Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

2. szám - Dégen Imre: A vízgazdálkodás III. ötéves terve

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 47. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Budapest, 1967. február 49-100. oldal VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás III. ötéves terve DÉGENIMRE az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetfijc Tisztelt Évzáró Ülés ! A Hidrológiai Társaság évzáró ülése eredményekben gazdag mérleget vonhatna akkor is, ha csupán a magyar vízgazdálkodás és a Társaság tevékenységének az elmúlt év folyamán elért fejló'déséről adna számvetést. Az elmúltév azonban nem vizsgálható a vízgazdálkodás és a műszaki haladás egyetlen területén sem elszigetelten, önmagában. A magyar népgazdaságban ugyanis a fejlődésnek most olyan szakaszához érkeztünk, amikor nem csupán az 5 éves tervidőszakok egyike zárult le, és egy új 5 éves terv küszöbét léptük át, hanem immár kimerülőben vannak a gazdasági növekedés extenzívforrásai és előtérbe lép az intenzív jellegű gazdasági fejlődés. Az intenzív gazdasági fejlődés jellemzője a gazdasági hatékonyság és a minőségi követelmények magasabb fokú, következetesebb érvényesítése, a műszaki haladás meggyorsulása. Gazdaságunk olyan fejlődési szakaszba jutott, amely mind a gazdasági fejlődés jellegét és irányát, mind a gazdálkodás módszereit tekintve új utak keresésére késztet. A fejlődésnek ebben a szakaszában a termelékenység és a gazdaságosság fokozottabb növelésével az eddiginél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben bővülő anyagi alapot kell teremtenünk a felhalmozásra, a műszaki fejlődésre, az életszínvonal további emelésére. E célkitűzések tükröződnek harmadik 5 éves tervünkben és ezek jegyében folyik gazdaságirányítási rendszerünk reformjának megalapozása. Már 1966. évi tervünk is az átfogó gazdasági reform bevezetésének szerves és fontos része, bár az új gazdaságirányítási rendszernek még csak kezdeti elemeit tartalmazza. * A Magyar Hidrológiai Társaság 1965, évi évzáró ülésén elhangzott előadás. Évzáró ülésünkön, a közvetlen teendőkön túl szólni kell a vízgazdálkodás harmadik 5 éves tervének főbb célkitűzéseiről, megvalósításra váró feladatainkról. Említést kell tenni azokról a mélyreható változásokról is, amelyek a második ötéves terv időszakában a vízgazdálkodás terén végbementek és megalapozták az intenzív jellegű fejlődést, a népgazdaságnak ezen a — nemcsak feladataiban egyre bővülő, de jelentőségében is mindinkább növekvő — területén. A vízgazdálkodás komplex szemlélete és gyakorlata, magának a „vízgazdálkodásinak szabatos fogalmi elhatárolása is a második ötéves tervidőszak folyamán bontakozott ki. Az utóbbi években nemcsak a felszíni és felszín alatti vízkészletek feltárása és számbavétele haladt jelentős léptekkel előre, de kidolgoztuk a vízgazdálkodási mérleg összeállításának és ábrázolásának, a vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodásnak nemzetközi viszonylatban is nagyra értékelt, újszerű módszereit. Felmértük országunk vízgazdálkodási adottságait és a vízgazdálkodás számbavehető fejlesztési lehetőségeit kidolgoztuk a jövő vízgazdálkodásának átfogó, előremutató hosszú távlatú tervét, a Vízgazdálkodási Kerettervet. Mindezekben, nemkülönben az árvízvédelem, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az ipari és lakótelepi vízellátás, a csatornázás, a vizek minőségének védelme a vízépítőiparnak korszerűsített, nagyüzemi iparrá fejlesztése terén az utóbbi 5 év során elért jelentős eredményekben nagy szerepe van a Hidrológiai Társaság értékes tevékenységének. A Társaság tevőlegesen elősegítette a vízügyi államigazgatási szervek, a kutató- és tervezőintézetek és a termelővállalatok számos gyakorlati feladatának a megvalósítását, jobb műszáki, tudományos megalapo-