Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
9. szám - Árvai József–Galambosi István: A geotermikus energia felhasználása során szerzett tapasztalatok Szegeden
Árvái J.—C-alambosi I.: A geotermikus energia Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. 415 5. táblázat A szegedi hévízkutak műszaki adatai TaöAuija 5. TexHuiecnue daHHue mepMa/ibnux Koxodyee e Cezed Tabella 6. Technische Daten der Thermalbrunnen in Szeged A kút helye A feltárás ideje Mélység [fm.] Rétegnyitások helye m-től m-ig Sztat. vízszint [±fm] Vízhozam Hőmérséklet °C Termelt Kísérő gáz összes oldott só [mg/l] A víz PH értéke A kút helye A feltárás ideje Mélység [fm.] Rétegnyitások helye m-től m-ig Sztat. vízszint [±fm] (m 'ló) üzemi szint [±fm] kútfejnél talpon hőenergia [10' kcal/év] 0) •o s Í5 fűtőértéke [kcal/ Km') összes oldott só [mg/l] A víz PH értéke Klinika 1965 1999,5 1727,0—1741,0 1747,5—1750,0 1795,0—1801,0 1809,0—1813,0 1876,5—1883,0 1909,0—1914,0 104,1 90,6 112,0 59 042 vizsgálat alatt 4680,0 vizsgálat alatt Textilművek 1965 1999 1745,5—17.48,0 1753,0—1759,5 1762,0—1767,0 1768,0—1771,0 — 68,8 — 89 97 (1500 m-nél) 37 843 11,7 6000 2680,0 7,8 Móra F. Tsz. 1966 2007 1655,0—1680,0 1700,0—1711,0 1716,0—1724,0 1782,0—1799,0 1799,0—1812,0 — 84,0 + 2,00 86 106 44 150 vizsgálat alatt • (1) A termelt hőenergia mennyisége ^ = 90 — 26°C esetén Q =5,76 x 10" x 24 x365 kcal. A többletberuházás megtérülési ideje: 8519-3652 = 1,34 év. 5017- 1389 A geotermikus kommunális hőellátás ugyanazon hőmennyiség leadásához szükséges tömbkazántelep létesítési költségéhez képest 4867/m Ft többletköltséggel jár. A folyamatosan felmerülő költségek ellenben — az 1965/66-os év adatait figyelembe véve — a tömbkazántelep üzemeltetési költségeihez viszonyítva 3628/m Ft megtakarítást eredményeznek évente. Tehát a geotermikus energia kommunális célokra történő hasznosításának beruházási költségei a hagyományos tömbfűtés létesítési költségeihez képest nagyobbak. Népgazdasági szinten viszont az alacsony üzemeltetési költségek következtében a geotermikus kommunális hőellátás gazdaságilag igen hatékony, amit az 1,34 óv megtérülési idő szemléltetően bizonyít. A felszínre kerülő hévíz hőhaSznosítását az alábbi képlet alapján határozhatjuk meg: '<h% Qt + Q„ (í.-f.W-tt, • 100, ahol Kh % = kalórikus hatásfok a felszínre kerülő hévízre vonatkoztatva, Qj = hőfelhasználás fűtésre keal-ban, Q m v = hőfelhasználás melegvíz készítésre keal-ban. í, =max. 90°C, í 2 = min. 26°C, l = óránkénti vízhozam, ü 1 — üzemidő órában. Az 1965/66-os fűtési idényben az alábbi értéket kapjuk az ismertetett formula alapján: 12 327-10 6 (90-26)-90 000-4320 100 = 49,54% A szakaszos fűtési mód bevezetésével és forróvíztározó beállításával — számításaink szerint — még mintegy 200 db lakás, illetve azzal egyenértékű lm 3 kapcsolható be a geotermikus kommunális hőellátásba. 1966. végén a lakótelep szomszédságában üzemelő „SZUE" 50 m-es nyitott versenyuszodát ós az uszoda területén egy balneoterápiai célokat szolgáló ülőmedencét kapcsoltunk be a tercier vízhasznosításba. Ezáltal elértük azt, hogy a felszínre kerülő hévíz hőhasznosítása megközelíti a 64,00 %-ot. 1967-től a hévizet nyáron a városi „partfürdő" medencéinek vízellátásához tervezzük felhasználni. 7. A geotermikus energia társadalmi hatékonysága Befejezésül a geotermikus energia hasznosítás társadalmi hatékonyságának tényezői közül néhányat — a teljesség igénye nélkül — említünk meg. A geotermikus hőellátás gazdasági előnyei mellett ki kell emelnünk annak társadalmi hatékonyságát, éspedig elsősorban az egészségügyi vonatkozásokat. Mint ismeretes ipari településeink levegője az egészségügyi szempontból megengedhető szenynyezettségnél sokkal magasabb értéket mutat, amit főként a lakások egyedi fűtéséből eredő égéstermékek okoznak, valamint az egyes házakhoz szállított tüzelőanyag és onnan elszállított salakból eredő pormennyiség. A hazai háztartási tüzelőanyag összmennyiségének általában 30%-a válik salakká. A levegőszennyezettség okozta káros egészségügyi következmények — munkából való kiesések — gazdasági vonatkozásban is jelentősek. A geotermikus energia fűtési célra történő felhasználása esetén nincs, vagy csak jelentéktelen mértékben van jelen a város levegőjét szennyező füst. A hőenergiát hordozó — gyakran gyógyító hatású — hévizek jelentős részének egészségügyi hasznosítása kedvezően befolyásolhatja __ közegészségügyi viszonyaink alakulását is. Az Újszeged népti hévízkút vizének ivásra történő felhasználásával kapcsolatosan még nem tisztázott, hogy az emberi szervezetre káros-e vagy sem. Egyes megállapítások szerint a hévíz fluór tartalma 4 mg/l. Orvosi vélemények szerint a fogszuvasodást igen jelentős mértékben — 50%-kaí — meggátló fluór szükséglet ivóvíz literenként 1—1,2 mg. E megállapításra figyelemmel érdemes lenne vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehetne a kívánatos 1:3-as keverési arányt előállítani ivóvizeinknél. Az egészségügyi vizsgálatok kedvező eredményei esetén a szegedi hévízhasznosítási program keretén belül a műszaki megoldás is megvizsgálhatónak látszik.
