Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

1. szám - Dr. Horváth Lajos–dr. Scheuer Gyula: Javaslat a budapesti hévizek védőterületére

Horváth L.—Scheuer Gy.: Hévizek védőterülete Hidrológiai Közlöny 1967. 1. sz. 7 tárás csak úgy engedélyezhető, hogy eredményes kúttelepítés során a szükséges és megfelelő próbaüzemelés eredményeként jelentkező esetleges káros összefüggés esetén a vízkitermelést korlátozni kell. 4. A budapesti hévizek mint gyógyvizek elsősorban a fővárosi gyógyfürdők céljait kell, hogy szolgálják. A kijelölt védőterületen belül a hévizet adó meglevő forrásokból és kutakból történő hévíz kitermelés, vagy többlet víz kitermelés nem gyógyfürdők vízellátása céljából, hanem ipari hasznosítás (pl. melegenergia) érdekében csak úgy engedélyezhető, ha a meglevő hévizeknél sem mennyiségi, sem minőségi romlást nem okoz, illetve, ha az a gyógyfürdő érdekeit nem sérti. 5. A közös védőterületen belül a vízháztartási egyensúly megőrzése érdekében a hévizet adó meglevő forrásokból és kutakból csak a vízjogi engedélyezési eljárás során megállapított vízmennyiség termelhető ki, ill. az annak megfelelően engedélyezett max. üzemi vízszint létesíthető. Az engedélyezhető max. üzemi vízszintekre javaslatunk: Széchenyi 1 106 m A. f. Széchenyi II 106 m A. f. Margitsziget II 108 m A. f. (ideiglenesen, a Lukács-, Császár-fürdő kútjainál észlelt változások vizsgálata érdekében). Bp-i északi langyosvizek (Pünkösdfürdő, Rómaifürdő, Csillaghegy) 105 m A.f. Bp-i északi melegvizek (Dagálv, Elektromos, Margitsziget 1, III) 105 m A.f. Lukács-, Császár-fürdő langyosvizek 103 m A. f. melegvizek 103 m A. f. (ideiglenesen, a korábban észlelt változások vizsgálata érdekében). Gellérthegy körüli források és kutak: 103—97 m A. f. (Rácz-, Rudas-, Gellért-fürdő) (a mindenkori dunavízállásnak megfelelő szintig) Tétényi úti kút 103 m A. f. Csepeli kút 100 m A. f. (ideiglenesen a több éves hidrológiai megfigyelési időszakra). Az engedélyezett üzemi vízszintértékeket a rendszeresen mért tényleges hidrológiai és vízkémiai adatok ismeretében az illetékes vízügyi hatóság módosíthatja. A módosítás elsősorban a gyógyvízhasznosítás érdekében történhet, ill a meglevő gyógyvizeket és a gyógyfürdő-üzemeket nem károsíthatja. 6. Ujabb kutak létesítése esetén a védőterületen belül a víz jellegének megfelelően a meglevő hévízfeltárásokban engedélyezett üzemi vízszintnél mélyebb üzemi szint nem engedélyezhető. 7. A hévizet adó forrásoknál a kutaknál rendszeres hidrológiai és vízkémiai mérések végzendők, valamint a tényleges vízkitermelést az üzemi naplóban rögzíteni kell. Az 1965. évben mélyített Népliget-i és Pascal Malomnál levő fúrások, melyek a javasolt védőterület határán kísérleti jelleggel készültek, jelenlegi megfigyelési időszakban a közös védőterület kialakításánál még nem vehetők figyelembe. Tulajdonképpen a hévizek mint gyógyvizek védelmét szolgálja a védőterület biztosítása és e kérdéses fúrások gyógyvízhat-znosítás szempontjából még nem értékelhetők. E fúrások kísérleti megfigyelési időszakának (amely legalább 1 év rendszeres folyamatos észlelést jelent) eredményei alapján javasolható a kitermelhető hévíz mennyisége és a max. igénybevehetőség, ill. a védőterület esetleges módosítása.* IRODALOM [1] Alföldi L.: Budapest hévízkutatási kérdései. Vízügyi Közlemények. I 965/3. [2] Bányai L.: Hazai gyógyvizeink eredete. Hidrológiai Közlöny. 1942. [3] Bélteky L.—Gellei A.—Láng G.: A csepeli II. sz. melegvizes kút. Hidrológiai Közlöny. 1962/3. [4] Boldizsár T.: A geotermikus gradiensről. Bányászati és Kohászati Lapok. 1944. [5] Böc.kh J.: A m. kir. Földtani Intézet évi jelentése 1895-ről. [6] Czike K.—Fodorné, Gsányi P.: A kőolajlelőhelyekről származó vízminták deutériumoxid tartalmának vizsgálata. Központi Fizikai Kutató Intézet kiadvány. 1956. [7] Cziráky J.: Adatok három budapesti ártézi kút thermálvizónek. . . Hidrológiai Közlöny. 1953/3—4. [8] Einczinger F.: Esztergom melegvíz forrásai. Hidrológiai Közlöny. 1932. [9] Horusitzky F.: A budai hegység hegyszerkezeteinek nagy egységei. Földtani Intézet Évi Jelentés. 1943. [10] Horusitzky F.: Ujabb hévízfeltárások lehetősége Budapesten. Hidrológiai Közlöny. 1956/1. [11] Horváth J.—Horváth L.: Adatok a budapesti gyógyforrások összefüggéseinek kérdéséhez. Hidrológiai Közlöny. 1952/1—2. [12Horváth J.—Horváth L. : A budapesti termál gvógyvizek összefüggése. Hidrológiai Közlöny. 1957/3. [13] Horváth L.: Budapest i langyos ós melegvizek összefüggésének vizsgálata. Műszaki doktori disszertáció. 1963. [14] Horváth L.—Scheuer Gy.: Rómaifürdő erdei strand vízföldtani viszonyai (kézirat). [15] Horváth L.—Scheuer Gy.: Rudas- ós Imre fürdők vízellátása. FTI szakvélemény. 1958. [16] Horváth 7/.—Scheuer Gy.: Rómaifürdői strand vízellátása. FTI szakvélemény. 1959. [17] Horváth L.—Scheuer Gy.: Budapesti hévizek védőterületi javaslata. FTI szakvélemény. 1962. [18] Horváth L.—Scheuer Gy.: Fővárosi fürdők távlati fejlesztési terve. FTI szakvélemény. 1963. [19] Horváth L.: Budapest termálvízkészlete, újabb termálvíz beszerzés lehetősége. Műszaki Tervezés. 1963/7. [20] Jakuts L.: Újabb hozzászólás Budai hegység hidrotermáinak eredetéhez. Hidrológiai Közlöny. 1950/ 5—6. [21] Juhász J.: Javaslat a budai meleg gyógyvizek korszerűbb feltárására. Hidrológiai Közlöny. 1963/3. [22] Kessler H.: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség ós a beszivárgási százalók meghatározása. Hidrológiai Közlöny. 1954/5—6. [23] Kessler H.: Ujabb adatok a beszivárgási görbéhez. Hidrológiai Közlöny. 1955/5—6. [24] Körösi L.: Magyarország medence területeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani Közlöny. 1963/2. [25] Kunszt J.: A Rudas gyógyfürdő monográfiája. Budapest, 1947. * A kézirat beadása óta időközben a Népliget-i fúrást meddővé nyilvánították.