Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Árvai József–Galambosi István: A geotermikus energia felhasználása során szerzett tapasztalatok Szegeden

Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 408 HÍDROGEOLÓGIA A geotermikus energia felhasználása során szerzett tapasztalatok Szegeden ÁRVA! JÓZSEF* — GALAMBOSI ISTVÁN** 1. Bevezetés A szocialista gazdasági rendszerterv-gazdálkodására jellemző, hogy céltudatos, tervszerű, gazdaságos ténykedéssel a természet minden adottságát a szocializmus építésének meggyorsítására és a dolgozó nép életszínvonalának emelésére használja fel. Ez a megállapítás a geotermikus energia termelésére és felhasználására is vonatkozik. Hazánk energia ellátása több mint 100 éve túlnyomóan a széntelepeinkből bányászott tüzelő anyagon alapszik. Az energiahordozók felhasználásának arányában némi változást hozott az elmúlt 20 évben a kőolaj, a volumenében nem számottevő vízienergia és az utóbbi években egyre nagyobb jelentőségű földgáz. Az energiahordozókban szegény országunk területén, különösen az Alföldön a hőigény biztosítása mind szilárd, mind egyéb halmazállapotú energiahordozók vonatkozásában igen nehéz. Ezért az elmúlt években nagy erőfeszítések történtek, hogy a területi iparfejlesztés és a lakosság életszínvonalának növekedésével fellépő mind magasabb energiaigényt gazdaságosan kitermelhető energiaforrásokra alapozzuk. 2. Vízfeltárási lehetőségek Szegeden Az Alföld helyi energiaforrásai után —különböző céllal — már az 1860-as években megkezdődött a kutatás. A gyakorlati kutatómunka elsősorban a szénhidrogénkészletek feltárására irányult. Természetesen — mint ismeretes — ezen tevékenységgel párhuzamosan, részben e kutatómunka eredményeként, részben pedig céltudatos kutatással hazánk különböző területein hévizek is feltárásra kerültek. Mégis a geotermikus energia jelentőségének megítélése korábban nem volt lehetséges, mert a megfelelő elméleti alapokkal nem rendelkeztünk. A geológiai és hidrogeológiai kutatások eredményei alapján ma már tudjuk, hogy Magyarország az egész világon rendkívül jelentőségű geotermikus anomáliával rendelkező terület [1]. Az átlagos geotermikus gradiens a kontinentális 33m/l°C átlag helyett Magyarország területén — a Magyar Középhegység és a Mecsek kivételével —18 to/1°C[2]. Szeged város fekvése kőzettani és vízföldtani szempontból rendkívül előnyös. Hidegvizének feltárása éppen olyan kedvező, mint hévizének kiaknázása. Az átlagosnál nagyobb — 20 m/l °C —- geotermikus gradiens mellett is Szeged területén 90°C körüli hőmérsékletű túlfolyó vizet lehet kitermelni. A dunai szerkezeti árok déli részén elhelyezkedő Szeged városnak ezt az igen jó vízellátását a kedvező mélyszerkezeti adottságok biztosítják. * Szeged mj. Városi Tanács, Szeged. ** Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Szeged. Az eddigi mélyfúrási vizsgálatokból Szeged területére az a következtetés vonható le, hogy az alsópannóniai üledékek túlnyomó többsége agyag, agyagmárga és márga. Ezekből jelentősebb menynyiségű víz nem termelhető ki. Bár az alsópannóniai üledékekben kialakult réteghőmérséklet kedvező, de a hőenergia kitermelésének lehetősége a kis vízhozam miatt nagyon korlátozott. Feltétlenül szükséges ennek kihangsúlyozása, mert — a hévízfeltárás elengedhetetlen előfeltétele a vizet tároló réteg jó vízszolgáltatása (durvaszemcséjű üledék, homokréteg), továbbá az, hogy — a megnyitott réteg a vízmennyiséget túlfolyóvízként biztosítsa. Az alsópannóniai rétegek kedvezőtlen vízszolgáltatásával ellentétben a dunai szerkezeti árok területén, különösen annak délkeleti részén hévízfeltárásra nagyon jelentősek a felsőpannóniai üledékek. Az előbbi agyagos képződményekkel szemben itt vastag homokrétegek fejlődtek ki és mivel nagv mélységben találhatók, hévízfeltárásra igen alkalmasak. E mélységi víztároló jelentőségét még az is fokozza, hogy a vizet tároló homokrétegek nagy mélységben helyezkednek el és az aránylag kedvező geotermikus adottság mellett 2000 m mélységből több homokréteg együttes üzemeltetésével 1500— —2000 l/perc 90—95°C hőmérsékletű hévíz termelhető ki [3]. E társadalmi és gazdasági kihatásaiban ma még reálisan fel nem mérhető, nagy jelentőségű energiahordozó kísérleti kitermelését és hasznosítását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (továbbiakban: OMFB) kezdeményezte. A felsőpannóniai tengeri üledékekhez hasonlóan jó víztárolóknak bizonyultak a levantei lerakódások is, amelyek már részben folyóvízi képződmények, és ennek megfelelően durvábbak. Szeged területén az itteni homokrétegekre telepítették az Anna-forrást, a Haladás és a Felszabadulás tsz. hévízkút ját. A levantei rétegekben tárolt jelentős vízmenynyiség — mivel a kitermelhető víz hőmérséklete miatt geotermikus energiaszolgáltatásra még nem alkalmas — nagyobb arányú hasznosításra elsősorban strandvíz és tisztasági fürdővízigények kielégítésénél jöhet számításba. A negyedkori üledékekben tárolt vízkészlet igénybevétele igen széleskörű és elterjedt Szegeden. A pleisztocén képződményre a város közigazgatási területén 415 kutat telepítettek. 120 m mélységből már felszökő víz nyerhető. A város nagy távlatban