Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek

S'6 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. (Folytats a 82. oldalról) Beszámoló a Szegedi Csoport működéséről A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1952. novemberében alakult meg. A szegedi hidrológusok már a megalakulást megelőzően is érezték az összefogás szükségességét, s 1952 előtt több mint egy éven át a Közlekedéstudományi Egyesület hidrológus alcsoportjaként működtek közre a Szeged és környéki hidrológiai kérdések megoldásában. A Csoport megalakulása után 9 munkabizottság alakult a Tisza csatornázásával kapcsolatosan épülő esetleges szegedi vízlépcső szükségességének és hatásának vizsgálatára. 1953. júliusában e tárgyban Szegeden kétnapos ankét volt. Az ankéton elhangzottaknak megfelelően az érdekelt szervek elállottak a szegedi vagy a Szeged alatti vízlépcső gondolatától. 1954-ben a Szegedi Csoport a tiszai árvízvédelemről, az ezzel kapcsolatos történelmi, elméleti és gyakorlati kérdésekről rendezett előadásokat, ezeken kívül pedig a fűszerpaprika öntözéses termelésére vonatkozóan tett javaslatokat. 1955-ben Szeged régi vizi életéről, a Fehér-tó madár-rezervátumáról, az országos kerettervnek Csongrád megyei vonatkozásairól hangzottak el előadások. 1956-ban árvízvédelmi kérdésekről, a Tisza folyó hidrológiai viszonyairól, öntözési kérdésekről, 1957-ben Szentes ós Hódmezővásárhely városok vízrajzáról voltak előadások. 1957-ben a vízügyi műtárgyak szabványosításával foglalkozó kongresszuson is eredményesen vettek részt a szegedi tagtársak. 1958-ban a Maros folyó kialakulásáról, Kiskunhalas és környékének megvalósult vízrendezéséről, a Szarvas melletti Kondoros-völgyi minta-vízgyűjtű terület lefolyási viszonyairól, tiszai árvízi előrejelzésről hangzottak el előadások. Nagy sikerű és országos visszhangot kiváltó rendezvény volt a talajvíz mozgás törvényszerűségeit vizsgáló vita-délután. A Szegedi Csoport ezen lehetőséget nyújtott két egymás mellett fejlődő tudományos iskolának és. az általuk képviselt álláspontoknak az egyeztetésére. 1958-ban vetődött fel először Szegeden a hévíz-hasznosítás kérdése. 1958-hoz fűződik a Szegedi Csoport 70 résztvevővel megtartott dunai tanulmányútja. 1959-ben Makón balneológiai ankétot rendezett a Csoport, a budapesti Balneológiai Szakosztállyal közösen. Az ankét eredményeként fogott hozzá Makó városa gyógyfürdőjének kiépítéséhez. A Csoport 1959-ben a Vízügyi Igazgatósággal és a Hazafias Népfronttal közösen emlékezett meg a szegedi árvíz 80 éves évfordulójáról. Az év előadásai szegedi hidrológiai kérdésekkel, a hévízhasznosítással, rizstelepek kérdéseivel és a Tisza élővilágával foglalkoztak. Ebben az évben is szó esett a felszín alatti vizek kérdéséről, új elméleti felfogásban. Az 1960-as évet leginkább külföldi tanulmányúti tapasztalatok ismertetése jellemezte budapesti előadók részéről. A helyi előadók öntözési kérdésekkel foglalkoztak. A Csoport Debrecen és Miskolc környékére, valamint a Fakaca-völgyi tározó megtekintésére tanulmányutat szervezett, és repülőgépes bejárást rendezett a Fehértó vízgyűjtőjén. 1961-ben vízrendezési, öntözési és tó-hasznosítási kérdések megvitatása szerepelt az ülések napirendjén. Fontos rendezvény volt ebben az évben a Szegeddel, mint fürdővárossal foglalkozó két napos ankét. 1961-ben Pécs környékén vett részt tanulmányúton a tagság. 1962-ben a Csoport a nagyüzemi öntözések időszerű kérdéseit tárgyalta több előadás keretében. Szó esett ez évben a felszín alatti vízkészletről, vízkémiai kérdésekről és hívíz kérdésekről is. Az építésipari szakberkekkel együtt a Szegedi Csoport munkabizottságokban dolgozta ki Szeged negyedmilliós nagy várossá fejlesztéséhez szükséges vízellátási, csatornázási és városrendezési kérdéseket. 1962. őszén ünnepelte a Csoport fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepi előadást Vitális Sándor, a Társaság elnöke tartotta „A Magyar Hidrológiai Társaság feledatai a vízgazdálkodás fejlesztése terén" címmel. 1963-ban előtérbe kerültek a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos témák. Természetesen a szennyvíz kérdéssel, halászattal, hidraulikai kérdésekkel ós tanulmányúti beszámolókkal kapcsolatos előadások sem maradtak el. 1964-ben vízrendezési, talajvíz-vizsgálati kérdéseken kívül vízépítési, vízgazdálkodási ós ezzel kapcsolatosan vízjogi kérdések is napirendre kerültek. 1965-ben öntözési, vízilátási és csatornázási kérdéseken kívül a legnagyobb rendezvény Vedres István születésének 200 éves évfordulója megünneplése volt. A Csoport a díszelőadáson kívül kiállítást is rendezett. 1965-ben indultak meg jugoszláv szomszédainkkal a rendszeres csere-látogatások és előadások. Az 1966. évben Szeged város vízellátási és szennyvízkezelési kérdéseivel, a belvízvédekezéssel kapcsolatosan beszámolóval év vízrendezések kérdésével foglalkozott a Csoport. A belvízvédekezés műszaki értékelését a Vízügyi Igazatóság rendezte, s ezen Társaságunk tagjai is tevékenyen részt vettek. 1966-ban került sor Vásárhelyi Pál szegedi szobrának megkoszorúzására, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Szegedi Csoport fennállásának 15 éve alatt eredeti célkitűzéséhez hűen mindenkor hozzájárult a Délalföld különböző hidrológiai kérdéseinek feltárásához és vizsgálatához. A jövőben a Délalföldön újonnan feltárt energiahordozók a hévíz, a földgáz ós a kőolaj kérdésével kapcsolatosan nagyon sok hidrológiai kérdés vár megoldásra ós az ezek megoldásában való közreműködés a Szegedi Csoportba tömörült hidrológusok elsőrendű kötelessége lesz. Dévény István dapunk példányonként megvásárolható: V., Váci utca 10. V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. sz. alatti HÍRLAPBOLTOKBAN