Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Fekete József: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban

Fekete J.: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. 399 nak. A legmagasabb talaj vízállások az öntözések idejére esnek. A nagy vízadagú öntözések (átlag 120 mm/önt.) megemelik a talajvizet, az öntözések után pedig süllyed a talajvíz állás. Az ingadozásra hatással van a csapadék is. A talajvízszint évi ingadozása meghaladja az 1 m-t is, az évközi változások kisebbek, de ezek is elég nagy mértékűek. Sűrűbb kúthálózattal vizsgáltuk egy olyan terület talaj vízjárását, ahol a talajvíz viszonylag közel helyezkedik el a felszínhez. A mérések eredményeit a 4.—5. ábra mutatja be. 3—3 kutat fúrtunk egy mélyedés irányában, ahol a terepszint fokozatosan mélyül és a talajvíz egyre közelebb található a felszínhez. Jellemző a talajtakaró alakulása is, a szikes altalajú réti cSernozjom szolonyee talajba (C és F kutak) megy át. A kutak távolsága egymástól átlagosan 40 m (1. ábra). A talajvíz nyomás alatt van, amit a 2. táblázat 2. táblázat Talajvízszint emelkedés li)64. VII. TaŐAUifa 2 Iloebiuieiiue ypoenn zpywnoebix eod, VII. 1964 Tabelle 2. Orundwasserspiegelerhöhung. VII. 1964. Kút jele A B C D E F Vízállás, cm fúráskor 1 öli 152 152 165 157 140 fúrás után 2 nappal Emelkedés [cm] 125 1 12 70 135 125 62 31 40 82 30 32 78 is mutat. A táblázat adataiból látható, hogy a talajvíz legnagyobb nyomás alatt a C és F, azaz a legmélyebb pontokon van. A magasabb helyeken alacsonyabb nyomás alatt van a víz, kisebb az emelkedés. E jelenségre Rónai [29] is utal. A Hajdúság egyes talajvizére jellemző, hogy a lösz alatt és az agyagos képződményekben a víz gyenge nyomás alatt áll, ezért az ásott kutakban vízzel telt erek fölé emelkedik a víztükör. A közeli talajvizű területen a vízszint élénken reagál a csapadékra. A talajvíztükör mozgására a hirtelen emelkedések és süUyedések a jellemzőek. Ennek oka a közeli elhelyezkedés. A talajvíz szintjéig könnyen lehatol az öntözővíz és csapadékvíz, illetve a felduzzasztott csatornákból szivárgó víz gyorsan megemeli a vízszintet. Hasonló gyorsasággal következik be a talajvíz szintjének leszállása is. Az A, B, C és a D, E, F kutakban mért vízállások ingadozása közel azonos tendenciát mutat. 1964-ben a vizsgált időszakban az A, B, C talajvízkutak területét sávos csörgedeztető eljárással öntözték, míg a D, E, F kutak területe öntözetlen maradt. Ennek ellenére a víztükör mozgásban lényeges eltérés nincs. Ez azzal magyarázható, hogy az öntözetlen terület talajvizét a szomszédos területről odaáramló talajvíz emelte meg. Az augusztusi tartósabb vízemelkedés azzal kapcsolatos, hogy a szomszédos területek öntözése miatt az öntözőcsatornát vízzel duzzasztották. A szivárgó víz emelte meg a talajvizet. A vízjárásban 1965-ben sem láttunk szabályosságot. Az öntözőcsatornát időnként vízzel töltötték fel a szomszédos rét meg1964 1965 6. ábra. A talajvízszint ingadozása a G—II—J—K jelű kútban Puc. 6. KoAeöanue zopu30nma epynmoeux eod e Konodt^ax G—H— J—K Abb. 6. Gnmdwasserspiegelschwankung im Brunnen G—H—<7—K