpodaMu Abb. 3. Fühlerserie mit ringförmigen Elektroden 6. ábra. Az elektromos ellenállás változása az idő függvényében kapilláris emelkedés megfigyelésekor R: elektromos ellenállás, t: idő, R

x: a talaj ellenállása a mérés kezdete, kor, ellenállás a telítődés közben, a,: ellenállás maximális nedvességtartalomnál, <,: telítődés kezdete, t

3: telítődés befejeződése, P: a kapilláris víz megjelenése az érzékelő magasságában Puc. 0 M3Menenue BMtcmpuiecKOZO conpomuesienu.i e (pynicifuu om epeMeHU npu noebiuimuu KanuAAHpmcmu R/3JieKTpnqecKoe conpoTHBjieHHe.t ,/BpeMH.^/conpoTMBjieHHe rpyHTa B Haqajie n3MepeHHH, R

a/conpoTHBjieHne BO BpeMji HanojiHeHHH, B

a/conpoTHBjieHHe npw MaKCHMajibHofó Bna>KH0CTM, tt/Hanajio HanojiHeHMH, t,/0K0HMaHHe HanojiHeHun, P/ríOHBjieHHe KannjuiíipHOH BOflbi no BbicoTe HYBCTBHTeJlH Abb. 6. Anderung des elektrischen Widerstands in Funktion der Zeit, bei Beobachtung der kapillaren Erhöhung 11: elektrisoher Widerstand, t: Zeit, II,: Bodenwiderstand bei Beginn der Messung, Rj: Widerstand wahrend der SSttlgung, R,: Widerstand bei maximalem Feuchtigkeitsgehalt; t,* Beginn der Sáttigung, t

t: Beendigung der Sáttigung, P: Erschelnen des kapillaren Wassers in Höhe des Föhlers 4. ábra. Érzékelő-sorozat szegmens alakú elektródákkal Puc. 4 CepuH 'lyecmeumeAeü ceeMenmiibiMU jAeicmpoöaMu Abb. 4. Fühler-Serie mit segmentförmigen Elektroden 5. ábra. Elvi összefüggés a talaj nedvességtartalma és elektromos ellenállása között Puc. 5 rípuHifunuaAbnaH 3aeucuM0cmb Mejicdy codepxcaHUCM GAancHOcmu noneu u 3AeKtnpwiecKUM conpomueAenueM Abb. 5. Prinzipieller Zusammenhang zwischen Boden feuchtigkeit und elektrischem Widerstand