Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Doromby László: Mezőgazdasági szennyvizek hasznosításának jelentősége és lehetőségei

Doromby L.: Mezőgazdasági szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. 73 A tenyésztelepek a célnak megfelelő összeállításban magukban foglalnak bizonyos számú fiaztató épületet, utónevelő épületet, kocaszállást és kanszállást. A hizlaló telepeken csak hizlaló épületek vannak. A telepszinten keletkező tráqyamennyiséget a 280 kocás tenyésztelepre a 2. táblázat, az 1800 férőhelyes hízlalótelepre a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat Az 1800 férőhelyes hizlaló telepen keletkező trágyamennyiscííck TaÖA. 3. Kojimecmeo 3aeo3oe, eo3HUKawuiux e 1800 MecmHUX ceunapiiHX Tabelle 3. In einer Másterei für 1800 Tiere entstehende Düngermengen Épületek megnevezése Hizlaló Épületek megnevezése 30 kg-os súlycsoport 70 kg-os súlycsoport 110 kg-os súlycsoport Állattartás módja almozatlan Épületek száma 1 db 600 fh-es 1 db 600 fh-es 1 db 600 fh-es Összes vegyes trágya [m

3/nap] . . . 2,03—5,33 3,83—6,46 3,21—5,83 A 3600, illetve 5400 férőhelyes hizlalótelepeknél fenti mennyiségek 2 illetve 3-szorosa keletkezik. A táblázatok értékeit összegezve: A 280 kocás tenyésztelepen almozott állattartásnál 4,16—5,60 m

3/nap almos trágya és 1,14—4,20 m

3/nap elfolyó trágyáié, almozatlan állattartásnál 1,56—2,52 m

3/nap almos trágya (fiaztatóból), 0,00—-1,35 m

3/nap elfolyó trágyáié (fiaztatóból) és 2,73—4,92 m

3/nap vegyes trágya (többi épületből) keletkezik. Az 1800 férőhelyes Uzlalótelepen 9,07—17,62 m

3/nap vegyes trágya keletkezik. A különböző fajta trágyák elszállítási és hasznosítási lehetőségeit a keletkezett mennyiségek figyelembevételével az alábbiakban értékeljük: a) Tenyésztelepeknél almozott állattartásnál, legelőnyösebb a száraz trágyaszállítás és kezelés, az almos trágya „szarvas"-ba hordása. Érlelés után — a felhasználás szükségleteinek megfelelően, — a termőterületekre járművel kell kihordani. Az elfolyó trágyalevet már a keletkezés helyén külön kell választani és legfeljebb 3 napos tárolás után a termőterületen közvetlenül felhasználni, vagy szarvasmarha trágya „szarvasok" locsolására hasznosítani. Almozatlan állattartásnál a fiaztató épület almos trágyáját előzők szerint szállítják és kezelik, az elfolyó tárgyalevet pedig a többi épület vegyes trágyájához keverik. A megadott vegyes trágyamennyiség a 280 kocás tenyésztelepnél még összesen kb. 10 m

3/nap felmosóvízzel felhígul. (Az 560, illetve 840 kocás tenyésztelepeknél 21, illetve 31 m

3/nap.) A kb. 13—16 m

3/nap folyékony, hígított trágyamennyiség eltávolítására ezekután kézenfekvően az úsztatott trágyaszállítás és ezt követő nedves hasznosítás alkalmazható. Úsztatott trágyaszállításnál a trágya zárt csatornában jut ki az épületből és zárt csatornahálózatban akár úsztatva gravitációsan, akár nyomással, közvetlenül a felhasználás helyére kerül, ahol azonnal, de legfeljebb 3 napon belül fel kell használni. A tenyésztelepek jelenlegi állattartási technológiája megkívánja tehát, hogy az utónevelők, kocaszállások, kanszállások mind a száraz, mind az úsztatott trágyaszállításra be legyenek rendezve. Gazdaságossági szempontból kívánatos volna az épületen belül olyan trágyaeltávolító berendezés kialakítása, mely mindkét szállítási módnál alkalmazható. b) Hizlaló telepeknél a megadott vegyes trágya mennyiség az 1800 férőhelyes hizlaló telepnél még összesen kb. 38 m

3/nap felmosóvízzel felhígul. (A 3600, illetve 5400 férőhelyes hízlalótelepeknél 77, illetve 115 m

3/nap.) A kb. 47—56 m

3/nap folyékony, hígított trágyamennyiség elszállítására, mindenképpen az úsztatott trágyaszállítás és ezt követő nedves hasznosítás kívánatos. Más megoldások üzemelési szempontból költségesek és üzemszervezési szempontból többnyire leküzdhetetlen nehézségeket okoznak. Szarvasmarhatelepek Az állattartási épületek szennyvizének fizikai állapota, összetétele és mennyisége az egyes épületfajtáktól, az állatok életkorától és a tartásmódtól függ. Hazai viszonyaink között általában a félig zárt és a zárt tartást alkalmazzák. Félig zárt tartásnál az egyik oldalon nyitott épületben elhelyezett állatok mind az épületben, mind a hozzá csatlakozó kifutóban szabadon, kötetlenül mozoghatnak. Zárt tartásnál az állatokat zárt épületben tartják, a hozzá csatlakozó kifutó csupán jó időben jártatásra szolgál. Az épületben az állatok csoportosan -— esetleg kisebb ketrecekben — kötetlenül, vagy egyedi állásokban kötötten lehetnek elhelyezve. A különböző telepfajtáknál hazai viszonyaink között a következő állattartások szokásosak: Növendékmarha telepek: kötetlen félig zárt tartás, kötetlen zárt tartás, kötött zárt tartás. Tehenészeti telepek: tehénistállókban kötött zárt tartás, ellető istállókban kötött zárt tartás, borjúnevelőkben kötetlen zárt tartás ketrecekben. Hízalaló telepek: kötött zárt tartás. Az egyes épületekben keletkező trágyameny nyiségre vonatkozóan csak keretszámok adhatók (4. táblázat), melyeken belül a pontos értékeket az adott helyen esetenként kell megállapítani. Növendékmarha istállók Mind a kötetlen félig zárt, mind a kötetlen zárt tartásnál az állatok az épületben, illetve a kifutón szabadon mozognak. A trágyaeltávolítás techno-