Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Fekete József: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban

Fekete J.: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. 403 4. táblázat Csurgalék- és belvizek kémiai összetétele TaöAuqa 4. XuMimeacuü cocmae őeccmowbix eod u ucmeneK Tabelle 4. Ghemiache Zusammensetzung der Sicker-und Polderwásser Vízminta pH M 1. o Ü W 1 o o 1 3 1 1 ^ o 02 M o o B 3 o « + ü + + co £ + eS + w Kationok összege S

5 | •3 5 s [mg/l]/[mgeé/l] 5 » < O [mg/lj/[mgeé/l] Kationok összege S3 Levezető csat. I. 1960. V. 5. 8,79 3496 552,050 9,050 108,900 3,630 376,300 10,600 1254,065 26,110 49,390 13,000 0,650 50,384 3,650 1035,000 45,000 3,128 0,080 49,380 91,130 Levezető csat. II. 1963. V. 21. 8,86 3247 625,860 10,260 141,600 4,720 270,060 7,720 783,849 16,320 39,020 5,000 0,250 112,700 9,170 665,850 28,950 4,692 0,120 38,490 75,214 Legelőn összefolyt esővíz 1965. IV. 2. 7,49 1983 356,850 5,850 0,0 20,692 0,583 437,277 9,103 15,536 49,905 2,490 17,425 1,433 286,640 12,462 16,600 0,424 16,810 74,137 Árpavetésen összefolyt esővíz 1965. IV. 2. 7,91 1061 605,730 9,930 0,0 20,764 0,584 811,162 16,887 27,401 17,470 0,871 11,017 0,906 223,300 27,100 16,600 0,424 29,302 92,484 Legelőn összef. esővíz 1965. IV. 2. 7,51 571 226,694 3,716 5,717 0,190 35,500 1,000 118,619 2,469 7,376 37,077 1,850 6,365 0,523 100,000 4,349 30,800 0,787 7,510 57,911 Legelőn összef. esővíz 1965. IV. 2. 7,34 527 171,474 2,811 0,0 35,500 1,000 133,280 2,774 6,585 34,834 1,738 8,211 0,675 88,000 3,827 20,800 0,531 6,772 56,514 Legelőn összef. esővíz 1965. IV. 2. 7,47 421 282,496 4,631 0,0 37,452 1,055 17,326 0,360 6.046 11,611 0,579 1,506 0.123 120,000 5,219 11,800 0,301 6,224 83,853 centrálódni, s ősszel újra a tavaszihoz hasonló öszszetételt mutat. Az elmondottak szép példáját adják a hígításos vízjavításnak. A fentiek a vizek összetétételének időbeli vizsgálata fontossága mellett szólnak. Ennek alapján az öntözővizet az adott viszonyok között biztonságosabban használhatjuk fel. Az öntözőcsatoruákban szállított és a felületi összefolyt vizek összetétele Öntözés alkalmával a víz minősége a csatornahálózatban megváltozhat, leromolhat, mialatt az öntözendő talajra érkezik. Közvetlenül az öntözendő tábla mellől származó öntözővizek összetételét tartalmazza a 3. táblázat. Az I., II., III. sz. vízminták öntözőcsatornákból származnak a vízkivételi helytől 500—1000— —1500 m távolságból. Az öntözőcsatorna réti csernozjom talajú területen halad keresztül, annak ellenére, hogy a víz sótartalma, szikesedési hányadosa (Na%) egyre nő, összetétele öntözés szempontjából megfelelő. A IV. sz. minta öntözőcsatornában visszamaradt víz nagy sótartalommal és szikesedési hányadossal jellemezhető. A vízminta a csatorna legtávolabbi pontjából származik. Míg idáig eljutott a víz, sókat oldhatott ki a talajból és szikes talajvizekkel keveredhetett. A talaj és víz kölcsönhatásának eredményeként szikes területen a csapadékvíz, az összefutó belvíz többnyire szikes, nagy a szikesedési hányadosa. Bő csapadék erősen hígíthatja, azonban a talajjal való huzamosabb érintkezéssel a felvett anyag mennyisége növekszik bennük. Az erős felszíni párolgás tovább töményítheti ezeket a híg sóoldatokat. Néhány csurgalék- és belvízminta vizsgálati eredményeit mutatja be a 4. táblázat. A csapadékvíz csak addig változatlan, míg a talajjal érintkezésbe nem kerül. Amint ez megtörtént, a víz az oldható anyagokat kioldja a talajból, a talajra és növényre a továbbiakban úgy hat, mint gyenge sóoldat. A vizek összetétele visszatükrözi a talaj minőségét. A szikes területek belvizei is szikesek lesznek, a nem szikes területeken összegyűlt vizek nem szikesednek el. A talajvizek kémiai összetétele Olyan területeken, ahol a talajvíz a felszínhez viszonylag közel helyezkedik el, nagy jelentősége van kémiai összetételének. A megemelkedett nagy sótartalmú talajvizek növelik a talaj sótartalmát, elszikesítik a talajt. Az I., II., III. kutak vizeinek összetételét mutatja be a 11. ábra. Az első tekintetre szembetűnik, hogy az I. és III. sz. kutak vizének sótartalma közel azonos mennyiségű, a II. sz. kút sótartalma a legalacsonyabb. Ez nagyjából a talajviszonyokkal mutat összefüggést. Az ingadozások igen nagyok. A talajvíz minőségét nagyon lerontja a magas Na%, amely a legtöbb esetben 70% felett van. A talajvizek ion szerinti típusa az esetek túlnyomó részében hidrokarbonátos és nátriumos. A III. kút vize gyakran hidrokarbonát-kloridszulfátos. Ha a vízvizsgálatok eredményeit összevetjük a vízállások görbéivel, láthatjuk, hogy az I—II. kút vize kémiai összetételének évi dinamikájára nagy általánosságban az jellemző, hogy a talajvízszint süllyedésével a sótartalma nő. A III. sz. kút helyén pedig a talajvízállás mélyülésével a sótartalom csökken. A III. sz. kút vizének összetételére hatással van a Korpád-ér csatorna, amelyhez közel helyezkedik el. Erre enged következtetni a viszonylag nagy klorid tartalom is. Az A, B, C, D, E, F kutak vizének kémiai összetételét, annak változásait a 12—13. ábra szemlélteti.