Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Fekete József: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban

Fekete J.: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. 403 4. táblázat Csurgalék- és belvizek kémiai összetétele TaöAuqa 4. XuMimeacuü cocmae őeccmowbix eod u ucmeneK Tabelle 4. Ghemiache Zusammensetzung der Sicker-und Polderwásser Vízminta pH M 1. o Ü W 1 o o 1 3 1 1 ^ o 02 M o o B 3 o « + ü + + co £ + eS + w Kationok összege S 5 | •3 5 s [mg/l]/[mgeé/l] 5 » < O [mg/lj/[mgeé/l] Kationok összege S3 Levezető csat. I. 1960. V. 5. 8,79 3496 552,050 9,050 108,900 3,630 376,300 10,600 1254,065 26,110 49,390 13,000 0,650 50,384 3,650 1035,000 45,000 3,128 0,080 49,380 91,130 Levezető csat. II. 1963. V. 21. 8,86 3247 625,860 10,260 141,600 4,720 270,060 7,720 783,849 16,320 39,020 5,000 0,250 112,700 9,170 665,850 28,950 4,692 0,120 38,490 75,214 Legelőn összefolyt esővíz 1965. IV. 2. 7,49 1983 356,850 5,850 0,0 20,692 0,583 437,277 9,103 15,536 49,905 2,490 17,425 1,433 286,640 12,462 16,600 0,424 16,810 74,137 Árpavetésen össze­folyt esővíz 1965. IV. 2. 7,91 1061 605,730 9,930 0,0 20,764 0,584 811,162 16,887 27,401 17,470 0,871 11,017 0,906 223,300 27,100 16,600 0,424 29,302 92,484 Legelőn összef. esővíz 1965. IV. 2. 7,51 571 226,694 3,716 5,717 0,190 35,500 1,000 118,619 2,469 7,376 37,077 1,850 6,365 0,523 100,000 4,349 30,800 0,787 7,510 57,911 Legelőn összef. esővíz 1965. IV. 2. 7,34 527 171,474 2,811 0,0 35,500 1,000 133,280 2,774 6,585 34,834 1,738 8,211 0,675 88,000 3,827 20,800 0,531 6,772 56,514 Legelőn összef. esővíz 1965. IV. 2. 7,47 421 282,496 4,631 0,0 37,452 1,055 17,326 0,360 6.046 11,611 0,579 1,506 0.123 120,000 5,219 11,800 0,301 6,224 83,853 centrálódni, s ősszel újra a tavaszihoz hasonló ösz­szetételt mutat. Az elmondottak szép példáját adják a hígításos vízjavításnak. A fentiek a vizek összetétételének időbeli vizsgálata fontossága mellett szólnak. Ennek alap­ján az öntözővizet az adott viszonyok között biz­tonságosabban használhatjuk fel. Az öntözőcsatoruákban szállított és a felületi összefolyt vizek összetétele Öntözés alkalmával a víz minősége a csatorna­hálózatban megváltozhat, leromolhat, mialatt az öntözendő talajra érkezik. Közvetlenül az öntö­zendő tábla mellől származó öntözővizek összetéte­lét tartalmazza a 3. táblázat. Az I., II., III. sz. vízminták öntözőcsatornák­ból származnak a vízkivételi helytől 500—1000— —1500 m távolságból. Az öntözőcsatorna réti csernozjom talajú területen halad keresztül, annak ellenére, hogy a víz sótartalma, szikesedési hánya­dosa (Na%) egyre nő, összetétele öntözés szem­pontjából megfelelő. A IV. sz. minta öntözőcsator­nában visszamaradt víz nagy sótartalommal és szikesedési hányadossal jellemezhető. A vízminta a csatorna legtávolabbi pontjából származik. Míg idáig eljutott a víz, sókat oldhatott ki a talajból és szikes talajvizekkel keveredhetett. A talaj és víz kölcsönhatásának eredménye­ként szikes területen a csapadékvíz, az összefutó belvíz többnyire szikes, nagy a szikesedési hánya­dosa. Bő csapadék erősen hígíthatja, azonban a talajjal való huzamosabb érintkezéssel a felvett anyag mennyisége növekszik bennük. Az erős fel­színi párolgás tovább töményítheti ezeket a híg sóoldatokat. Néhány csurgalék- és belvízminta vizsgálati eredményeit mutatja be a 4. táblázat. A csapadékvíz csak addig változatlan, míg a talajjal érintkezésbe nem kerül. Amint ez megtör­tént, a víz az oldható anyagokat kioldja a talajból, a talajra és növényre a továbbiakban úgy hat, mint gyenge sóoldat. A vizek összetétele vissza­tükrözi a talaj minőségét. A szikes területek bel­vizei is szikesek lesznek, a nem szikes területeken összegyűlt vizek nem szikesednek el. A talajvizek kémiai összetétele Olyan területeken, ahol a talajvíz a felszín­hez viszonylag közel helyezkedik el, nagy jelentő­sége van kémiai összetételének. A megemelkedett nagy sótartalmú talajvizek növelik a talaj sótar­talmát, elszikesítik a talajt. Az I., II., III. kutak vizeinek összetételét mutatja be a 11. ábra. Az első tekintetre szembetűnik, hogy az I. és III. sz. kutak vizének sótartalma közel azonos mennyiségű, a II. sz. kút sótartalma a legalacso­nyabb. Ez nagyjából a talajviszonyokkal mutat összefüggést. Az ingadozások igen nagyok. A talaj­víz minőségét nagyon lerontja a magas Na%, amely a legtöbb esetben 70% felett van. A talaj­vizek ion szerinti típusa az esetek túlnyomó részé­ben hidrokarbonátos és nátriumos. A III. kút vize gyakran hidrokarbonát-kloridszulfátos. Ha a vízvizsgálatok eredményeit összevetjük a vízállások görbéivel, láthatjuk, hogy az I—II. kút vize kémiai összetételének évi dinamikájára nagy általánosságban az jellemző, hogy a talajvíz­szint süllyedésével a sótartalma nő. A III. sz. kút helyén pedig a talajvízállás mélyülésével a sótar­talom csökken. A III. sz. kút vizének összetételére hatással van a Korpád-ér csatorna, amelyhez közel helyezkedik el. Erre enged következtetni a viszony­lag nagy klorid tartalom is. Az A, B, C, D, E, F kutak vizének kémiai összetételét, annak változásait a 12—13. ábra szem­lélteti.

Next

/
Thumbnails
Contents