Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

3. szám - Dr. Szalai György: Vizsgálatok az esőszerű öntözés adagolási elemeinek meghatározására lejtős területeken

104 Hidrológiai Közlöny 1968. 3. sz. Szalai Gy.: Az esőszerű öntözés adagolási elemei az öntözött lejtőkön, a talajvédelmi módszerek (elsősorban talajvédő agrotechnika) alkalmazására. Jó vízáteresztőképességű talajon, ha a talaj felülete eléggé laza —, a vizsgált eséstartományban — 10—12 mm/óra intenzitásértékig el lehet menni anélkül, hogy a szükséges öntözővíznorma kiadásáig lényeges lefolyás, illetve talajveszteség keletkezne. E felett, ha a talajveszteség nem is nő túlságosan, tehát a megengedett értékén belül marad, számottevő vízveszteség keletkezhet az elfolyásból. Méréseink szerint 12,0 mm/óra intenzitás felett ez utóbbi már 25—30%-ot is elért. Ha ehhez a párolgásból adódó hasonló nagyságrendű veszteséget hozzászámítjuk, rendkívül rossz hatásfokú öntözésre kell számítanunk. Tömörödött felszínű talajon — tehát tulajdonképpen már a második öntözésnél, ha közben talajmunka nem volt — a 6—8 mm/órá-nál nagyobb intenzitás nem javasolható, még jó vízáteresztőképességű talajnál sem és különösen 5%-ot meghaladó esésű lejtőkön. Természetesen növényzet nélküli talajról van szó. A 6. táblázatban ugyanezen a talajon végzett kísérleteinkről számolunk be, de azokról, melyeket egy lucernatáblán végeztünk. A mérések egy részénél a közvetlen kaszálás utáni állapotot állítottuk elő, más méréseinkben a talajt kb. 25—30 cm-es növényállomány borította — a táblázat megjegyzés rovata szerint. Amint az adatokból kitűnik a lucernanövényzet biztos védelmezője a talajnak. Talaj veszteséget egyetlen mérésünkben sem észleltünk. 5%-os lejtőn, 24,0 mm/óra intenzitással 7 órán keresztül öntözve sem indult meg a lefolyás. Ugyanez volt a helyzet 17,0 mm/óra intenzitású öntözésünknél 10,5%-os lejtőn is. Érdekes, hogy a kaszálással eltávolított növény tömeg hiánya milyen egyértelműen tükröződik. Minden esetben megindult a lefolyás, bár talajveszteséget nem eredményezett, illetve általában csak már akkor, amikor az egyszeri öntözővíz mennyiséget kiadagoltuk. Sűrű vetésű szálastakarmány-növénnyel fedett talajon tehát a közepes (esetleg a nagy) intenzitású berendezések is alkalmazhatók lennének. Néhány meggondolás azonban itt is a maximálisan 14—15 mm/óra intenzitás-határ megkötését indokolja, még jó vízáteresztőképességű talajon is. Kötöttebb talajokon a komoly elfolyási veszteség miatt ez esetben is ajánlatos a 10 mm/óra alatt maradni. E meggondolások közül a legfontosabb, hogy az öntözés általában kaszálás után történik, mely esetben a vizsgált eséstartományban és talajon a lefolyás elkerülése miatt ajánlatos a fenti határ alatt maradni. A martonvásári talaj kötöttebb, nem erodálódik olyan mértékben, mint a vizsgált balatonboglári talaj, jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező csernozjom. Méréseinket itt négy változatban végeztük: 1. Másodvetésű kukoricatáblán, 15—20 cm magasságú növényzet mellett, mely gyakorlatilag nem jelentett árnyékolást a talajnak. A terület előzőleg már kapott egy öntözést, két héttel kísér7. táblázat A martonvásári csernozjom talajon kapott kísérleti eredmények TÜÖA. 7. Peíyjibmamu usMepenusi, noAyneHHbie na nepH03eMe e Mapmomauiap Table 7. Experimentál results for tshernoziem soil at Mnrtonvásár Alef.megi ndulásáig Önt. bef. Mérés i I eltelt idő kiad. önt. kiad. Talajveszt. Ont. idő, Talaj nedv. MpfT 1 C±CFXTrr száma [mm/ó] [%] t/p víz ö. víz, [t/ha] T [perc] iutgjegyzes [perc] h

x [mm] h

2 [mm] 64/1/6 6,5 7,0 32,5 300 14,05 64/1/5 9,4 6,3 160 26,2 46,9 1,1 300 14,05 64/1/2 17,6 7,0 175 A 24,0 58,2 1,6 300 14,05 64/1/4 13,7 6,3 60 11,7 68,2 6,0 300 14,05 64/1/3 14,7 6,3 50 14,20 73,4 8,2 300 14,05 64/2/4 9,7 4,3 375 60,5 77,5 0,9 480 64/2/3 7,3 5,3 480 58,4 58,4 1,4 480 64/2/5 10,2 5,6 — B -— 81,7 — 480 F 64/2/2 11,8 5,6 190 36,7 94,1 2,3 480 D 64/2/1 14,4 6,6 335 75,0 114,8 0,6 480 F 65/1/2 3,4 4,3 135 7,6 7,8 140 12,15 65/1/3 6,7 5,0 135 15,4 15,7 — 140 12,15 65/2/3 4,4 7,0 170 13,7 30,6 — 420 13,37 65/3/3 15,2 7,9 112 C 15,8 98,4 1,15 390 13,88 65/3/5 3,0 10,1 — — 19,4 — 390 13,88 K 65/2/1 3,8 11,4 — — 26,6 — 420 13,37 D 65/2/2 7,5 11,4 395 49,2 52,6 — 420 13,37 F 65/3/1 8,4 10,1 55 11,0 54,3 1,0 390 13,88 D 65/1/2 11,1 4,3 25,8 140 12,15 65/1/5 13,7 4,7 — — 31,9 — 140 12,15 65/2/5 3,8 10,7 — D — 26,8 — 420 13,37 65/3/4 9,0 10,1 — — 58,3 — 390 13,88