Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Fekete József: Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban

Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. 395 ÖNTÖZÉS Öntözővíz- és talajvízvizsgálatok a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban FEKETE JÓZSEF* Bevezetés Napjainkban az öntözéses gazdálkodás nagymórtékben fejlődik. Az öntözés eredményessége több tényező együttes hatásától függ. Nagy Szerepe van a talajviszonyoknak az éghajlati-, a hidrológiai viszonyoknak, az öntözővíz összetételének, az öntözéses gazdálkodás módjának, a növények megfelelő tápanyag ellátásának. Az öntözővíz kölcsönhatásba lép a talajjal, befolyásolja a talaj kémiai-, fizikai-, biológiai sajátosságait, kihat a talajkópződési folyamatokra és ezeken keresztül a talaj termékenységére. Az öntözés célja a mezőgazdasági növények számára szükséges optimális nedvességtartalom biztosítása, nagyobb terméseredmények elérése. Gyakran ezzel Szemben ellentétes eredményeket kaphatunk. Az öntözés hatására a műszaki és növénytermesztési feltételek nem megfelelő biztosításakor a talaj víz Szintje megemelkedhet, öszszetétele megváltozhat , a talaj víztartalma megnövekszik, ami jelentős változásokat idéz elő a talajképződósi folyamatokban, másodlagos láposodáshoz, rétieSedéshez vezet, megváltozik a talaj sóforgalma, fokozottabb mértékben léphet fel a degradáció, egyes esetekben a másodlagos szíkeSedés. Mindezek indokolttá teszik az öntözött területek talajvízszint változásainak, a talajvíz összetételének vizsgálatát. A kérdés jelentőségót mutatja a hazai- ós külföldi szakirodalomban található igen sok adat, kutatási eredmény. Hazai kutatók közül Arany [2, 3, 4, 5], Darab [11, 12], Szabolcs [32] tanulmányozza a problémakört, behatóan. E területen nagyon gazdag a szovjet szakirodalom. Öntözött területek talajvizének mélysége, sótartalma jelentőségének tanulmányozásában kiemelkedő eredményeket ért el Antipov—Karatajev [1], a talajvíz kritikus mélységének, a másodlagos sófelhalmozódásban játszott Szerepének tanulmányozásában Birjukova [78], Tvanov [20], Jegorov [21], Kovda [23], Minasina [20], Novikova [28], Zaharina [35] és még számos kutató [9, 10, 17, 33], A víz ós a talaj közötti kölcsönhatásra különösen nagy figyelmet kell fordítani a Keleti Főcsatorna mentén, mert közelében sok helyen megemelkedett a talajvíz szintje [5], A kérdés fontosságát aláhúzza az a tény, hogy itt az öntözhető területek 61%-a szikes altalajú réti csernozjom, csernozjom talaj, ahol a kedvezőtlen összetételű megemelkedett talajvíz sófelhalmozódást okozhat. A vizsgálatok célja, helye Vizsgálatainkat a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság Keleti Főcsatorna mellett fekvő öntözött területén végeztük. Több éve mértük a talajvízszint állásának ingadozását, a felszíni és talajvizek kémiai összetételének változását. Vizsgálataink célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk az öntözött területek talajvízszintjének mozgása, az öntözés és csapadék mennyisége között, valamint a felszíniés talajvizek kémiai összetétele alakulásának tanulmányozása. Vizsgálataink egy részét képezik Páter Károly egyetemi tanár által irányított kutatómunkának. Még 1958-ban, az öntözés bevezetése előtt elkészült a terület talajtérképe. A területet K-felől a Keleti Főcsatorna, Ny-ról és D-ről pedig a Kösely vizét levezető Korpád-ér csatorna határolja, ÉK-i részén helyezkedik el a Kösely holtága. A terület talajvízviszonyai összefüggést mutatnak a domborzati viszonyokkal. A legmagasabb részeken réti csernozjom talajokat találunk. Valamivel mélyebb fekvésű területeken mélyben szolonveces réti csernozjom talajok fordulnak elő. Ezeknél 40—100 cm mélységben fenolftalein lúgosságot mutató szint helyezkedik el. A mélyebb részeken megjelennek a szolonyec foltok. A legmélyebb részeken a szolonyec és szoloncsákos-szolonyec talajok válnak uralkodóvá. A talajok infúziós löszön alakultak ki. A lösz alatt szürkés, vöröses foltos agyagréteg van. Az agyagrétegek helyenként lencseszerűen helyez1. táblázat Talaj vizsgálati adatok TaöMiifa 1 flciHHbie uccAedoeaHua nowbi Tabelle 1. Bodenuntersuchungs-Daten Mélység, cm '5b pH e M Mélység, cm Kötöttst Szám H„0 KC1 co 02 N ŐS o ©^ o w á* « s § + O .2 <s te tffc s A szelvény B szelvény C szelvény * Agrártudományi Gödöllő. Egyetem Talajtani Tanszék, 0—20 45,62 7,06 6,06 6,63 0,04 1,21 20—40 44,25 7,38 6,06 6,63 0,04 — 1,71 40—60 44,12 7,91 7,20 0,07 — 3,22 60—80 44,50 8,18 7,33 0,09 0,042 5,23 80—100 41,00 8,95 7,52 0,07 0,053 6,63 100—120 42,62 9,03 7,72 0,07 0,065 8,24 120—140 44,87 9,12 7,79 0,07 0,064 7,84 0-20 45,50 7,65 6,70 0,05 1,00 20-40 47,12 7,62 6,65 0,06 — 1,61 40 -60 44,87 8,32 7,27 0,06 0,022 2,41 60-80 42,75 9,02 7,45 0,06 0,048 3,00 80-100 41,62 9,43 7,60 0,06 0,051 4,84 100-120 41,50 9,59 7,86 0,07 0,053 7,04 120-140 43,00 9,65 7,90 0,06 0,061 7,44 0-20 41,87 9,44 7,70 0,104 5,64 20-40 51,00 9,49 7,92 0,53 — 10,05 40—60 48,12 9,80 8,41 0,60 0,084 14,47 60-80 44,12 9,97 8,72 0,48 0,084 18,08 80--100 45,25 9,95 8,70 0,32 0,106 18,08 100 —120 45,75 9,90 8,68 0,25 0,106 12,64 120—140 48,75 9,87 8,65 0,18 0,101 10,84 140— 160 46,87 9,82 8,63 0,16 0,108 13,24