Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

3. szám - Dr. Szalai György: Vizsgálatok az esőszerű öntözés adagolási elemeinek meghatározására lejtős területeken

102 Hidrológiai Közlöny 1968. 3. sz. Szalai Gy.: Az esőszerű öntözés adagolási elemei 5/b táblázat A lef. megindulásáig Önt. bef. Önt. bef. Önt. idő T [perc] Mérés száma i [mm/ó] I [%] eltelt idő kiad. önt. víz ig. kiad. önt. víz Talaj veszt, [t/ha] Önt. idő T [perc] Talaj nedv. [Ws'Ul Megjegyzés t [perc] hy [mm] h

2 [mm] Talaj veszt, [t/ha] Önt. idő T [perc] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 65/4/1 2,3 2—5 14,7 390 14,93 D 65/12/3 2,3 — — 9,3 — | 240 11,36 D 65/12/6 2,3 — — 9,3 — 240 11,36 D 65/12/3 4,4 — — 17,5 — 240 11,36 K 65/12/2 5,1 — — 20,2 — 240 11,36 K 65/4/6 6,9 235 31,5 44,8 0,50 390 14,93 D 65/5/5 7,0 305 35,2 41,8 66,8 — 360 12,82 K 65/7/5 7,4 232 29,5 41,8 66,8 1,13 540 16,02 K 65/5/4 9,2 260 40,9 55,5 360 12,82 F 65/7/4 9,6 230 38,4 86,9 0,31 540 10,02 F 65/7/2 9,9 295 52,1 89,0 0,34 540 16,02 F 65/4/2 10,9 270 40,5 70,8 0,32 300 14,93 K 64/10/3 10,9 162 30,4 37,8 34,3 0,30 190 9,60 D 65/4/5 11,6 209 30,4 37,8 75,3 0,90 390 14,93 K 64/10/4 12,1 168 33,3 37,4 0,30 190 12,10 K 65/12/1 12,6 130 27,8 50,3 0,40 240 11,36 D 65/5/3 13,9 185 43,6 83,4 — 360 12,82 F 65/4/4 14,0 265 62,8 90,9 0,23 390 14,93 F 64/3/2 23,3 34 12,9 40,8 1,10 105 11,55 K 65/13/1 6,5 5—7 220 21,2 26,1 0,30 240 16,01 K 65/7/1 7,8 380 45,9 70,2 0,25 540 16,02 F 64/3/6 8,4 68 10,0 14,8 1,20 105 13,50 D 65/8/4 8,2 285 38,2 41,3 3,40* 300 11,40 F 64/9/3 8,6 171 24,9 28,8 0,30 200 12,80 K 64/6/2 9,1 135 19,4 27,2 0,70 175 11,00 K 65/8/2 10,9 180 30,7 54,5 3,80* 300 11,40 K 65/4/3 12,2 217 38,5 79,7 0,17 390 14,93 F 64/3/5 19,3 32 9,0 33,8 2,6 105 13,50 K 64/3/4 19,5 39 12,7 34,1 0,7 105 12,70 F 65/6/5 9,1 7—10 215 34,0 45,5 0,7 300 10,82 K 65/4/6 11,2 215 44,0 56,3 0,5 300 10,82 F 65/12/4 14,5 208 52,4 58,1 — 240 11,36 F 65/6/3 21,7 75 35,8 108,4 0,14 300 10,82 F 65/6/6 4,7 10—12 — — 23,5 — 300 10,82 D 64/3/3 12,8 37 8,1 22,4 8,8 105 16,20 D Jelölés a megjegyzés rovatban: F = sűrű, finom (max. 1—2 mm), ködszerű eső, K = közepes cseppnagyságú (2—4 mm) eső, D = durva cseppek (zömben 4—6 mm). részt a mérőparcella — szórófej távolság rögzítésével próbáltuk legalább qualitative a különbségeket érzékeltetni. Alapvető tendenciákat és bizonyos laza határértékeket így is feltétlenül kiszűrhetünk adatainkból, melyek lényeges következtetések levonására is lehetőséget nyújtanak. Az oja és 5/b táblázatban a Balatonbogiári A. G. területén végzett öntözéseink adatait mutatjuk be. A talaj lényeges fizikai jellemzőit a 4. táblázat tartalmazza. A táblázatokban a kísérleti parcellák esése szerint csoportosítottuk az adatokat. AT, a) jelű táblázatban a parcellák felülete tömör volt. Több helyen — a méréseket szőlőiskolában végeztük, a mérőparcellákat a sorok között, azokkal párhuzamosan elhelyezve — a rendszeres permetezést végző traktorok gumiabroncsa által a felső néhány cm-es szint erősen tömörödött. Az esetek többségében a tömörséget, vagy inkább a felszínen keletkezett néhány mm-es kéreg képződését a megelőző csapadékok eredményezték. Ab) jelű táblázatban szereplő mérések esetében a talaj felületét öntözés előtt sekélyen (3—4 cm) magkapáltuk,fellazítottuk. A talaj erózióra hajlamos. A természetes csapadéktól is, ha az nem is éri el az erős zápor hevességét, komoly eróziós károk keletkeznek a területen. Amint a táblázatok adataiból látható a talajelhordás általában nem különösen számottevő, elsősorban laza felületű, tehát jobb vízáteresztésű tulajdonságokkal rendelkező talajon. Figyelemreméltó azonban, hogy tömörödött talajfelszínen. 5%-nál nagyobb eséseknél és 10—12 min/óra intenzitás felett a talaj veszteség határozott növekedése tapasztalható. 20 mm/óra körüli intenzitásnál és 10%-os lejtőkön pedig ugrásszerűen megemelkedik. Igaz ugyan, hogy hasonló intenzitásértékekkel ma már az öntözésben nem dolgozunk, de az ehhez közeleső intenzitás-értékű záporok elég gyakoriak. Ugyanakkor, ezzel kapcsolatban ismét utalni kell a szélhatására," melynek eredményeképpen olyan magas intenzitású gócok jöhetnek létre az öntözött területen, melyek lejtőn az erózió kiváltói lehetnek. Erre vonatkozóan legutóbbi méréseink közül idézünk példát (1. ábra). T-22 szórófejnél, 6/4,5 méretű fuvókakombinációnál, a szokványos négyzetes kötésben 1,5 m/sec sebességű szélnél 10,6 mm/óra, 3,3 m/sec szélsebességnél 18,2 mm/óra maximális intenzitású területrészeket ész-