Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

11. szám - Hegedűs Miklós–dr. Szesztay Károly: Adalékok a hótakaró vízegyenértékének nyilvántartásához

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 47. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 481—528. oldal Budapest, 1967. november HIDROLÓGIA Adalékok a hótakaró vízegyenértékének nyilvántartásához* HEGEDŰS MIKLÓS" és Dr. SZESZTAY KÁRÓL Y« a műszaki tudományok doktora Magyarország 93 ezer km

2-nyi területén a hótakaró vastagságát — az Országos Meteorológiai Intézet ez idő szerint, kereken 1000 állomásból álló országos csapadékmérő hálózata útján — mintegy 80 év óta rendszeresen nyilvántartják. A hótakaró vízegyenértókének nyilvántartására 1960-tól kezdődően a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet létesített országos hálózatot, amely jelenleg 52 állomást számlál (1. ábra). A tanulmány a hósűrűségmérő állomásokon és néhány hidrológiai kísérleti területen az elmúlt években végzett mérések alapján a magyarországi adottságokhoz legjobban igazodó mérési és nyilvántartási módszerek kialakítását célzó vizsgálatok néhány eredményéről számol be. A mérés módszere A hótakaróban tárolt vízkészlet pontbeli értékét mintavétellel és a minta súlyának megmérésével-közvetlenül meg lehet állapítani. Minthogy a mintavétel — különösen ha a hótakaró vastag — meglehetősen fáradságos és a hótakaró egy másik adatának, a vastagságnak a mérése pedig igen egyszerű, többnyire kombinatív megoldást alkalmaznak : viszonylag sok pontban mérik a hótakaró vastagságát és ennél lényegesen kevesebb pontban mindkét adatot (a vastagságot és a vízegyenértéket). A hótakaróban tárolt vízkészlet (vonalmenti, vagy területi) átlagát ezután a vastagsági adatok és a mintavételi pontokra meghatározott térfogatsúly adatok átlagának szorzataként számítják. A nyilvántartás fenti módszerének egyik fontos kérdése avastagságmérési és a mintavételi pontok célszerű arányának megállapítása. Ennek az arányszámnak a megválasztásában tekintettel kell lenni egyrészt a kétféle mérés pontosságának összhangjára, másrészt a vastagság és a térfogatsúly (vonalmenti, területi) változékonyságára. A vastagságmérés és a vízegyenértékmérés pontosságának összhangja A mérés eszközeiből és körülményeiből származó adottság, hogy a hótakaró vastagságát 1 cm, vízegyenértékét 1 mm pontossággal mérik. Köz* A Nemzetközi Hidrológiai Deeennium keretében 1967 augusztusában Leningrádban megtartott „Árvizek és számításuk" szimpozionra beküldött tanulmány. ** Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. vetlenül belátható, hogy a kétféle mérés pontossága csak akkor van egymással összhangban, ha a hótakaró térfogatsúlya 0,10 g/cm

3. Ebben az esetben ugyanis 1 cm vastagság-változás 1 mm vízegyenérték-változást jelent. Ha a térfogatsúly nagyobb 0,10 g/cm

3-nél akkor a vízegyenértéket, ellenkező esetben a vastagságot mérjük a másikénál nagyobb pontossággal. Az azonos pontosságú mérések feltételeit vizsgálva felmerülhet az a gondolat, hogy a kisebb pontossággal mért tényező esetében a mérések (ismétlések) számával kompenzáljuk a különbséget. Ha közelítő tájékozódásként elfogadjuk a véletlen hibák elméletének azt a megállapítását, amely szerint az eredő pontosság a mérések (ismétlések) számának négyzetgyöke arányában változik, az azonos pontosság biztosításához a térfogatsúlytól függően a 2. ábra szerinti ismételt mérésre van szükség. A 2. ábra adatainak értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a mintavételt az előző mérések miatt valójában nem lehet megismételni, vagyis a mérési pontosság megállapítása lényegében nem különíthető el a két tényező (vonalmenti és területi) változékonyságának vizsgálatától. A térfogatsúly meghatározásának pontossága A mérési vonalra, vagy a területre jellemző átlagos térfogatsúly számításakor az egyes mintavételi pontokra megállapított h térfogatsúly adatokból kell kiindulni. (h a hótakaró vízegyenértéke mm-ben, v a hótakaró vastagsága cm-ben, t a térfogatsúly g/cm

3-ben). Ismerve h és v mérésének pontosságát (1 mm, illetve 1 cm) felmerül a kérdés, hogy az (1) képlet szerinti hányados kiszámításában hány tizedesjegyet szabad elfogadni a térfogatsúlyt jellemző pontosságként. A térfogatsúly valódi pontosságának megállapításához az egységnyi vastagság-változásnak és vízegyenérték-változásnak a különböző adottsá-