Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla: A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésénak ritmusai és vízföldtani jelentőségük

Dr. Molnár B.: A Dél-Alföld, pleisztocén feltöltődése Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 541 D IV. [m] [m] 375 V. CaCOj 0 10 20 30 VI. 12 3 4 5 6 j i L_ • i -350 -400 400 450 -56 -57 •54 -55 58 -53 = -65 >? X'\\\W ( 4. ábra. A szentesi fúrás 375—492,8 m közötti szakaszának üledékkifejlődése Jelmagyarázat az 5. ábrán Abb. 4. Sedimentausbildung der Strecke zwischen 375—492,8 m der Bohrung bei Szentes. Zeichencrklárung s. bei Abb. 5 kőzetliszt So értéke még kevésbé ingadozik. A lö­szös üledéké csak 2,0 és 3,44 között változik, azon­ban az utóbbi nagyobb értéket is kettős maximumú minta adta. Ismeretes, hogy az el nem változott eolikus származású üledék jól osztályozott. A fú­rásban talált ilyen jellegű anyag eolikus származá­sát ez is megerősíti (11. ábra 1. táblázat) (Miháltz 1953, Moldvai 1957). Az apró homok igen jól osztályozott, So értéke mindössze 1,24 és 2,53 közötti. Az utóbbi nagyobb értéket azonban kettős maximumú, tehát összemo­sott anyag (21. minta) adta. Ali. ábrán látható, hogy a 49 és 24-es minta között változás követke­zik be. A mélyebb, csak folyóvízi eredetű részen, tehát a 24-es minta alatt igen jól osztályozottak az apró homok üledékek, amely azt jelenti, hogy ezek lerakódása idején az üledékképződés mindig hason­ló volt. Tehát csak mélyebben és a finomabb szem­cséjű kőzetek lerakódása idején változott gyorsan az üledékképződés feltétele. A felső eolikus üledékkel váltakozó, és mint látni fogjuk részben már a Tisza által lerakott apró homokrétegekben az So érték változóbb, amely visszatükrözi az üledék különböző irányból történő lehordását, illetve a változatosabb, nemcsak folyó­vízi üledékképződési feltételeket (12. ábra, 1. táb­lázat 5—24, minták). A vizsgált finom homok min­ta So értéke igen változó a középszemű homoké pe­dig közepes volt. 2. A kurtózis a szemcseösszetételi görbe csú-

Next

/
Thumbnails
Contents