Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

V 432 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. Egyesületi és műszaki hírek A Magyar Hidrológiai Társaság Bajai Csoportja 1967. április 10-én Baján ankétot rendezett az 1965—66. évi belvízi helyzet tapasztalatairól. Az ankét során a Du­navölgyi főcsatorna belvízrendszerének általános ismerte­tését Vukováry Attila állította össze, amely ismertetést távollétében felolvastak. Az 1965 és 1966. évi belvízi hely­zetet Bosznay Miklós jellemezte, míg az 1965. és 1966. évi belvízvédekezés tapasztalatairól Palov Pál tartol t elő­adást. A Bajai Csoport belvízi ankétja is értékes része azoknak a tanácskozásoknak, amelyeket a Magyar Hidro­lógiai Társaság különböző vidéki csoportjai az illetékes Vízügyi Igazgatóságokkal karöltve tartanak az 1965. óta bekövetkezett és azóta szinte folyamatosnak mondható belvízvédelmi és árvízvédelmi tevékenységükről és ezek értékeléséről. A Szegedi Csoport május 8-án előadó ülést rendezett, amelyen Galli László az árvízvédelem építés-földtani feladatairól tartott vetített képes előadást. Előadásának gerince az 1965. évi dunai árvízvédekezés volt, de fontos adatokat ismertetett az 1966, sőt az 1967. évi tiszai ós bodrogi áradásokról is. A Borsodi Csoport a MTESZ Borsod megyei szerve­zetének rendezésében tartott III. Borsodi Műszaki Hetek alkalmából a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szervezetével közösen 1967. május l6-án Sály köz­ségben a Szabad Föld MGTSz. területén ,,Dombvidéki öntözések" címmel előadás sorozatot és helyszíni bejárást rendezett. Az előadás sorozatot Szögeczki László, az MSZMP Borsod megyei Bizottság Mezőgazdasági Osz­tálya vezetője nyitotta meg, majd dr. Tóth Mihály a dombvidéki víztározókból történő öntözésekről, dr. Szalai György a dombvidéki öntözések eróziós kérdéseiről tartott előadást. A hozzászólásokat követően a sályi víztározó és öntöző telep ismertetésére ós helyszíni bejárá­sára került sor, amelynek vezetője Csávási Miklós volt. A Békés megyei Csoport május 17-ón Gyulán meg­tartott előadó ülésén dr. Szebellédy Lászlóné a mezőgaz­daság kemizálásáról és a felszíni vizek szennyeződós elleni védelméről adott elő. A Szolnoki Csoport a 111. Szolnoki Kulturális Hetek keretében 1967. május 17 és 18-án a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal, az Állami Gazdaságok Szolnok megyei Igazgatóságával, a Megyei Tanács VB. Mezőgaz­dasági Osztályával és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szolnok megyei szervezetével közös rendezésben Mezőgazdasági Tudományos Napokat tartott, amelyen Szászhelyi Pál orsz. vízügyi főigazgatóhelyettes a kis­körei vízlépcsőről és a hozzá tartozó öntöző rendszerekről tartott előadást. A Mezőgazdasági Tudományos Napok keretében nyitották meg az Országos Vízügyi Újító Ki­állítást is a szolnoki Tiszaligetben, és rendeztek Vízügyi Műszaki Fejlesztési Ankétot. A mííszaki fejlesztési anké­ton a következő előadások hangzottak el: Nemes Gerzson: Az öntöző- és belvízcsatornák fel­iszapolódásának okai ós az azzal kapcsolatos problémák. Pálhidy Csaba: Az öntözés szükségességének vizs­gálata. Kapusi Lajos: A tiszafüredi öntözőrendszer burko­latának felújítása. Pápay János: Öntöző és belvízcsatornák műtár­gyainak elő- és utófenék burkolata. A Középdunántúli Csoport a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat ós a Velencei-tavi Intéző Bizottság köz­reműködésével a Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves fennállása alkalmából 1967. május 30-án ós 31-ón Ve­lencei-tavi Ankétot rendezett. Az ankét megnyitóját Karászi Kálmán, a Középdunántúli VÍZIG igazgatója tartotta. Az ankét során a következő előadások hang­zottak el: Dr. Tildy Zoltán: A Velencei-tó természetvédelme. Dr. Kertai Ede: Természetes és mesterséges táro­zóink vízgazdálkodási szerepe. Dr. Springer Ferenc: A Velencei-tó üdülőkúlturájá­nak fejlesztése. Mohos Pál: A Velencei-tó vízgazdálkodási ós víz­építési kérdései. Fritz Kopf: (Ausztria): A Fertő-tó védelme. Az előadásokat követő vita vezetője dr. Lászlóffy Woldemár volt. Az előadásokat ós a vitát követően helyszíni tanulmányi kirándulás volt napirenden dr. Papp Ferenc egyetemi tanár vezetésével. A Szombathelyi Csoport a Vasi Műszaki Hetek ke­retein belül 1967. május 29 és 31 között Kőszegen víz­gazdálkodási ankétot rendezett, amelyen a következő előadások kerültek sorra: Dr. Kneffel Pál: Pathogón coli törzsek által okozott járvány vezetett vizeken. Dr. Pajor Géza: Nitrátos ivóvizek okozta egészségi ártalmak jelentősége. Dr. Joó Ottó: Vízgazdálkodásunk helyzete ós táv­latai területünkön. Pachner Csaba: A vízkészlet-gazdálkodás helyzete és feladatai Ny ugat- ü unántúlon. Az ankét napirendjén mérésekkel kísért műszer­bemutató is szerepelt, azonban a váratlanul kedvezőtlenre fordult időjárás miatt ezt a bemutatót nem lehetett megtartani. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály május 10-ón tartott előadó ülésén dr. Kozák Miklós a belvízlevezető csatornahálózat új alapokon, digi­tális számítógéppel történő hidraulikai méretezéséről tar­tott előadást. Az előadó az ált alános elemzéshez {olyan sémát választott, ahol a belvízhálózat fő- ós mellék­ágakból állott. Figyelembe vette a hidraulikai folyamat­nak megfelelően a koncentrált és a hossz mentén változó megosztó vízterhelés eseteit is. Ugyancsak figyelembe vette az elszivárgási ós párolgási veszteségek hatását is. A szükséges tényezők vizsgálatát követően levezette a számítás alap jául szolgáló karakterisztikus egyenleteket. A további számításokat a nem-permanens vízmozgá­sokra vonatkozó karakterisztikus módszer alkalmazásával mutatta be az előadó és erre írt ALGOL-formanyelvfi matematikai programot. A Magyar Hidrológiai Társaság 1967. május 16-án az Építőipari Tudományos Egyesülettel és a Közlekedés­tudományi Egyesülettel közösen előadó ülést rendezett, amelyen dr. Gábor István bevezetője után dr. Kézdi Ár­pád egyetemi tanár tartott előadást a dunaújvárosi part­rogyás okairól és a helyreállítási munkálatokról. Az előadó ismertette a terület geológiai adottságait és a múltban előfordult mozgásokat. Bemutatta a vasmű és a város telepítése során a terület vízföldtani viszonyaiban bekö­vetkezett változásokat, azok következményeit, vala­mint a partrogyás létrejöttének folyamatát. Szólott az ^állékonysági vizsgálatok módszereiről és eredményeiről, á védekezés és helyreállítás céljából lebonyolított kü­lönböző helyszíni vizsgálatokról ós tudományos kísérle­tekről. Ismertette a partszakasz állékonyságának bizto­sítására legalkalmasabbnak ítélhető védelmi rendszer kiválasztásának kérdéseit. A Szennyvíz Szakosztály az Építéstudományi Egye­sület Mérnöki-létesítményi és Közműépítési Szakosztá­lyával közösen 1967. május 17-én tanulmányi kirándu­lást rendezett, amelyben megtekintették az MMG Mechanikai Mérőműszerek Gyára galvanizáló üzeméhez épített sav-, króm-, és ciántalanító berendezést, amely tel­jesen automatikusan, folyamatosan működik. A beren­dezést Bösler Károly, a kezelést és karbantartást Kádár László ismertette. Ugyanazon a napon a tanulmányi kirándulás megtekintette a Telefongyár galvanizáló üze­méhez épített víz- és szennyvíztisztító berendezéseket, ame­lyeket Herédy Sándor és Szakáll Kálmán ismertetett, kezelését pedig Kari Imre mutatta be. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály, vala­mint a Limnológiai Szakosztály 1967. május 10-ón közös előadó ülést rendezett, amelyen dr. Farkas Péter ós Ur­bányi György az oldott-oxigén mérő membrán-elektródok alkalmazásával nyert tapasztalatokról, dr. Ormay László és dr. Schiefner Kálmán a vegyianyagokkal erősen szennyezett vízfolyások higiénés mikrobiológiai vizsgá­latáról tartott előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents