Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Dégen Imre: A vízgazdálkodás III. ötéves terve

Dégen 1.: A vízgazdálkodás III. ötéves terve tervezésük, kivitelezésük összehangoltan, a különböző forrásokból (állami költségvetés, üzemek saját eszközei, társulati érdekeltségi hozzájárulás, bankhitelek stb.) származó anyagi eszközök koncentrált egységes terv szerinti felhasználásával történik. Ezeknek a szempontoknak érvényesítésével a következő években lényegesen meggyorsul a vízrendezési munkák fejlesztési üteme és hatékonysága. A kisvízfolyások rendezése régebben a mederrendezésre és a levezető csatornahálózat építésére korlátozódott. Ezt a gyakorlatot felváltotta az egész vízgyűjtőre kiterjedő mezőgazdasági, talajvédelmi, vízrendezési és erdészeti munkák együttes összehangolt alkalmazása. A gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek zöme a talajvédelemre szoruló területeken van. Egy bizonyos lejtő kategórián felül azonban — a 15—17°-osnál nagyobb hajlásszögű lejtők esetén — általában nem gazdaságos mindazoknak a költséges komplex talajvédelmi és vízrendezési munkáknak az elvégzése, melyek az ilven területeknek szántóföldi művelésre való alkalmassá tételéhez szükségesek. Mind a gazdaságok, mind a népgazdaság számára sokkal hasznosabb, ha ezeket a területeket erdősítjük. A múltban a vízfolyások medrét a 4—5 évenkénti gyakorisággal előforduló árvízi hozamok levezetésére méretezték, a mezőgazdaság növekvő igényeinek megfelelően a kisvízfolyások medrét úgy építjük ki, hogy a 10 évenként előforduló legnagyobb vízhozam levezetésére legyenek alkalmasak. Jelenleg a kisvízfolyások vízhálózatának a főbefogadóknak kb. 63%-a van ennek megfelelően méretezve. Ezt a kiépítettségi fokot a III. ötéves terv időszakában kb. 70%-ra növeljük. Az árvízvédelemről Az 1963. évi, majd az 1965. évi árvizek, végül 1966 tavaszán a Tisza völgyében lezajlott árvíz egyértelműen bizonyítják, hogy bár árvédelmi rendszerünk fejlesztése érdekében az elmúlt években sokat tettünk, jelentősen meg kell gyorsítani az árvízvédelmi művek kellő biztonságra való kiépítésének és a folyószabályozás fejlesztésének ütemét. Az elmúlt 20 évben országunk folyóin 15 árvíz vonult le. Ezek közül 7 árvíz gátszakadást és jelentős károkat okozott. Az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni védekezésnél csak a népgazdaság erőforrásainak rendkívüli mozgósításával, jelentős költséggel és szinte emberfeletti erőfeszítéssel sikerült nagykiterjedésű területek, számos város és község elöntését elhárítani. A töltéseket az árvíz mind hidraulikai, mind talajmechanikai szempontból a védőképességüket jóval meghaladó mértékben vette igénybe. A töltések magassága és keresztszelvénye több száz kilométer hosszban nem felel meg a biztonsági követelményeknek. Az árvízvédelmi művek jórészt a múlt század második felében kezdetleges, gyakran hibás eljárásokkal épültek, minőségi állapotuk, talajmechanikai jellemzőik sem kielégítőek. Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy azokon a védvonalszakaszokon, amelyeket a kívánt mértékben megerősítettek, a biztonság kielégítő, a védekezés nem igényelt nagyobb erőösszpontosítást és a védekezési költségek is lényegesen alacsonyabbak voltak. Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. 55 A III. ötéves terv időszakában mintegy 10 millió m

3 földmunkával erősítjük az árvédelmi töltéseket. Ez a földmunkamennyiség kb. egyötöde annak, amit az árvízvédelmi töltéseknek a 100 évenkénti előfordulási valószínűségű árvizekkel szembeni biztonságra való kiépítéséhez el kell végezni. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi építési ütem mellett három évtized volna szükséges az árvízvédelmi töltésrendszernek az előírt biztonságra való fejlesztéséhez. Elsősorban a dunavölgyi árvízvédelmi műveket erősítjük, főleg azokon a szakaszokon, amelyeknek védőképessége a legutóbbi árvizek során nem bizonyult kielégítőnek. Megépül a Sió torkolati árvízkapu. Árvizkaput építünk a Dunavölgyi Főcsatorna torkolatánál is. Megkezdődnek az Ipolymenti árvízmentesítési és mederrendezési munkák. Az 1966. évi árvíz tapasztalatai alapján a Tisza mellékfolyói elsősorban a Körösök — mentén is erősítjük az árvízvédelmi gátakat. Az országhatár menti lokalizációs töltéseket — mindenekelőtt a Fekete-Körös és a Fehér-Körös közötti szakaszon— nagyobb biztonságra építjük ki. A dunai árvízvédekezés során tapasztalt szivárgási jelenségek és a töltések tömörségvizsgálata igen nagymértékű, helyenként az egész töltésszelvényre kiterjedő tömörséghiányra mutatnak. Ezért a töltések tömörségére és egyéb talajmechanikai jellemzőire, a buzgárveszélyes szakaszokon pedig az altalaj feltárására irányuló vizsgálatokat tovább folytatjuk, hogy az itt szerzett tapasztalatokat a gyakorlatban mielőbb hasznosíthassuk az árvízvédelmi művek fejlesztésénél. A legutóbbi árvizek tanulságai is megerősítették azt az irányelvet, hogy az árvízvédelmi gátak méretezésénél a hidraulikai és talajmechanikai követelményeket egyaránt érvényesíteni kell és figyelembe kell venni, hogy az árvizek visszatartását sohasem az árvízvédelmi töltés egyedül, hanem az előtte, alatta és mögötte levő taiajtömb is végzi. Ez a talajtömb az árvíz romboló hatására éppúgy elszakadhat, mint a töltés. Ebből következik, hogy az árvízvédelmi gát fogalma nem szűkíthető le csupán a töltésre, hanem a földfelszín fölé épített töltést és az alatta levő talajt együttesen tartalmazza. Különös gondot kell fordítani a töltések előtti anyaggödrök, morotvák, elhagyott medrek, elvékonyodott fedőrétegek feltöltésére. Ez a töltések állékonysága szempontjából éppoly fontos, mint magának a töltésszelvénynek az erősítése. Az árvízvédelem magasabb színvonalra emelése, műszaki és gazdasági hatékonyságának növelése sokrétű, bonyolult feladatok megoldását teszi szükségessé. Ezek közül kiemelem a következőket: az árvízvédelmi töltések építési módszereinek tökéletesítése korszerű talajmechanikai és hidraulikai elvek alapján, a töltések tömörségi állapotának vizsgálatára alkalmas eljárások fejlesztése, a hullámterek rendezése, az anyaggödrök feltöltése hidromechanizációs eljárással, a szabadon hagyandó hullámtéri sávból a fák és a bokrok kitermelése, a védekezés eszközeinek és módszereinek továbbfejlesztése, az árvízi előjelzés tökéletesítése. Az árvízmentesítési munkák csak akkor hozhatnak hosszú időre szóló és teljes értékű ered-