Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Hamvas Ferenc: A balatoni parterózió vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 560 VÍZÉPÍTÉS A balatoni parterózió vizsgálata HAMVAS FERENC* 1. Előzmények A Balaton-környék nagyarányú fejlesztése — mely elsősorban az üdülőhálózat, a szállodák, strandok, kempingtáborok és más idegenforgalmi létesítmények kiépítésében jelentkezik — lendületet adott a közút, a vasút és a víziút korszerűsítésének, illetve újabb, ilyen jellegű munkálatok megkezdésének is. A nagyarányú építkezésekkel egy időben jelentkező helyigény különösen a partmenti területsávot tette igen értékessé. Mivel az említett területsáv nagyrészén még nem építették ki a partbiztosító műveket, a létesítmények használói rövidesen azt tapasztalták, hogy a Balatonnal határos, de nem védett, igen értékes területeik állandóan csökkennek. A területcsökkenés oka: a hullámzás és a jég okozta parterózió, mely évről évre jelentős területeket hódít el az eróziónak elsősorban kitett déli parttól. Az említettek ismét ráirányították a figyelmet a jelenség alaposabb tanulmányozására. A helyzet feltárására irányuló munkák 1958ban indultak meg. A munka célja: meghatározni a parterózió számszerű értékét, feltárni a jelenség okait, területi megoszlását, az eróziót elősegítő és gátló tényezők nagyságrendjét és szerepét, valamint kideríteni az elhabolt partanyag vándorlási irányát. 2. A parterózió nagyságát befolyásoló tényezők 2.1. A hullámzás okozta parterózió A Balaton parterózióját okozó tényezők közül kétségkívül a két legjelentősebb a hullámzás és a jégnyomás. A yízfelszínen különösen 5 m/s-ot meghaladó és legalább 2 óra tartósságú szelek hatására jelentős magasságú hullámok alakulnak ki. A partra futó hullámok ütő és szívó hatása a part anyagát megbontja, s így a víz évről évre tetemes területeket hódít el az eróziónak elsősorban kitett déli parttól. Ugyanakkor a partról elsodort talaj másutt esetleg feliszapolódást okoz [1, 2]. A vizsgálatok szempontjából mértékadónak tartott helyeken ellenőrző szelvényeket tűztünk ki (1. ábra). Kiválasztásuknál a következő szempontok érvényesültek: a) a partalakulat egyszerű, mesterséges beavatkozásoktól mentes legyen, b) a szelvény környezetében a vízfelőli és lehetőleg a partfelőli részen se legyenek mesterséges építmények, c) a hidro-meteorológiai jellemzők zavartalanul meghatározhatók legyenek. A vizsgált partszakaszok felső rétegét 10—20 cm-es, fűvel benőtt humusz borítja. Ez alatt iszapos, finom-, közepes- és durva homok tartományba tartozó, több méter vastag talajréteg húzódik. E réteg vízáteresztő képessége &=1,2-10~

2 cm/s. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest A partelhabolás számszerű értékét minden esztendő azonos időszakában cm rendű pontossággal határozzuk meg. A 9 ellenőrző szelvénynél átlagosan 1,2 m/év, a 4. jelű szelvénynél (2. ábra) pedig 1,6 m/év nagyságú eróziót mértünk. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1,2 m/év átlagtól a helyi viszonyoktól függően elég jelentős eltérés lehetséges (például Fonyód közelében a 2,5—3,2 m-t is mértünk). Az eróziós tevékenység — az eddigi tapasztalatok szerint — a mindenkori partéltől a víz felé számított 10—20 m-re terjed ki és ezen belül is a parthoz közelebb eső 3—4 m-en a legnagyobb. A parttól a víz felé számított 20 méteren túl húzódó sekélyvízi zóna csak kismértékű változást mutat. Itt említem meg, hogy a Balaton partvonalának alakulására vonatkozó, két évszázadra visszamenő adatokat felhasználó kutatások szerint [3] a parterózió számszerű értéke a 7 jelű szelvény közelében 1926—32 között 15 m, a 8 jelű szelvény környezetében 1896—1943 között 100—110 m volt. A mondott számokat méréseink eredményei való1. ábra. A parteróziót ellenőrző szelvények helyszínrajzi elhelyezkedése Puc. 1. PacnoAOxceHue KOHtnpojibtibix, öepeeoeyw spo3uw, ceieHuü e nnane Abb. 1. Lageskizze der Ufererosion-Kontrollprofile Relatív távolság [m] 2. ábra. A parterózió előrehaladása a 4. sz. ellenőrző szelvénynél Puc. 2. riepedeuMcmue öepezoeoü ap03uu y 4-ü KOHwpoAbHOÜ AUHUU Abb. 2. Fortschritt der Ufererosion beim Kontrollpunkt Nr. 4